Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1994-04-01 / 4. szám
— egymással összekapcsolt állami és önkormányzati tulajdonú víziközmű-létesítmények (például Pécs, Miskolc térsége) fogják biztosítani. A vagyonátadással összefüggésben megindult a szolgáltatás korábban kialakult vállalati rendjének eróziója. Tény, hogy az elfogadott törvényjavaslatok nem tartalmaztak védelmet a korábbi szolgáltató vállalatok szétaprózódása ellen, noha adott településnagyság alatt a szolgáltatással kapcsolatos helyes döntések helyi meghozatalának az elemi feltételei is hiányoznak. 1992 harmadik negyedévétől egyre több önkormányzat nyilvánítja ki azon szándékát, hogy vízi közművei üzemeltetésére saját szervezetet kíván kialakítani. Az önkormányzati elhatározások alapján a nyilvántartott üzemeltető szervezetek száma folyamatosan növekedve 1992 novemberére elérte az 50-et és 1993 márciusára a 120-at. Mindenesetre, amíg Európában napjainkban is folytatódik az integráció, és megjelennek a nemzetközi üzemeltető szervezetek is (francia vállalkozók Spanyolországban), addig hazánkban 1993 elejétől felgyorsult a korábbi tanácsi víz- és csatornamű-vállalatok felaprózódása. A felaprózódást csak az állami tulajdonban maradt víziközmű-vagyont működtető regionális vízművállalatok kerülik el, melyek 1993. folyamán az AV Rt. felügyelete alatt részvénytársaságokká alakulnak át (regionális vízmű rt.-k). A szolgálatás területén folytatódik és egyre lényegibbé válik a díjrendszer reformja: — 1990-től gyorsuló ütemben csökken a lakossági szolgáltatáshoz nyújtott állami költségvetési támogatás, de a lakossági díjváltozások társadalmi elfogadtatása ellehetetlenül és ugyancsak elkerülhetetlenné válik a lakossági díjak alakítására 1989-ben bevezetett módszer korrekciója, de e mellett évközi átmeneti feszültségcsökkentő intézkedés is szükségessé válik (Fejér megye településeit érintően), — 1992-től új rendezőelvekre építik a szolgáltatás díjait, és egységes vállalati szintű fogyasztói díjak lépnek életbe, — a lakosság korlátozott anyagi teherbíróképessége miatt ott, ahol a fogyasztói díj egy adott mértéket meghalad, 1992-től a központi költségvetésből nyújtott céltámogatás biztosítja a lakossági terhek országosan azonos, még elfogadható szinten tartását, — 1993 végével az országos árhatósági jogkör megszűnik, az önkormányzati tulajdonú létesítmények körében az önkormányzatok, az állami tulajdonúak körében pedig a KHVM lesz az árhatóság (1994-re). Az eddigi intézkedések eredményeként hosszú távra rendezett — az ellátási felelősség kérdése, — a létesítmények működtetésének szakmai rendje, — a szakmailag egységes, vízügyi állami hatósági tevékenység feltételrendszere. Feladatelhatárolás az önkormányzat és az állam __________között__________ A feladat-elhatárolást elvi alapokra helyezve és hosszú távra kívánatos elvégezni. A hosszú távú feladat-elhatárolásból kiindulva lehet a rövid távú — az átmenet idejére érvényes — módosításokat meghatározni. Ennek keretében általánosan ki kell mondani, hogy az állam feladata a vízi közművesítésben a polgári demokrácia keretei között nem lehet az, ami a szocialista tervgazdaságban volt! Ennek megfelelően: — a vízi közművek fejlesztésével kapcsolatban az államnak az a feladata, hogy a mennyiségi és minőségi vízigények kielégítését azok mértékének, indokoltságának vizsgálatával és felülbírálatával csak a legszükségesebb mértékig engedélyezze, azaz gondoskodjék a vízkészletek mennyiségi és minőségi védelméről (tehát a vízkészletek igénybe vevőinek érdekeivel ellentétes érdekek képviselete és érvényesítése), — a települések vízi közművei létrehozása, továbbműködtetése — az önkormányzati törvényben megállapított önkormányzati ellátási felelősségnek megfelelően — az önkormányzat feladata, amelyek ellátását az állam segíti. Mindezeknek megfelelően ki kell mondani, hogy — az önkormányzati feladatok ellátásának segítését az önkormányzatok, víziközmű-társulatok beruházásait céltámogatások, címzett vagy egyéb támogatások formájában biztosítja az állam, — a mai célcsoportos állami beruházási kör további fenntartása nem állami érdek, ezért megszüntetendő (célszerűen a folyamatban lévő beruházások szakmai felülvizsgálatát követő kifuttatásával vagy félbeszakításával, amennyiben az önkormányzatok nem kívánják ezeket befejezésre átvenni)! A vízi közművesítés mai helyzetének módosítása Felülvizsgálni és módosítani kívánatos az eddigi intézkedéseinket és ezek keretében a vízi közművek körében mára kialakult tulajdonviszonyokat, beleértve az üzemeltető szervezetek egyéb vagyonával kapcsolatos mai helyzetet is. Általánosan megállapítható, hogy a vízi közművek körében — az állami tulajdonlás elve nehezen hozható összhangba az önkormányzati ellátási felelősség elvével, amely pedig több okból nem kifogásolható, — víziközmű-létesítmény állami tulajdonba tartásához állami érdek nem fűződik, — rövidtávú önkormányzati érdek fűződik azokon a területeken, ahol a művek üzemeltetéséről való gondoskodásra az önkormányzatok még felkészületlenek. A nemzetközi tapasztalatok alapján is, az egyre bonyolultabbá váló víz-csatorna szolgáltatási létesítmények hatékony üzemeltetésének a szakszerűségi követelményei folyamatosan nőnek. Ezért hosszabb távon csak azok az üzemeltető szervezetek lesznek életképesek, melyek a feladatokat folyamatosan, magas szakmai hatékonysággal tudják ellátni. Ez lényegében a szolgáltatási feladatokra orientált szakvállalkozást jelent különböző formákban, de mindenképpen olyan szervezetet, mely nagy térség létesítményeinek működtetéséről gondoskodik. Mindezek miatt a volt tanácsi vállalatok körében bekövetkezett szétaprózódást mielőbb egy integrációs folyamattal kell felváltani. A regionális vízművállalatok körében pedig csak a működési területnek a hatékonyság javítását szolgáló átrendezése lehet a célkitűzés. Az üzemköltségek és a díjak _______befolyásolása a) Szociális támogatás A változások nem jelentenének gondot, ha a szolgáltatást nem jellemezné a jövőben is bizonyos mértékben a lakossági ellátáshoz nyújtott központi költségvetési támogatás. Ez azonban csak fokozatosan építhető le. E támogatásnak célszerűen a lakossághoz kell eljutnia, társadalmi rétegenként, felhasználási célonként differenciált, a települések népessége szociális helyzetét figyelembe vevő helyi önkormányzati döntésekre módot nyújtva, azaz nem vízgazdálkodási, hanem szociálisnépjóléti szempontú támogatásnak kell lennie. b) Szakmai támogatás Indokolt a szolgáltatás szakmai támogatása is, amikor olyan műszaki létesítmények működtetéséről van szó, melyek kiépítési sajátosságait az adott település jellemzőitől teljesen független szempontok alapján határozták meg (például az átlagosnál kedvezőtlenebb kapacitáskihasználtsággal működtethető kiemelt üdülőterületi vízi közművek). Az ezekkel kapcsolatos többletköltségek teljes mértékű áthárítása a fogyasztókra vagy azok egy részére már sértené a társadalmi közteherviselés elvét. A szükséges támogatások, kompenzációk rendjére azonban csak olyan struktúra alkalmazható, mely az üzemeltetés gazdálkodási sokféleségére, annak következményeire érzéketlen (például az adott meglévő vízkezelő létesítmények normatív amortizációs költsége bizonyos hányadának folyósításával, éves üzemvitel-támogatás címén stb.). HATFALUDY BÁLINT 6
