Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1994-12-01 / 12. szám
MEGFOGYVA BAR... A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉS A MEGVÁLTOZOTT FELTÉTELEK Működési terület A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság székesfehérvári székhellyel három megye, Fejér, Veszprém és Tolna területére kiterjedően lát el vízügyi államigazgatási I. fokú feladatokat és végzi az állami kezelésű vízi művek üzemeltetési kezelés feladatait. Működési területét tekintve az ország egyik legnagyobb (3 000 km2) vízügyi igazgatósága. Jellegzetessége, hogy a megyehatároktól függetlenül kezelésébe tartozik a Balaton teljes területe, annak minden gondjával, problémájával együtt. Az igazgatóság feladatait — a mellékelt ábrán felsorolt művek mellett — a területen folyó ipari és mezőgazdasági tevékenység, illetve vízgazdálkodási problémái, tennivalói határozták meg. A működési területet jelentő megyék között Tolna megye elsősorban mezőgazdasági jellegű, de a megye területén helyezkedik el a különlegességet jelentő Paksi Atomerőmű, a maga sajátos vízgazdálkodási problémáival. (Emlékezzünk a néhány évvel ezelőtti alacsony dunai vízállásra és az erőműhöz szükséges hűtővízellátási feladatokra.) Fejér megye területén a dunaújvárosi és székesfehérvári ipari övezet és a bauxitbányászat mellett a Velencei-tó jelent állandó feladatot. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a korábbi szénbányászati ügyek (eocénprogram) Fejér megyére kiterjedő hatását sem. Veszprém megyében a vegyipar (annak szennyvizei), a bauxitbányászat karsztvízelvonása (maximális kitermelés 430 000 mVnap) és a Balaton vízgazdálkodása jelentette a fő gondokat. Sajnos a Veszprémi-Séd, illetve a Mezőlaki Séd a megyei ipar szennyvízkibocsátása miatt vált az ország legszennyezettebb vízfolyásává. A Balaton problémái rendkívül sokrétűek, de talán a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a Balatont mindenki a magáénak tartja addig, amíg abból hasznot lehet kivenni, de mindenki keresi a tó gazdáját, ha azzal kapcsolatban befektetésekről, pénzösszegek juttatásáról van szó. Jellemző példa: a tó medrében lévő halállomány a halgazdaságé meg a horgászoké, de halpusztulás idején a döglött hal a vízügyeseké (mármint a tó medréből való kiszedés). Igaz, ma hangoztatják, hogy a halpusztulás során az önkormányzatok végezték az eltávolítás feladatait. A hatósági feladatok során az engedélyezés, a felügyeleti ellenőrzés és a szakhatósági tevékenység a terület sokszínűségéből származóan igen jelentős feladatot ad a szakágazatoknak, szakaszmérnökségeknek és a Hatósági Osztálynak. Az éves engedélyezési ügyek száma a korábbi években 2000-3000 db között mozgott. Létszám és költségek az átalakulás során Az igazgatóság létszáma 1989. évben még 1980 főt tett ki, ami fokozatosan csökkent (a termelési feladatok csökkenése miatt). 1993-ban 1100 fő volt az induló létszám. 1994 augusztusában pedig csak 480-490 fő , mert a termelési tevékenységé teljes mértékben megszűnt. A korábbi termelőegységek közül felszámolták a Veszprémi Önálló Építésvezetőséget, a Balatoni Főépítésvezetőséget és a Gépüzemet. Ezzel egy időben két építőipari feladatokat ellátó kft.-t hoztak létre a szekszárdi és a székesfehérvári építésvezetőségekből. A megszűntetett szervezetek dolgozói végkielégítést kaptak. A szervezet átalakítása, a dolgozóktól való megválás természetesen nem volt ilyen egyszerű. A vízügyi igazgatóság dolgozóinak nagy többsége évtizedes, esetenként több évtizedes vízügyi gyakorlattal rendelkezett. A fizikai dolgozók sorából is számos dolgozó munkaviszonya az 50-es évek végétől, a 60-as évek elejétől számítható. 