Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1994-03-01 / 3. szám
Televízió a kútfúrás szolgálatában Merre hal A víz alatti televízió az ipari televízió különleges fajtája, amely a hidrosztatikus nyomásnak ellenálló kamerával megfigyelhetővé teszi az emberi szemmel közvetlenül hozzá nem férhető jelenségeket és folyamatokat. A vizsgálat során a TV-kamera objektívje a tárgy kicsinyített képét vetíti a televíziós felvevőcsövek fotókatódjára. Az egyes képpontok eltérő fényerejének megfelelően itt elektromos feszültségkép keletkezik, melyet egy elektronsugár folyamatosan (soronként) letapogat. A kép-, vagy videojelzést erősítőn és kábelen keresztül a televíziós megfigyelőkészülékhez (monitorhoz) vezetik, ahol egy szinkron eltérített katódsugár a képcső ernyőjén ismét látható képet hoz létre. A képtovábbítás történhet 625 soros és másodpercenként 50 félképes sorugrási eljárással, vagy leegyszerűsített eljárással, 400 sorral és másodpercenként 50 egész képpel. Vízfeltáró fúrásokban és kutakban, a hidrodinamikai vizsgálatokat kiegészítő, lényeges információkhoz juthatunk, ha vizuálisan is érzékelni tudjuk a szűrők, tömszelencék állapotát, a korróziós jelenségeket, a sérülések helyét és mikéntjét, a homokolódás helyét stb. üzen túlmenően a mai korszerű kamerákkal már a kútfúrás folyamatában is információt szerezhetünk az átfúrt rétegsorról, mentési munkálatoknál a mentendő tárgy helyzetéről, a fúrólyuk esetleges elferdülésének mértékéről stb. A kamerával, a hidrodinamikai méréseknél általánosan alkalmazott műszeres méréseket kiegészítve, jelentősen fokozhatjuk a mérések hatékonyságát és komplexitását. A víz alóli TV-adásokhoz egyrészt jó megvilágítás, másrészt a víz elegendő fényáteresztése (tisztasága) szükséges. A megvilágítást, a víz alatti kamerákba bevagy hozzáépített fényforrások (halogén izzólámpák) biztosítják. A fejlesztés során áttértek az objektív köré helyezett lámpákkal történő megvilágításra. Korábban a megfigyelések kizárólag fekete-fehér adásra korlátozódtak, manapság általános a víz alatti színes felvétel. A képátvitel vezetékes és az eddigi sokeres kábel helyett, kéteres kábelen történik a jelek adása. Nagy mélységű termálkutak televíziós vizsgálatát is lehetővé tette a nagyfrekvenciás képtovábbítás bevezetése. A kamerák különböző megvilágítást és látást lehetővé tevő, cserélhető előtétekkel szerelhetők fel és az optika különböző állásba (45°, 75°, 360°) irányítható, tengely- illetve sugárirányú elfordítással. A kamera vízszintes felvevőállásában például lehetőség van csáposkutak szűrőinek televíziós ellenőrzésére, amikor is a kamerát .elektromotor hajtású kocsi viszi a kívánt helyre. A kamera irányítását elektronikus távszabályzóval végzik. Az utólagos kiértékelést képmagnófelvételekkel biztosítjuk. Hazai gyakorlatban általában német gyártmányú (IBAK) műszereket alkalmaznak (például a Fővárosi Vízműveknél). A VIKUV Hidrogeológiai Szakszolgálati Kft.-nél jelenleg EAB BK 200/60 típusú, szintén német gyártmányú, ellenőrző kamerával végzik a vizsgálatokat. A kamera átmérője 60 mm, mélységkapacitása 210 m, kútvizsgálatra 50 °C-ig, 22 bar nyomásig alkalmas. A kamera nagy látószögű objektívvei is felszerelhető. Mindkét kivitelhez kifejlesztettek egy tükrös előtétet, mely lehetővé teszi a furat, béléscső, szűrő oldalirányból történő vizsgálatát. Hosszú, kis átmérőjű (140 mm-től) vízszintes csövek vizsgálatához elkészítettek egy adaptert, mely a kamerát megfelelő helyzetben tartja a művelet alatt. A berendezést egyébként csukott terepjáró gépkocsiba építették be, melyben a szekrényeken kívül elhelyezték a kábelkezelő csörlőt is. Ezt a TV-monitor kezelője távszabályozással működteti az észlelt képnek megfelelően. A vizsgálatok későbbi rekonstruálására jó szolgálatot tehet a képek rögzítése. A videofelvételen rögzíthető a vizsgálatra vonatkozó összes adat: hely, megnevezés, időpont (év, hó, nap, óra, perc), a szonda helye a furatban 10 cm-es pontossággal, kútadatok, vízszintadatok és beírható az észrevételezés is, ezen kívül mikrofonon keresztül a helyszíni észrevétel, illetve a jelenlévő szakemberek véleménye is rögzíthető. A televíziós kútvizsgálatok ma az általános kútellenőrzések részét képezik, mondja Hans Haas német vállalkozó, aki 1975 óta foglalkozik televíziós szakvéleményezésekkel. A fúrólyuk- és kúttelevíziós vizsgálatoknál alkalmazott speciális készülékek nemzetközi technikai színvonalát elemezve, megállapítható, hogy a fejlesztés például Németországban magas színvonalat ért el. Ennek ellenére az utóbbi időben számos olyan berendezés is megjelent a piacon, amely a régi típusrendszerek színvonalának sem felelnek meg. Gyakran az is előfordul, hogy a kamerákat felváltva szennyvízcsatornákban és víztermelő kutakban használják, higiéniai szempontból felelőtlen módon. A magas műszaki színvonalú berendezés természetesen önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy jó értékelhető vizsgálati eredményeket érjünk el. A vizsgálatok eredményét befolyásolja a kezelőszemélyzet szakmai felkészültsége, a közvetített képek kiértékelésének színvonala. Az utóbbi időben fokozódó igényként jelentkezett a piacon a kamerák miniatürizálásának igénye. Ez a törekvés viszont kompromisszumot követelt a képminőséget illetően, ami egyre világosabbá vált az úgynevezett CCD-technika alkalmazása kapcsán. A kútvizsgáló televíziós kameráknak egy sor különleges adottsággal kell rendelkezni: — Bírja ki a víz nyomását, általában 50 bar külső nyomásig! •— Biztosítsa a teljes színhűséget! — A beépített objektívet a víz alatti alkalmazás figyelembevételével lehessen színszabályozni! — A felvételi képszög olyan nagy legyen, hogy már tengelyirányú látásnál is relatíve lapos nézetfelületet kapjunk, például a szűrök beömlőnyílásait illetően! A felvételi képszög nem lehet kisebb mint 140°, (átmérőre vonatkoztatva, 2 félszög)! — Az objektív geometriai torzítását a szélső képszögeknél is követni lehessen! Az elmondottakból következik, hogy az elektronikus, színestelevízió-kamera elektronikus képfelbontása lehetőleg ne legyen 8
