Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1995-10-01 / 10. szám

PHARE-támogatás a vízügyi szolgálat munkáihoz Korábban már adtunk tájékoztatást a Víztükör olvasóinak a PHARE-program végrehajtásának vízügyi vonatkozásáról. A következőkben - a közben készített és az utolsó helyzetet rögzítő jelentések alapján - igyekszünk az ismereteket részletesebben közölni, illetve kiegészíteni. Az Európai Közösségeknek nevezett gaz­dasági-politikai összefogó szervezetet alakító 12 nyugat-európai ország mint is­meretes 1990-ben indította el a PHARE-p­­rogramot a Lengyelországban és Magya­rországban elkezdődő gazdasági-politikai folyamat támogatására (Pologne, Hongrie Assistance pour le Reconstruction Econo­­mique). 1995-re a 15 államot összefogó Európai Unió PHARE-programja már 11 kelet-közép-európai, balti, balkáni ország olyan átfogó segélyprogramjává fejlődött, amelyre - kiterjedését és a segítség jellegét tekintve - alig volt példa a történelemben. A PHARE-program környezetvédelmi feladatait a KTM-hez tartozó szervezet (korábban KKAT, új nevén PHARE és Fejlesztési Koordinációs Főosztály) látja el. Felelős vezető dr. Donáth Béla, osztály­­vezető Csorba Zoltánné. A megalakulása óta környezetbarát vízügyi szolgálat je­lentős támogatást élvez a program meg­valósítása során. Az eddig (1990-1994) végzett mun­kásságról s a további tervekről a PHARE Környezetvédelmi Program támogatásá­val a KTM megbízásából a Stúdió Z Bt. ez évben Természetvédelem, Tiszta levegőt, és Vizek védelme címen három összefog­laló jelentést készített. A harmadik (Vizek védelme) jelentés alapján a következőkben röviden tájékoztatást adunk a PHARE vizes tevékenységéről. Olvasóink e jelentéseket a Fő utcai irodá­ban beszerezhetik. Meg kell jegyeznünk, hogy például a Budapesti Barlangok és Források Védelme, valamint a Vizes és Füves Területek Védelme című támogatás a Természetvédelem című jelentésben, tehát nem a következőkben ismertetett je­lentésben van részletezve. A sokoldalú vízügyi segélyprogramok a vízügy minden ágát - barlangok, folyók, tavak, nádasok, szennyvíztisztító telepek és közcsatornák, mélyfúrások, kutatólabo­ratóriumok stb. - átfogják. E tanulmányok más, kétoldalú vagy nemzetközi pénzinté­zeti segélyek előkészítéséhez is jó alapul szolgálhatnak. Elősegítik a szűkös hazai erőforrások felhasználását is. Az általános kép kialakítása érdekében az ECU-ban odaítélt környezetvédelmi segélyek meg­oszlását az alábbiakban mutatjuk be Odaítélés Keretösszeg Ebből vízminőség­védelemre 1990 26,40 7,77 1991 10,41 — 1992 10,00 5,26 1993 —­*1994 •14,50 4,00 millió ECU ^(Becslés! A végső összeg a pályáza­toktól függ.) Hazánk felszín alatti vizeinek az orszá­gos kihasználtsága 70 százalékos, bár egyes területeken eléri a 100 százalékot is. Ennek eredményeként csökken például a talaj- és a karsztvíz szintje. Mivel ivóvize­ink több mint 90 százalékát könnyen el­szennyeződő, sérülékeny felszín alatti vi­zekből nyerjük, ezért fontos e vízbázisok védelme. A PHARE-program elősegítette azoknak a kutatásoknak felgyorsulását, amelyek a védelem hatékonyságát elő­mozdító műszerekre, kutatásokra, a szeny­­nyezés terjedési modelljeinek finomítására stb. vonatkoznak. A tanulmányok e téren főleg a következőkkel foglakoznak: a mezőgazdasági vegyszerek túlzott haszná­latának hatása, a csatornázatlan vagy a csa­tornázott, de nem kielégítő szennyvíz­tisztítású települések hatása, végül pedig a szennyvíztisztítás hiányosságaira vissza­vezethető szerves anyagban való feldú­­sulás a sekély vizű tavakban. 11

Next

/
Thumbnails
Contents