Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1995-11-01 / 11. szám
„Kézfogások” Aradon 1995-ben 1994. június 22-26. között, gyulai kezdeményezéssel magyar-román találkozóra (Kézfogások) került sor, a két nép közeledését elősegítő szándékkal. A találkozó fővédnökségét akkor Catherine Inlumiére aszszony, az Európa Tanács főtitkára vállalta. Gyulán, a városházán megtartott plenáris ülést követően a partnerek külön-külön nyolc szekcióban végezték munkájukat. A vízgazdálkodási szakemberek találkozóján a felek tartalmas szakmai előadásokat tartottak. Ezeken több információt adtak egymásnak a közös Körös-vidéki vízgyűjtő területről. A Kézfogások elnevezésű második találkozónak 1995. szeptember 6-10. között az aradiak voltak a házigazdái. Arad város Románia nyugati részén, a Maros folyó partján, a Bánságot a Körösök vidékével és Közép-Európát Kelet-Európával összekötő közutak és vasútvonalak kereszteződésénél terül el. A városfejlődés kezdetei visszanyúlnak a XVI. század végére, a XVH. század elejére, a török megszállás idejére. A régi aradi várat a törökök 1551-ben lerombolták. Helyette a Maros folyó nagyívű kanyarulatában 1763-1783 között egy új várat építettek. (A hatágú, csillag formájú vár ma is jó állapotban van.) A vár körül alakult ki a régi városmag. E fontos helyen fekvő Arad, a környék központjának szerepét töltötte be. A növekvő népesség, az erőteljes kézműipar, valamint a jelentős állat- és termény vásárok elősegítették, majd meggyorsították a városközpont főutcájának kialakulását. (A Maros a városhoz való közelsége miatt sok gondot is okozott a múltban. Kevés oly város van, melynek annyit kellett küzdenie az árvizek ellen, mint Arad és Gyula. Az volt csupán a különbség, hogy az aradiaknak a Maros, nálunk a Körösök okozták a kiöntéseket.) A hajdani aradi városháza épülete - ma adminisztratív palota - impozáns, U betűre hasonlító alakjával uralja a főutcát. Főtomya 45 méter magas. A rendet, egyensúlyt, szimmetriát sugalló épületet Pékár Ferenc műépítész tervei alapján 1872 és 1875 között építették. Toronyóráját 1878-ban Svájcból hozták. E palota a Forradalom útja által megszabott síktól beljebb helyezkedik el, és a főutca legfontosabb terét zárja le. Ma ebben az épületben székel a polgármesteri hivatal, a városi és a megyei tanács és a prefektúra. A Kézfogások magyar-román baráti találkozó megnyitására e monumentális műemlék középület dísztermében került sor. A megnyitóünnepségen felszólalt Marcel Dina, a román külügyminisztérium államtitkára, Szó'cs Ferenc Magyarország bukaresti nagykövete, Christian Moisescu Arad, Lebenszky Attila Gyula polgármestere és még több egyházi és politikai vezető, akik méltatták a találkozó jelentőségét. A Kézfogások rendezvénysorozaton 14 szekcióban került sor kerekasztal megbeszélésekre és eszmecserékre. А ХШ. vízgazdálkodási szekcióülések munkáját a záróünnepség és plenáris ülés urán ár. Goda Péter az alábbiakban foglalta össze. A Kézfogások kezdeményezését a Körösvidék vízgazdálkodói egyaránt kedvezően fogadták annak ellenére, hogy a vizekkel foglalkozó szakemberek közt az együttműködésnek mély gyökerei vannak. Fölmerülhet a kérdés, van-e mit tárgyalni az államközi egyezményeken alapuló precíz szabályzatokba foglalt szakmai kérdéseken túlmenőleg. Ahogy ezt tavaly Gyulán, ugyanúgy idén Aradon is bebizonyítottuk egymásnak, annyi