Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1994-09-01 / 9. szám

Látogatás a barcsi Erdészeti és Vízügyi Szakközépiskolában. Vizesek, erdészek, va ,,De örülök, hogy eljöttek hozzánk ..." A képen jobbról balra: Horváth Ferenc, Dr. Kóti László és Perecsi Ferenc A vízparti város, Barcs nap mint nap újdonságokkal, meglepetésekkel fogadja az odaérkezőket és ott lakókat. A városkép, a fejlődés — folyamatos fejlesztés eredményeképpen — újabb tartalmakkal, színekkel és formákkal gazdagodik. Szorgalom és igényesség, tenniakarás és kitartás megnyilvánulásával találkozhatunk. Ez jellemzi azt a középfokú szakképző intézményt is, ahová ellátogattunk és amelyet olvasóinknak bemutatunk. A középfokú oktatás 1961- ben kezdődött Barcson. Az ak­kori gimnázium volt a bölcsője a jelenlegi szakképzőbázisnak, az Erdészeti és Vízügyi Szak­­középiskolának. Az intézmény profilja a 33 év alatt 7 alkalom­mal változott. A változások oka néhány esetben az aktuális ok­tatáspolitika volt, többségében azonban a társadalmi, gazdasági változásokhoz történő tudatos alkalmazkodás. Az iskola léte, állandósága a szakmai, pedagó­giai megújulásra épülő dinami­kus változásokban van. Most, mikor a vízügyi-környezetvé­delmi szakmai oktatóbázis újbóli fejlesztése, kibővitése, illetve korszerűsítése kapcsán a létesítmény átadását és birtok­bavételét ünnepeljük, alkalom nyílott arra, hogy áttekintsük a középfokú vízügyi szakembe­rek képzésének mai helyzetét, megismerjük az oktatási intéz­mény gondjait és terveit. Örülök, hogy eljöttek hoz­zánk — fogad bennünket az is­kola igazgatója, Horváth Fe­renc, aki az elmúlt évben kie­melkedő tanári-intézményvezetői tevékenységért pedagógiai díj­ban részesült. Vízügyes szakképző inté­zetként, ha nem lennének a területi vízügyes szervek (tár­sulatok, igazgatóság, Délviép, vízművek), ugyancsak zárt világban élnénk. Néha úgy é­­rezzük, talán az ágazat nem is tud rólunk — fogadta az igaz­gató a vendégek, dr. Kóti Lász­ló OVF főosztályvezető, Pere­csi Ferenc, a VÍZTÜKÖR szer­­kesztője, Korok Péter, a VÍZTÜKÖR kiadója, valamint a helyi vízügyi igazgatóság ve­zetője, Szappanos Ferenc igaz­gató üdvözlését. A találkozás apropóját az adta, hogy a Víz Világnapja alkalmából az is­kola diákjai számára a VÍZIG által kiírt pályázatra beérkezett, díjazott művek a VÍZTÜKÖR A Barcsi Vízügyi Szakközé­piskola az 1971/72-es tanévi indulás óta nagy utat járt be. A vízügyi szakma és szakképzés térségi megismertetése révén a középfokú vízügyi szakem­berképzést nappali és levelező tagozaton folyamatosan fenn tudta tartani és a területi vízü­gyi szervek szakemberszükség­­letél kielégíteni. Bázisüzemi szerződések alapján az elméleti és gyakorlati munkát egyaránt kiszolgáló eszközeit fejleszte­ni, oktatópályát, tanműhelye­ket, majd oktatóbázist kialakí­tani. 1985-ben megszerezte a jogot a technikusképzésre is. 1987-ben beindította a vízügyi szakon a kétnyelvű magyar-an­gol oktatást, 1994-ben világ­banki program alapján szerzett .lehetőséget a vízügyi és ezt ki­egészítő környezetvédelmi képzésről. Az iskola ma is élvezi bázisü­zemeinek (a területi vízügyi szervezeteknek) erkölcsi és szak­mai támogatását, de a megválto­zott körülmények miatt az in­tézmény anyagi támogatása megcsappant. Kéltannyelvű képzése országos beiskolázású, ezen támogatóink segítségével tudta meglépni a fejlesztése­ket, és a szakmai oktatás szint­jét mindig egy magasabb pontra emelni. Ezt bizonyítják azok a szakmai sikerek (országos tanul­mányi versenyek, pályázatok el­nyerése, a továbbtanulási arány vizes vonalon 80%-os, nyelv­vizsgát tettek aránya) melyekre igen büszkék vagyunk—emelte ki az iskola igazgatója. —M i jellemző ma az iskolára ? — kérdeztem Horváth Ferencet. Az iskola képzési profiljai (vízügyi, erdész, vadász), orszá­gos beiskolázása meghatározza a működés feltételrendszerét. A szakképzés területén az elmé­leti oktatás mellett a gyakorlati képzés lehetőségeit az iskolának kell biztosítani. Acél - és feladat­­rendszer feltételez egy meg­határozott szintű állami fi­nanszírozást, ami gyakorlatilag 1984-től alulfinanszírozásban nyilvánult meg. Mindamellett az iskola működőképes volt és a korlátozott lehetőségek ellenére komoly szakmai és tárgyi fejlesztéseket valósított meg. Ez elsősorban annak a komoly bázisvállalati háttér-10 szerkesztőségének tetszését is így újabb szponzorként a víz­megnyerték, s az alkotó diáko- művállalatokat üdvözölhetik az kát elismerésük jeléül könyvju- ország különböző pontjairól talomban részesítették. segítőik körében. Iskolánk csak

Next

/
Thumbnails
Contents