Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1995-11-01 / 11. szám
Integrált vízgyűjtőgazdálkodás a változó társadalomban A több éve tartó magyar-holland vízügyi együttműködés egyik jelentős rendezvényére került sor Gyulán, 1995. szeptember 18-22. között. A munkaértekezlet (workshop) ötletét a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. és a holland RITA Vízminőség-védelmi Intézet vetették fel, gyakorlati megrendezésében az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóság is közreműködött. 12 holland és 40 magyar szakember vett részt a vízgazdálkodás és a környezetvédelem különböző szakterületeiről. Holland részről a Közlekedési, Közmunka és Vízgazdálkodási Minisztérium, a Lakásügyi, Területfejlesztési és Környezetfejlesztési Minisztérium, a Mezőgazdasági és Természetvédelmi Minisztérium, illetve magyar részről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium képviselői voltak jelen. Fentieken kívül képviselte magát a WWF (Világ Természetvédelmi Alap), a Magyar Környezetvédelmi Egyesület, a Magyar Hidrológiai Társaság is. A szakértői tanácskozást megtisztelte dr. Hans H. M. Sondaal Hollandia magyarországi nagykövete is, aki - mint megnyitójában elmondta - természetesnek tartja a két ország szakmai együttműködését, bár különbözőségek is vannak, igen sok hasonlóságot lehet találni Magyarország és Hollandia vízgazdálkodási adottságai között. A sok azonosság miatt Hollandia az útkeresésünk egyik legfőbb segítője lehet. Tapasztalataikat szeretnék átadni, de tanulni is jöttek hozzánk, mert arra is van példa, hogy egyes vízgazdálkodási szakmai kérdéseket (például ártéri erdők) hollandiai körülmények között nem kutathatnak, mert ezek ott (már) nem léteznek. Az értekezlet háromnapos munkája négy téma köré csoportosult:- az integrált vízgazdálkodás céljai,- a területi vízgazdálkodás tervezése - a fenntartható fejlődés megvalósítása,- a vízügyi feladatok koordinálása (megosztása az önkormányzatok és a kormány között),- PR-tevékenység; az érintettek bevonása a vízügyi döntésekbe, melyekben az előadók párhuzamba állítva mutatták be előadásaikban a magyar és a holland viszonyokat, elért eredményeiket, vagy tervezett elképzeléseiket. Az előadásokból és a szakértői vitákból legfőképpen az körvonalazódott, hogy az integrált vízgazdálkodás eredményességéhez az emberi gondolkodásmód megváltoztatása szükséges, dialógusra kell törekedni számos tudományág, hatóság és érdekcsoport között, s már az alapelveket közösen kell kialakítani. Kulcsszó: folyamatos koordináció, együttműködés. A résztvevők - egyebek között - egyetértésre jutottak abban, hogy a vízgazdálkodási tervek készítésekor a természet (a környezet) és az emberi társadalom érdekeit egyaránt figyelembe kell venni és ezt mindenfajta vízhasználóra, természeti folyamatokra, emberi tevékenységre érvényesíteni kell, amennyiben ezeknek bármilyen hatása van a víz mennyiségére vagy minőségére. A természeti kincseknek csak olyan fokú kihasználása megengedett, mely nem veszélyezteti a jövő nemzedékeinek életét (a fenntartható fejlődés elmélete). Összehangolt módon szükséges kezelni a vízmennyiségi, vízminőségi és ökológiai kérdéseket. A szakmai műhely munkájának eredményeként a résztvevők ajánlásokat dolgoztak ki, melyben- elfogadták az integrált vízgazdálkodás definícióját,- meghatározták különböző szintjeit,- kezdeti fázisait,- tervezési irányelveket fogalmaztak meg,- rögzítették, hogy mely témákat kell összehangolt módon kezelni,- milyen nemzetközi szempontokat kell figyelembe venni, a kommunikáció legfőbb alapelveit és- összegezték az integrált vízgyűjtőgazdálkodás végrehajtásához és fejlesztéséhez szükséges leglényegesebb feladatokat. (Az előadások és az ajánlások teljes szövegéből angol és magyar nyelven kiadvány készül, így az érdeklődők számára hozzáférhető lesz.) A magyar-holland munkaértekezletről - az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás legfontosabb kommunikációs alapelvének megfelelően, mely szerint semmi sem maradhat titokban - a részt vevő szervezetek képviselői a sajtó számára tájékoztatót tartottak. Jan Leentvaar professzor a holland RIZA Vízminőség-védelmi Intézet igazgatója és egyben a wageningeni mezőgazdasági egyetem tanára, akinek régi, igen jó kapcsolatai vannak a hazai vízügyi szakemberekkel a közös értekezlet célját foglalta össze. Nem azt akarták bemutatni, hogy Hollandiában milyen hatékonyan és kiválóan dolgoznak, hanem megkeresni azokat a lehetőségeket, ahol egymás tapasztalataiból kölcsönösen lehet meríteni, így fokozva a munkák hatékonyságát. Dr. Hajós Béla, a KHVM helyettes államtitkára, a magyar-holland együttműködés szorgalmazója kiemelte a hasonló jellegű rendezvények jelentőségét és a tapasztalatok mielőbbi alkalmazásának fontosságát. Elmondta, hogy a vízgazdálkodási feladatok állami és önkormányzati megosztásának törvényes lehetősége adott, azonban jelentősebb eredmények csak a vízellátás-csatornázás terén említhetők. Különösen fontos lenne a vízkár-elhárítási feladatokba való fokozottabb bevonás. Poroszlai Józsefné, a KTM főtanácsosa véleménye szerint az integrált vízgazdálkodás minden minisztériumnak egyformán fontos feladata függetlenül attól,, hogy feladatkörében a jogalkotó annak idején mit határozott meg, hiszen minden beavatkozás valahol a vízhez kapcsolódik. Remélhetően a holland példa alapján a még időnként előforduló együttműködési zavarok egyre kevésbé történnek meg. KÖRÖSVIDÉKI HÍRLEVÉL 17