20-30 évi munkaviszonyt nem lehet problémák nélkül megszűntetni, és 45-50 éves korban új életet kezdeni. Nagyon sok jól képzett, az építési és védekezési munkában nagy gyakorlattal és tudással, hivatásszeretettel rendelkező munkatárstól kellett megválni. Az igazgatóság vezetőinek sok álmatlan éjszakája volt a problémák megoldása során. A változtatások jelentős költségtöbbletet is okoztak. A létszámcsökkentés nyomán a felmondás és végkielégítés költségei 89-90 millió forintot tesznek ki. Az 1994. június 30-ig elhúzódó átszervezés miatt a két önálló kft. csak július elsejével kezdte meg működését. A kft.-kbe került dolgozók első félévi költségei még az igazgatóságot terhelték. A termelési célokat szolgáló korábbi létesítmények eladása sem könnyű, mert ha vevő esetleg lenne is egy-egy létesítményre, tőkehiány miatt az üzlet nem jöhet létre. INTERJÚ AZ 1GAZGA TÓ VAL Az igazgatótság vezetőjével, dr. Szabó Mátyás úrral beszélgetve kibontakozik a jelen és a jövő. Kérdés: Az átalakulás során a korábbi 1900- 2000 fős létszám negyedére, 480-490 főre csökkent. E lecsökkent létszám elegendő-e az alapfeladatok ellátására? Szabó M.: Az átszervezés után megmaradt igazgatósági létszám a szakigazgatási, hatósági, üzemelési és karbantartási feladatok ellátására elegendő, felújításszerű, nagy fenntartási és beruházási munkákra pedig akár a saját kft.-k, akár egyéb kivitelezők rendelkezésre állnak. A gond a vízkárelhárítás esetén lehetséges, ezen belül is árvízvédekezésnél, mert már egy teljeskörű, II. fokú védekezést az igazgatóság saját létszámából nem tud ellátni, illetve nem tudjuk az előírt szervezetet kiállítani. Kérdés: Az átalakulás során számos nagy tapasztalattal rendelkező munkatárs hagyta el az igazgatóságot. Ennek nyomán a dolgozók köréből hiányzik néhány korosztály, akikre a jövőben jelentős feladat hárulna. Nem okoz-e problémát? Szabó M.: Megítélésem szerint a 40 év felett évjáratnál nincs komoly gond, hiszen a jelenle gi középvezetői kar zömében 40 és 55 év köz--" van. Kétségtelen gond azonban, hogy az ig gatóság az elmúlt 10 évben nagyon kevés ff szakembert vett fel, hisz azóta létszámle folyik, és így gyakorlatilag a követke" a 30 és 40 év közötti hiányzik, amf majd 10 év után kellene, hogy sallbotot. Az kétségtelen gond, hogv az elmúlt években nagye" tál és tapasztalattal rend el, részben nyugdíjaz Az igazgatóság kezelésébe a következő vízi művek tartoznak:- árvízvédelmi töltések, • belvízcsatornák,- kisvízfolyások,- Balaton,- Velencei tó,- Pátkai víztározó,- Zámolyi víztározó,- Fehérvárcsurgói víztározó, ■ Enyingi víztározó- Cikolai V. tó,- Devecseri víztározó- Nagyteveli víztározó- Lesence nádasmező- öntöző főművek ■ szivattyútelepek (belvízi) 242 km (a Duna jobb partján, a Siócsatomán, a Nádor csatornán), 200 km (Tolna és Fejér megyékben). 1346 km (Fejér, Veszprém és Tolna megyékben), 600 km2 (Veszprém, Zala, Somogy m.), 25 km2 (Fejér m.), 9.2 millió m3 (Velencei-tó vízpőtló), 7,8 millió m3^Velencei-tó vízpótló), 14.2 millió rn (ipari víztározó), 1 millió nr (mezőgazdasági vízhasználat), 2.5 millió m3 (.belvízcsúcs), 2 millió m3 (mezőgazdasági vízhasználat és árvízi csúcs), 1,7 millió m3 (ipari vízhasználat és árvízi csúcs), 100 ha (Balatoni védőmű), 9.5 m3/sec kapacitással, 7,4 m/sec kapacitással. 12
