Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1994-05-01 / 5. szám
ЦШШР Egy évvel ezelőtt szerény keretek közé szorult a Víz Világnapjának megünneplése. Ne firtassuk, miért! Inkább örüljünk annak, hogy ez az év ebből a szempontból jelentős változást hozott! Legalábbis vízügyi szakmai körökben. Az ünnepségsorozatot az azt megelőző napon tartott központi sajtótájékoztató vezette be, melyen Kolossváry Gábor, az OVF főigazgatója méltatta az ünnep jelentőségét. A központi médiumok érdeklődése a vártnál szerényebb volt. A kérdésekre váró főigazgató — és vele együtt dr. Starosolszky Ödön, dr. Juhász József, dr. Szlávik Lajos — állóképességét nem igazán tették próbára a jelenlévők. így aztán a sajtóvisszhangon nemigen lehet csodálkozni. Úgy látszik, az ország központi sajtóorgánumai ma még nem igazán vevők a víz világnapja eseményeire. A rádiónak csupán egy közbevetésre tellett a Reggeli Krónikában, a tévé még ennyivel sem tisztelte meg az ügyet. Kár! A második nap központi rendezvénye (a Magyar Hidrológiai Társaság szervezésében) már többet jelzett a szakma érdeklődéséből. A Néprajzi Múzeum díszterme — melyet zsúfolásig megtöltöttek az érdeklődők — méltó keretet adott az ünnephez. Dr. Juhász József elnöki megnyitóját követően dr. Schamschula György és dr. Gyurkó János miniszterek méltatták a víz világnapjának jelentőségét. Mondandójuk után azonban mindkettőjüket elszólította a kötelesség. Pedig az utánuk következő (a külföldön tartózkodó földművelésügyi miniszter helyett felszólaló) dr. Tóth Sándor főosztályvezető a víz és a mezőgazdaság összefüggését taglaló előadása; dr. Balsai István (Székesfehérvár polgármestere) a vízügynek címzett köszönőszavai; dr. Kertai Pál (Népjóléti Minisztérium) a gyógyvizek hasznosításával kapcsolatos eszmefuttatása és dr. Olessák Dénes (Ipari és Kereskedelmi Minisztérium) az ipart és a vízgazdálkodást taglaló felszólalása igencsak megérdemelte a figyelmet. A rendezvény elnökének zárszava után a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter nevében Rajki Zsolt politikai államtitkár adott fogadást a résztvevők tiszteletére, melynek pohárköszöntőjében utalt a vízügy fontosságára és a szolgálat megerősítésére irányuló minisztériumi törekvésekre. A fogadás alkalmat adott arra is, hogy a szakma vezető munkatársai szót váltsanak az érdeklődésre kölcsönösen számot tartó kérdésekről. A központi ünnepségeken túlmenően az ország minden részében megemlékeztek a Víz Világnapjáról. Ezeket a rendezvényeket mindenütt nagy érdeklődés kísérte. E megemlékezések és az iskolai vetélkedők szemléleti változás előhírnökei lehetnek. A vízügy is rájött arra, hogy nem lehet eléggé korán kezdeni, már az óvodánál kell elindulni. A gyermekeknek készített ezer darab társasjáték sejtetni engedi a szándékot. Mert nem lehet eléggé korán kezdeni ahhoz, hogy a társadalom megértse: A VÍZ AZ ÉLET! P. F. 3
