Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1994-03-01 / 3. szám
i a világ? kisebb, mint 5 MHz, ami körülbelül 400 sornak felel meg. A kamera belsejében — az objektív belső oldalán, a képfelvevőcsövön és az érintkezési pontokon, a páralecsapódás elkerülése érdekében — nitrogéntöltés, legkevesebb 1 bar belső túlnyomás szükséges. Gyakran a nem megfelelő képminőséget a víz gyenge átlátszóságával magyarázzák, jóllehet a rossz kép az említett páralecsapódásra vezethető vissza. Ez természetesen a világítóberendezésekre stb. is vonatkozik. A színhűség alatt a különböző színárnyalatok tiszta szétválasztását és átvitelét a megfigyelőmonitorhoz értjük. A színviszszaadás helyességének megállapításához szükség van színreferenciára. Az olyan felvevőt, amely az adott színeket 100 százalékig nem adja vissza, csak tarka televíziós kamerának nevezhetjük. A korrekt színvisszaadás érdekében a legkorszerűbb, színestévé-kamerát a következő berendezésekkel kell felszerelnünk: — rögzített fehérszint-kiegyenlítés, 3200-3400 kelvin megvilágítási hőmérsékleten, — jelző által irányított, automatikus blendeszabályozás, — áram- és feszültségellenőrzéssel ellátott, szabályozható megvilágítási berendezés, halogénlámpákkal, — színkorrigált felvevőobjektív, víz alatti felvételre specializálva, — színreferencia-rekesz a közölt színspektrum állandó ellenőrzésére, — színreferencia-bejátszó az alkalmazott videoszalag részére, videofelvétel esetén. A felvevőobjektívre, illetve a víz alatti televíziós kamerára kell a legnagyobb figyelmet szentelni. Némely kameránál a homloklencse érintkezik a vízzel, ezért nyomásállóra kell méretezni. 500 m mély merülésnél az objektív homlokzati felületére 60 mm-es átmérőnél 1400 kp-os nyomással kell számolnunk. Néhány kameragyártó plexiüvegből előállított nyomásablakot épít az objektív elé, ami nem elsőrangú optikai minőségű. A későbbiek során ezeket az előüvegeket homok és szennyeződés támadja meg és homályos úgynevezett zavarosvíz-képet közvetítenek. A védőüveg tisztaságáról mindig meg kell győződni, és a rárakódott szenynyeződést szakszerűen el kell távolítani! Nagy jelentősége van az objektív felvételi képszögének. A 30-60 fokos látószögű objektívek víz alatti felvételre csak feltételesen felelnek meg, mivel kizárólag tiszta, teljesen átlátszó vízben adnak használható képet. Itt kell megjegyeznünk, hogy nem átlátszó vízben erősebb megvilágítás sem ad jobb eredményt, sőt a kép még használhatatlanabb lesz (lásd autóreflektorozás ködben!). A korszerű felvevőkameráknál 30-150 fokos látószögű zoomobjektívet alkalmaznak. így bármilyen minőségű vízben használhatjuk a felvevőkészüléket. Például 500 mm átmérőjű szűrő vizsgálatánál 140 fokos felvételi látószög esetén, a kamera és a televízióskamera által közvetített képtartomány között csak 8 cm, míg 50 fokos nyílásszög esetén ez a távolság már 38 cm, s a normál gyújtótávolságú objektíveknél, 40 fokos képszög esetén, a távolság már közel 70 cm. Tehát abban az esetben ha kislátószögű felvevőobjektívet alkalmazunk és a víz nem tiszta, használható képet nem nyerhetünk. A televízióskamera felvevő megvilágítása a távolság négyzetével csökken, ezért az objektív külső megvilágításának és a szupertől ultráig terjedő széleslátószögű objektívek alkalmazásának nagy jelentősége van. A gyakorlatban az elforgatható fejű kamerák helyett olyan rendszereket ajánlanak, amelyek mind tengelyirányban, mind sugárirányban szuper széleslátószögűek az optikai nagyítást illetően. Kísérletek kezdődtek a PAL-rendszerű objektív alkalmazásával kapcsolatosan, mely tengelyirányban 360 fokos, oldalirányban 180 fokos képszöget biztosít. Ebben az esetben azonban, a különleges perspektíva miatt, az észlelt kép külön értelmezésére lesz szükség. Gyakran előfordul, hogy a hiányos televíziós vizsgálat alapján, szükségtelen munkavégzésekre kerül sor. Ez arra vezethető vissza hogy például a kislátószögű, tengelyirányú kamerák alkalmazásánál a szűrőnyílásoknál észlelt kis mennyiségű lerakódás esetén olyan képzet keletkezik, mintha nagy benövődésről lenne szó, ami különböző specifikációkra adhat alkalmat. Megjegyzendő, hogy a televíziós kútvizsgálatok kezelőszemélyzetének nem kell a televíziós berendezések specialistáinak lenni. De a televíziós kamerakép felbontásának és a képnyitás szögének ellenőrzésére rendelkezni kell úgynevezett szabványteszttáblával. Minél nagyobb a felbontásiköteg-szélesség, annál egyértelműbb és könnyebb a diagnózis. A jó televíziós kamera legalább 4,5-5,5 MHz felbontásiköteg-szélességgel rendelkezik. Ez 350-450 sortávolságnak felel meg. A felbontásiköteg-szélesség nem tévesztendő össze a lejátszómonitor sávos szerkezetével, amely a szokásos PAL-rendszereknél monitorkép-magasságonként 625 vonalat tesz ki. A televíziós rendszer geometriai torzítását százalékosan adják meg, és van egy mérték, mely alapján az optikai torzulások az X- és Y-tengely szerint a képben felismerhetők. Ezek a torzulások rendszerint nagyon csekélyek és csak speciális esetben játszanak szerepet. Ésszerű — búvárszivattyúval üzemeltetett kút esetén — a szivattyú kiépítése után 24^18 óra szünetet tartani a jó vizsgálati eredmények elérése érdekében. Abban az esetben, ha a víz zavarosságát nem lehet megszüntetni, csak az úgynevezett RZV- technikájú kamerák alkalmazhatók (sugárirányú pótnagyítással). Ebben az esetben a felvételi fény tüköroptikával közvetlenül a vizsgálandó csőszegmensre vetődik, és így — még zavaros vízben is — megfelelő képátvitelt kapunk. Célszerű továbbá a víztermelő kutakat bizonyos időközönként, 4-5 évenként, színes televíziós berendezéssel (endoszkóppal) is ellenőrizni. Ebben az esetben a nem kívánatos változások a kútban gyorsan észlelhetők. Természetesen az egymást követő vizsgálatokat, a megfelelő összehasonlítás érdekében, mindig azonos vagy egyenértékű technikai színvonalú felvevőberendezéssel végezzük. cs> MERENDIÁK KÁROLY Dr. PATAKI NÁNDOR 9