kérdést kell egy ilyen szekcióülésen belül megtárgyalnunk, hogy kevés rá az idő. A víz és az ember kapcsolata mindig bonyolult volt, de a mai körülmények között rendkívül összetettnek nevezhető. A vizek mennyiségét, lefolyását szabályzó nagy létesítmények épülnek világszerte, így a Körösök vidékén is. Egyre nagyobb mértékben képes az ipar, a mezőgazdaság, maga az ember a vizek minőségét befolyásolni. Ezekből következik, hogy egyre nő a hidrológia tudományának jelentősége, ezen belül a gyakorlati vízrajznak, az árvizekkel való foglalkozásnak, a vízminőség-védelemnek stb. Mindezt nem lehet a múlt ismerete nélkül végezni. A Kézfogások keretében Aradon tanácskozó román és magyar mérnökök - akár történészszekcióban is megtartható - előadásokban taglalták a 150-200 éves folyószabályozások kiváltó okait, a súlyos katasztrófát okozó egyes árvizeket és a védekezéssel kapcsolatos emberi küzdelmek sorozatát. Ilyen száraz időkben néha a vízépítő mérnök a társadalom emlékezetkihagyásait próbálja orvosolni, amikor a mindig leselkedő árvízveszélyről beszél. Ezért volt jelentős Latiu Viorel és Várkonyi Kálmán előadása Mi, magyarok rendkívül sok hasznos információt kaptunk Eugen Poptól és Graboszki Mihailtől a Lesu tározó üzemrendjéről, hidrológiájáról. Ez azért fontos nekünk, mert így egyértelműbben tudjuk megítélni a Sebes-Körös hazai vízgazdálkodását. Bak Sándor osztályvezetőnk Békés megye vízellátása szempontjából létkérdést érintett. A vízbeszerzés és a természetes vízutánpótlódás geohidrológiai elemzéseiről, eddigi tapasztalatokról számolt be - nagy érdeklődést keltve a román kollégákban -, a magyar szakértő ugyanakkor segítséget is kért a román fél részéről. A természet, a környezet és a víz közös, kellemes megjelenési formájáról, a vízi turizmus ügyeiről, s ehhez kötődően a holtágak problémáiról Czakóné Czédli Jolán tartott előadást, összefoglalójában kiemelte a függőségünket a román vízminőségi helyzettől. Az idei sajnálatos szennyezéseknek vannak kedvező tapasztalatai is: működik a gyorsriasztási rendszer és van mód a károk közös erővel történő mérséklésére. A területi program keretében a szakemberek 2 napon keresztül több olyan létesítményt látogattak meg, amely fontos szerepet tölt be mindkét ország vízgazdálkodásában. A gördülékeny, a mindeme kiterjedő figyelmességű szervezésért köszönet illeti Octavian Strenget, az Apele Román nagyváradi igazgatóságának műszaki igazgatóját, az aradi környezetvédelmi felügyelőség igazgatóját, Viorel Biscareant. A magyar részről a feltételeket koordináló, a közelmúltban nyugdíjba vonuló Varga Ferenc osztályvezetőnek jár a köszönet. A vízügyi szekció végéig élvezhette a rendezvény fő szervezőjének, Arad megye tanácsa elnökének, Ivan Dannak a megkülönböztetett figyelmét, amit az elnök úr szakmai múltjával is magyarázhatunk, hiszen évtizeden keresztül a Körösök hidrológiai kérdésének elismert szakértőjeként tárgyaltunk vele. A Kézfogások második aradi rendezvényén mind a román, mind a magyar résztvevő fél hasznosnak és folytatandónak ítéli a találkozósorozatot. Az itt felmerülő kérdések további megtárgyalására igyekeznek felhasználni a hivatalos államközi kapcsolatokat is annak érdekében, hogy a következő találkozáson újabb eredményekről lehessen szót váltani, a fölmerülő esetleges újabb kérdések megvitatásával együtt. GÓG IMRE 16
