Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1994-03-01 / 3. szám

tosítása érdekében figyelembe kellett venni a Tiszán a hajózáshoz szükséges — korábban már említett — legkisebb vízhozamot is.

A már felsorolt, valamint egyéb tudomá-nyos szempontok értékelése alapján készült el a vízlépcső beruházási programja (VÍZITERV 1964,1967, Dóra T.) elsődleges céllal a hozzátartozó öntözőrendszer főcsatornái gravitációs vízellátását is kielégítve.

'Ennek során a Tisza П. Vízlépcső és öntözőrendszereinek megvalósítására vonatkozó előirányzatot az OMFB elfogadta. A beruházási program jóváhagyásával együtt javasolta az abban foglaltaknak a

III. és IV. ötéves tervben való előirányzatát. A kormány gazdasági bizottsága, az FM és az ОТ által többszörösen tárgyalt és kiegészített fenti beruházási előirányzatot végül az OVF 1965-ben a mezőgazdasági, műszaki, gazdasági szempontok és a népgazdaság teherbíróképességének szempontjából felbontotta három építési ütemre az első ütem megvalósításának tervével együtt. Ennek megfelelően 1965-ben a bizottság az első ütem megvalósításáról, az építés 1967. évi és a duzzasztás 1973. évi megkezdéséről döntött. Az üzemek komplex hasznosítási terveit a Tisza Vidéki Mezőgazdasági Fejlesztési Iroda dolgozta ki, majd végig együttműködött a beruházás megvalósítása során. így a mezőgazdasági és műszaki ágazat közös munkával teremtették meg a fejlett belterjes nagyüzemi öntözéses gazdálkodás feltételeit.

DÖNTÉS A MUNKÁK MEGKEZDÉSÉRŐL

A művek megépítésére vonatkozó végleges döntést, vagyis hogy a vízhiány csökkentése, az öntözés fejlesztése érdekében a vízlépcső építését meg kell kezdeni, s az ipar, a mezőgazdaság és a települések fejlesztéséhez szükséges vízigényekről, a vizek minőségének védelméről gondoskodni kell, az 1966. évi II. törvény mondta ki.

A létesítmények kivitelezési terveit 1966-70 között a VÍZITERV (Tiszai Létesítményi Főmérnökség mint generáltervező), a hidraulikai modellkísérleteket pedig a VITUKI és a Műegyetem készítette. A fontosabb társtervezők az Erőmű és Hálózati Tervező Vállalat, a Kohó és Gépipari Minisztérium tervezőirodái, a Postai Tervező Iroda, az UVATERV és a Ganz- Mávag voltak.

A generálorganizációs ütemterv a generálberuházó OVIBER, a VÍZÉP és a VÍZITERV egyeztetett véleményét tükrözte (1969). Ezt 1971 végén felülvizsgálták. Az építési munka nagy része és szervezése a VÍZÉP feladata volt.

A kivitelezés (a két főcsatorna bevezető szakaszának és műtárgyainak építésével együtt) 1968. IV. l-jétől 1973. III. 30-áig tartott. Az acélszerkezeteket a Ganz- Mávag mint generálkivitelező gyártotta és szerelte be.

A beruházás teljes egészében állami pénzeszközök felhasználásával- történt (Magyar Bemházási Bank, majd Állami Fejlesztési Bank). A koordinációt a tárcaközi operatív bizottság végezte (ОТ, ÉM, ÉVM, KGM, KPM, NIM, MÉMI OVF majd OVH, PM). Titkár: OVIBER.

JELENTŐS VÁLTOZÁSOK

A kiskörei bemházás megkezdése óta a térségben jelentős változások tapasztalhatók. A jelenlegi (1992-1993) jellegzetesebb adatok a következők.

— A 89,25 méteres mértékadó duzzasztási szint mellett 125 millió m3 a tározó hasznos térfogata. Ez mértékadó tenyészidőszakban 65 m3/s csúcsértékű többletvízkészletet, éves átlagban pedig 23 m3/s-ot biztosít az évek 80 százalékában.

