Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1995-10-01 / 10. szám
150 évvel ezelőtt alakult az Alsó-Szabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat 1845. október 9-én délelőtt Bihar, Borsod és Szabolcs megye, a Nagy-Kunság és a Hajdú-kerület, valamint Debrecen szabad királyi város küldöttei és több parti birtokos - összesen 82 érdekelt - kezdte meg tanácskozását Tiszadobon, a régi Andrássy-kastélyban, hogy megalakítsa a Tokajtól Tiszafüredig tartó folyószakasz rendezésére a vízszabályzó társulatot. Gróf Széchenyi István mint a Helytartó Tanácsnál felállított közlekedési bizottság elnöke szeptember 27-én megkezdett szervezőútja során már két tanácskozást - Sátoraljaújhelyen és Vásárosnaményban - megtartott. A tiszadobi ülésre október 8-án érkezett. Másnap reggel Vásárhelyi Pállal a Dobtól délre levő úrkomi magaslathoz ment. Itt kezdődött majd egy év múlva a Dob-Szederkény közötti átmetszés és a Tisza bal parti töltésének megépítésével az a munka, “melytől az Alföld menekvését várja”. A hatalmas feladatot itt a helyszínen érzi át igazán, s aggódás lepi el szívét: “O istenem, nem vagyok-e bolond, gyenge idegbomlott létemre ily nagyot merni?” Visszatérve Tiszadobra, a régi - azóta már elpusztult - Andrássy-kastélyban Széchenyi elnökletével kezdődik az ülés. Előterjesztésében bejelenti, hogy mint közlekedési királyi biztos munkáját a Tisza völgyének rendezésével kezdi, mivel a gyakori vízáradások miatt itt sínylődik leginkább a hon. Két lehetőség között lehet választani, "... vagy hagyjuk továbbra is rakoncátlankodni a végpusztulással fenyegető vizeket, vagy az egész Tisza völgyét egy kertté változtatjuk át". A Tisza szabályozása országos ügy. “Már csak azért is, hogy a magyar vér, mely leginkább a Tisza völgyében ütéfel sátorát, s a magyar elem, melynek alkotmányos szabadságszeretete változatlan, anyagilaggyarapodhassék... ” A szabályozás megvalósításában legfontosabbnak tartja, hogy egységes terv alapján, egy tervező és ugyanazon megvalósító teljes egyetértésében készüljenek el a munkák. Természetesen ugyanilyen fontos a megvalósításhoz szükséges pénz előteremtése is. Erre négy forrás is létezik. Mivel a szabályozott folyószakaszon a sószállítás biztonságos lesz, a kormánynak a szabályozáshoz a sóalapból kell hozzájárulnia. Ez az egyik forrás. A másik az érdekeltek által mentesített területek arányában befizetésre kerülő összeg. A harmadik forrás az ország maga, amelynek érdeke a haza felvirágoztatása, s ezért a szabályozást a hamarosan összeülő országgyűlés is támogatni fogja. A negyedik forrásra akkor lesz szükség, amikor a nagy mű elkészül és azt fejleszteni és fenntartani kell. Ennek költségeit is az érdekelteknek kell vállalni. Mivel a megyékben és a törvényhatóságokban a legfontosabb szakmai kérdés is a pártok csatározásain bukik meg, megyéktől független társulatokat kell lét-Az Alsó szabolcsi Tiszai Armentesítő Társulat,, Ex Libris ”-e. Haranghy Jenő (/ S94-1951) festő és grafikusművész alkotása. 13