Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1995-10-01 / 10. szám
A program kitért a műszerbeszerzésekre is. A szervesanyag-feldúsulás által előidézett iszaplerakódás csökkentésére iszapkotrást végeztünk a Balatonon, a Velenceitavon és a Körös egyik holtágában. A szennyvíztisztítás terén a hangsúly az alapozó tanulmányokról a tényleges beruházások felé tolódott el, mivel a magyar szakemberek tudása megfelelő, de a konkrét eszközellátás szegényes. A PHARE-segélyek elnyerése érdekében az ilyen irányú pályázatokat a Környezetvédelmi Alap titkárságánál kellett benyújtani. Elbírálásnál természetesen előny az, ha a pályázó a saját pénzét is a megnevezett munkára fordítja. * Magyarországon a lakosság naponta körülbelül 2,1 millió köbméter szennyvizet vezet felszíni vizeinkbe. Ennek több mint kétharmada a Dunába (főleg Budapesten), több mint negyede a Tiszába kerül. A vezetékes vízellátás a csatornázásnál gyorsabban fejlődött. A szennyvíztisztítás viszont elmaradt a csatornázástól. A budapesti szennyvíz körülbelül 80 százaléka biológiai tisztítás nélkül, csaknem fele pedig rácsszűrés nélkül jut a Dunába. Az országban 1995-re mind a 3096 településen megvalósul a vezetékes vízellátás, de csupán 857 település csatornázott és a szennyvizeknek csupán 50 százaléka tisztított. A PHARE-program 1990-ben 8,77 millió ECU keretösszegének közel hetedét a csatornázásra fordították, 1992-ben pedig a környezetvédelmi PHARE-segély feléből szennyvíztisztító- és csatornaépítést végeztek. 1994 végén 6,5 millió ECU-t ítéltek az önkormányzatok környezetvédelmi beruházásának támogatására. Várható, hogy ennek egy részét ugyanerre fordítják. Mivel a települések nem képesek önerőből végezni csatornázási beruházásokat, ezért a PHARE-pénzek úgynevezett társfinanszírozásra is felhasználhatók. Vagyis a kormányzat által e célra címzett és céltámogatási keretből, részben pedig a vízügyi és környezetvédelmi alapból biztosított keret kiegészítésére. Itt főleg azok a települések jönnek szóba, ahol a csatornázás és szennyvíztisztítás hiánya a nagy tavakat vagy az ivóvízellátást veszélyezteti. * Magyarország területének 70 százaléka alatt várható 30 °C-nál melegebb víz, mivel lefelé 100 méterenként 3 °C-szal nő a hőmérséklet. Annak érdekében, hogy az itt található értékes termálvíz komoly károkat okozó szennyezését megakadályozzuk, a PHARE-program komoly segítséget nyújtott. Az 1990-ben biztosított program számítógépes modell kifejlesztését tette lehetővé. Ez kimutatta, hogy az ivóvizet adó magasabb rétegekben is csökken a vízszint, így drágul az ivóvízkiemelés és vízhiány léphet fel a termálvíz túltermelése esetén. A PHARE műszereket is biztosított ezen összefüggések pontosabb meghatározásához. * A Hármas-Körösnek Szarvas és Békésszentandrás közötti 30 kilométeres szakasza holtág jellegű. Biológiailag, illetve csak mechanikailag tisztított szennyvizét a két város a holtágba vezeti, egy kutatóintézet itt halgazdálkodást folytat és kacsákat tart. A holtágat évtizedekig kenderáztatónak is használták, és újabban jelentős menynyiségű mezőgazdasági vegyszert tartalmazó belvizet is vezettek bele. Az így eliszaposodott vízben algásodás, hínárosodás lépett fel, s a partok elmocsarasodtak. Mindez a 3500 telektulajdonos és az egyes hétvégeken itt vízisportoló és üdülő látogatók számára súlyos nehézséget jelent. A mintegy 100 millió forintos PHARE-juttatás lehetővé tette az érintett hatóságok számára a holtág vizének mozgatása, a szükséges műtárgyak és az iszapkotrás megvalósítása érdekében teendő első lépéseket. Kikotortak 85 000 köbméter iszapot, mederrendezést hajtottak végre, vízszintszabályozó, vízbetáplálást szolgáló stb. műtárgyakat építettek. Egy szivornya létesítésével ma már mozgó vízzel tudják átöblíteni a holtágat. A program további lépések megtételét is előirányozza. * A folyóvizekbe és a talajba vezetett szennyvizeknek az ivóvízbázisokon stb. okozott kárai csökkentésére a kormány 1993-ban megindította az úgynevezett sérülékeny vízbázisok védelmi munkáit. Ennek keretében a főváros ivóvízbázisának védelmére a legnagyobb vízügyi PHARE-program Tahitótfalu csatornázásait szolgálja 1209 millió ECU-s támogatással. A vízbázisok védelmét szolgálja az a 842 ezer ECU-s támogatás is, amely lehetővé tette az illegális hulladéklerakó helyek felderítésére alkalmas 30 igen érzékeny műszer beszerzését. E műszerek azt is felderítik, hogy az összes - illegális és legális - hulladéklerakók milyen mértékben szennyezték a talajvizet. * Annak érdekében, hogy ivóvizeink minősége megfelelő legyen, a védelmükre szolgáló intézkedéseket minőségük és mennyiségük pontos ismeretében kell megtenni. A rendszeres folyómegfigyelések, a felszín alatti és felszíni vízminőségi adatok rögzítése terén a magyar vízügyi szolgálat Európában az 1960-as évek elejétől az elsők között kezdte meg a tevékenységét. Gondoskodtunk az analitikai műszerpark bővítéséről, de korszerűsítésükre már kellő mértékben nem kerülhetett sor. A környezetszennyező források felderítése érdekében a VITUKI már a nyolcvanas években igényelt olyan műveket, amelyekkel előre meg nem határozható anyagokat - melyek a vízig eljutva, már csak igen csekély koncentrációjúak - is fel lehet ismemi. így lehet például a DDT-bemosódást észlelni. De a PHARE mikroszennyezést mérő műszerprogramja lehetővé tette a már halaszthatatlan műszerbeszerzést is. Felszíni vizeink észlelőhálózatának korszerűsítését, valamint a pénzhiány miatt eddig nem alkalmazott, de fontos műszerek beszerzését egy másik PHARE-program is lehetővé tette. Ezzel a PHARE segített a mennyiségi és minőségi fontos megfigyelések további és magas színvonalú megindításához. * Itt említjük meg, hogy a Vizek védelme című jelentés összeállításánál kikérték Kemény Attila, Balázs László, Horváth Vera, Gaál Sándor, Balásházy László és Literáthy Péter kartársak véleményét is: GÁBRI MIHÁLY 12