— A rendszerben máig 750 ha új halastó és 94 000 ha új öntözőtelep épült (a tervezett értékeknek alig fele).

Ipari hasznosításként fontos, hogy a tiszaújvárosi erőmű üzembiztonságát erősítő hűtővízkivételét biztosítjuk.

— A szivattyús vízkivételek 95 százalékban megszűntek.

— A rendszer fővízkivételeinek összkapacitása 71 m3/s.

— A főcsatornák a Körösök völgyébe 25 m3/s, a Zagyváéba 14 m3/s vizet vezetnek át.

— A duzzasztott vízszint Tiszalök és Kisköre között biztosítja az EGB normák szerinti IV. osztályú hajóutat, valamint a zsilipelés feltételeit Szolnokig. Időszakos vízleeresztés nélkül az alsó szakaszon azonban csak az EGB II. normái szerinti a hajózó út.

— A termelt vízenergia átlaga 73 millió kWó/év, ennek 30 százaléka csúcsidejű (1991-ben 50 százalék volt).

— A vízlépcső eséstartománya 29 m között változik.

— A jobb parton 81 km (Tiszatarjánig), a balon 49 km (Tiszacsegéig) hosszúságban erősítették meg az árvédelmi rendszert.

— A belvízi biztonság érdekében a Tisza mentén 14 db, a Nagykunsági főcsatorna mentén 15 db szivattyútelep épül.

— A halászati előirányzatok nem váltak valóra.

A MŰ ELKÉSZÜLT

Elmondhatjuk, hogy a vízlépcső fő létesítményei a végleges kiépítésnek megfelelően elkészültek. Üzemelésük a célkitűzéssel összhangban folyik. Azokat a fenntartási feladatokat, melyek a víz megfelelő minőségének biztosítását irányozzák elő, az első évek tapasztalatai alapján kialakították. A terméshozamok az öntözés hatására emelkedtek, és ebben a fő szerepet a technikai és technológiai fejlődés játszotta. Komoly intézkedések megtétele szükséges viszont az öntözéses termelés gazdaságossá tétele érdekében.

A tározó vízminősége javult, de a mederviszonyok, a feliszapolódás csökkentése, a növényzet, a megközelítés még kívánni valókat hagy hátra. A tározó menti megcsapoló kutak, csatornák, szivattyútelepek állapota kielégítő. A szivárgórendszer automatikus üzemelése jól bevált. A főcsatornák vízszállítása megfelel az igényeknek, de az övcsatornák nem alkalmasak a szivárgási problémák megoldására. A területi megfigyelő vízmércéket, talajvízszintészlelő kutakat, vízminőségmérő és talajvízminta-vételi pontokat, az ár- és belvízi megfigyeléseket 1988-ig fokozatosan bővítették. A jelenleg működő észlelőrendszert korszerű környezeti monitoringrendszerré, automatizált mérésekkel, központi adatbankkal, térinformatikai adatfeldolgozással — kiskörei központtal — lenne célszerű átalakítani.

A Tisza-tó területén az utóbbi 4-5 évben meggyorsult a szállást igénylő külföldi és belföldi turisták száma. 1983-as felmérés szerint nyaranta, hétvégeken több mint 20 000 látogató keresi fel a tó partját. A belföldi vállalkozók és a külföldi tőke érdeklődése azóta erősen megindult. Panziók, kempingek, vendéglátóhelyek, gyógyfürdő, strandok, sportlétesítmények, lovastelepek stb. létesültek.

A meglévő infrastrukturális és környezeti hiányosságok kiküszöbölése, a mesterségesen ejtett tájsebek meggyógyítása biztosan megteremtheti az üdülés, az idegenforgalom és a vízisportok elterjedését a Tisza-tó környékén.

сз> GÁBRI MIHÁLY

16