Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1995-08-01 / 8. szám
Tudnivalók-----az új szabadalmi törvényről 1996. január elsején lép hatályba az új szabadalmi törvény, a mely a nemzetközi és hazai elvárásokkal összhangban szabályozza a találmányok szabadalmi oltalmára vonatkozó lényeges szabályokat. A szabadalmi oltalom a szellemi tulajdon egyik legismertebb formája, amely jelentős történelmi hagyományokkal rendelkezik, nemzetközileg rendkívül széles körben elismert és igényelt jogintézmény. A szabadalmi rendszer alapvető közgazdasági rendeltetése, hogy biztosítsa a kutatási és fejlesztési ráfordítások megtérülését, előmozdítsa a találmányi szintű megoldások nyilvánosságra hozatalát és megvalósítását, valamint ösztönözze az alkotótevékenységet. A szabadalomnak mind az oltalmi, mind pedig az információs funkciója nagyban hozzájárul a licencforgalom, a technológia-transzfer feltételeinek megteremtéséhez. A jelen ismertetés célja, hogy a vízügyben dolgozó kutató szakemberek figyelmét felhívja a törvény lényeges rendelkezéseire, a jelenleg hatályos szabályozástól való eltérésekre. Az oltalmazhatóság kritériumai megváltoznak, mert minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány részesül jogi védelemben. Nem minősül találmánynak különösen a felfedezés, a tudományos elmélet és matematikai módszer, az esztétikai alkotás, a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, a számítógépi program, valamint az információk megjelenítése, feltéve, hogy a szabadalom megadását az előzőekben felsoroltakra kizárólag e minőségben kérik. Az újdonság követelményének az a rendeltetése, hogy jogbiztonságot teremtsen a különböző műszaki megoldásokat hasznosító jóhiszemű harmadik személyek számára, illetve hogy a kettős szabadalmaztatást kizárja. A törvény a találmány újdonságát továbbra is világviszonylatban értelmezi, változás azonban az, hogy az újdonság és az alkotó színvonal kritériuma különválik. Az újdonság objektiv ismérvek szerinti meghatározása érdekében bevezetik a technika állása fogalmát, amelybe mindaz beletartozik, ami az elsőbbség időpontja (általában a szabadalmi bejelentés napja) előtt bárki számára hozzáférhetővé vált. Fontos különbség a hatályos jog és a törvény között, hogy a kettős szabadalmaztatás kizárására szolgáló úgynevezett igényrontást a technika állásának teljes kiterjesztő értelmezése váltja fel. Ez azt jelenti, hogy a technika állásához tartozónak kell tekinteni az olyan korábbi elsőbbségű szabadalmi vagy használati mintaoltalmi bejelentés tartalmát is, amelyet a bejelentési eljárás során az elsőbbségi időpontot követően közzétettek, illetve meghirdettek. Ebben az esetben az újdonságrontó hatást nem az oltalom megadása, hanem a bejelentés hatósági publikálása eredményezi. Az újdonságot érintő lényeges eltérés az is, hogy a törvény rendelkezik az úgynevezett türelmi időről. Ennek megfelelően a találmánynyilvánosságra jutásának nincs újdonságrontó hatása, ha a nyilvánosságra jutástól számított hat hónapon belül a szabadalmi bejelentést megteszik. Ilyen például a kiállításon való bemutatás, ha a bejelentő kiállítási nyilatkozatot tesz és benyújtja a kiállítási igazolást. A törvény szerint csak meghatározott alkotói teljesítményt képviselő megoldások részesülhetnek szabadalmi oltalomban. Ezt az alkotói követelményt érvényesíti a feltalálói tevékenység kritériuma, amely akkor állapítható meg, ha a megoldás a technika állásához képest nem nyilvánvaló. A nyilvánvalóság megítélésében az adott műszaki területen jártas szakember tudása a zsinórmérték. Ha feltalálói tevékenység nélkül is el lehet jutni a technika állásához tartozó ismeretek alapján a bejelentett megoldáshoz, akkor az nem részesülhet szabadalmi oltalomban. Az ipari alkalmazhatóság követelményével a törvény lényegében a találmány reprodukálhatóságát, az ipari, illetve mezőgazdasági felhasználásra való alkalmasságát teszi a szabadalmazhatóság feltételévé. Az ipari alkalmazhatóság szempontjából az ipari jelleget a lehető legtágabban kell érteni. A megoldott feladatnak azonban nem kell feltétlenül az ipar területére esnie, így oltalomban részesülhetnek például az orvosi műszerek, gyógyszerek, sporteszközök vagy játékok is. A szabadalmi oltalomból kizárt találmányok körét a javaslat a lehető legszűkebben határozza meg, csupán azokat sorolja ide, amelyek közzététele vagy hasznosítása a közrendbe vagy közerkölcsbe ütközne. Fontos szabály az, amely szerint a hasznosítás nem tekinthető a közrendbe ütközőnek pusztán azért, mert valamely jogszabállyal ellentétben áll. A találmány megalkotásából személyhez fűződő és vagyoni jogok erednek, amelyekre vonatkozó rendelkezések lényegében nem változnak és a feltaláló erkölcsi elismerését biztosítják. Változás a hatályos joghoz képest az, hogy a törvény a találmány nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos jogot nem a feltaláló személyhez fűződő jogaként, hanem elkülönítve szabályozza, ez a jog ugyanis nem csak a feltalálót, hanem annak jogutódját is megilletheti, azaz korántsem fűződik kizárólag a feltaláló személyéhez. A szabadalmi igényjogosultságra vonatkozó szabályozás tartalmilag változatlanul átvételre került, azaz a szabadalom a feltalálót vagy a jogutódját illeti meg, illetve — ha a találmányt közösen alkották meg — a feltalálókat vagy jogutódjaikat közösen illeti meg. A korábbi feltalálás elve helyett továbbra is a korábbi bejelentés elve érvényesül. (Folytatjuk) TÁRCZA LÁSZLÓ 16
