Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1994-03-01 / 3. szám
A Mérnöki Kamara elnökségi állásfoglalása Sértve a szerzői jogot, a mérnöki etikát... A mérnöki (elsősorban tervezői) kapacitás kihasználatlansága miatt—munkaszerzés reményében — egyes mérnökök díjazatlan vagy az arányosnál alacsonyabban díjazott munka végzésére vállalkoznak. így hozzájárulnak a kevésbé tőkeerős konkurencia piacról való kiszorításához, ami a versenyt korlátozza, mivel nem a műszaki teljesítményt, hanem a tőkeerőt helyezi előtérbe. Ez tisztességtelen versenynek minősül, a Mérnöki Kamara tagsága által a mérnöki teljesítmények társadalmi védelme érdekében elfogadott és vallott mérnöki etikába ütközik. Ezt a helyzetet felismerve egyes megrendelők: építési tervdokumentációhoz, építési engedélyezési tervakhez ellenszolgáltatás nélkül kívánnak hozzájutni. A díjazatlanul megszerzett terveket gyakran a versenyen túlmenő célokra is felhasználják, ami nemcsak etikailag kifogásolható, hanem a szerzői jogot is sérti. A kamara elnöksége egyetért a mérnöki teljesítmények versenyeztetésével, tervezés esetében elsősorban az optimális megoldás keresését célzó tervpályázat kiírásával, ahol az eredményes pályázatok arányos díjazásban részesülnek (a kiemelkedő megoldások díjazásában, a részlegesen felhasználható megoldások megvételben, az elfogadható színvonalú, de nem felhasznált megoldások költségtérítésben részesülnek, a többi pályamű díjazatlan marad). A díjazásban, illetve megvételben részesített dokumentációkat a megbízó — a kiírásnak megfelelő célra — jogosan használhatja fel. A megvalósításhoz szükséges engedélyezési és kiviteli tervek elkészítéséhez is lehet a tervezőket versenyeztető ajánlat alapján kiválasztani, de itt nem lehet a tervezési díj az elsődleges bírálati szempont, hanem csakis a minőség. A megrendelő érdeke, hogy a legjobb referenciával bíró tervezőt bízza meg. Nemzetközi tapasztalat és gyakorlat tanúsítja, hogy külön kell versenyeztetni a kivitelezőket, de már eldöntött, megtervezett, engedélyezett megoldásra, lehetőleg dokumentációval egyértelművé tett feladatra. A tervezői műszaki koncepciók és a kivitelezők versenyeztetésének összevont alkalmazása ugyanis gyakran vezet olyan kompromisszumra, amelyben vagy a műszaki megoldás, vagy a kivitelezői színvonal vagy a költségráfordítás nem optimális. Éppen ezért a Mérnöki Kamara elnöksége az ilyen kapcsolt versenyeztetéssel nem ért egyet. Elfogadható viszont a tervezőkivitelező együttes versenyeztetése, kiválasztása, ha a kiírás már előzőleg jól meghatározott feladatra — nem a műszaki megoldás verseny ürügyén való beszerzésre — irányul. Az elnökség felkér minden mérnököt, hogy az előbbiek szellemében, etikusan járjon el. A Mérnöki Kamara támogatja tagjait a szerzői jogot sértő felhasználások által okozott sérelmek orvoslásában. A Mérnöki Kamara megkeresi az illetékes tárcákat (IKM, IM, PM, KTM, KHVM) azzal a kéréssel, hogy a közbeszerzésekről és versenytárgyalásról szóló — kidolgozás alatt lévő — törvénytervezetben a szellemi alkotások versenyeztetésének speciális vonásait vegyék figyelembe. A Mérnöki Kamara külön megkeresi a Belügyminisztériumot azzal a kéréssel, hogy a fentiekről az önkormányzatokat megfelelően tájékoztassa. Az árvíz elleni védekezés úttörői Emlékezés Maiina Gyulára Ma már kevesen ismerik az egykori Felsőtorontáli Armentesítő és Belvízszabályozó Társulat igazgató főmérnökének nevét. Pedig a 75 esztendővel ezelőtt elhunyt kiváló szakember úttörő munkásságot fejtett ki az árvízvédekezés, különösen pedig az árvédelmi töltések árvízi hullámverés elleni védelme terén. Az MHT szegedi területi szervezete dacolva a Magyar Életrajzi Lexikonnal (amely Maiina Gyula életkorát a valóságossal szemben egy kerek esztendővel megtoldotta), ez év december 2-án emlékülést szervezett. A résztvevők előtt Varga Ferenc okleveles* mérnök méltatta Maiina Gyula pályafutását. A tartalmas előadás (bízzunk benne, hogy valamelyik szaklapunkban nyomtatásban is megjelenik) a Tisza-szabályozás lényegi összefoglalásával adta meg a keretet Maiina munkásságának értékeléséhez. Szerencsére Maiina Gyula a mérnökök azon (sajnos) kicsiny csoportjához tartozott, akik nemcsak a műszaki gyakorlatban állták (állják) meg helyüket, de tapasztalataikat cikkekben és tanulmányokban közre is adták (adják). Maiina jellegzetesen tiszai mérnök volt, aki állami szolgálatban csakúgy, mint társulati alkalmazásban zömmel a Tisza-völgy vízügyeivel foglalkozott. Társulati főmérnökként nagyminta-kísérleteket végzett a hullámverésnek leginkább kitett töltésszakaszokon, s újszerű megoldásainak sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az általa téglával burkolt újszegedi töltés az eltelt közel egy évszázad alatt kiállta a Tisza és az idő próbáját. Péch József — egykor a mérnökök által bibliaként forgatott — Gátvédelem című munkájában külön kitért a Maiina által kikísérletezett eljárások tapasztalataira (sajnos Maiina nevének említése nélkül), például állítva e megoldásokat a tiszai társulatok mérnökei számára. Az előadást követően a résztvevők a szegedi Dugonics-temetőben Török Imre György főmérnök vezérletével megkoszorúzták Maiina Gyula síremlékét. cs> FEJÉR LÁSZLÓ Helyreigazítás 1993 novemberi számunkban nekrológot közöltünk Szappanos Zoltánról, volt munkatársunkról és barátunkról. A szöveghez a képet a szerkesztőség archív anyagai közül válogattuk. Jelzés érkezett arról, hogy a képen másik (még élő) személyt vélnek felfedezni. A szerkesztőség a hasonlóságért, illetve a lehetséges félreértésért sajnálatát fejezi ki, és elnézést kér az olvasóktól! A szerkesztő 17
