Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1994-09-01 / 9. szám

lás^ok, ginma^isták .....a díjazott művek a szerkesztőség tetszését is megnyerték... ” Л könyvjutalmat Korok Péter, a Kiadó igazgatója (jobbról) adja át ,, Mit is ír a hogyishívják? nek köszönhető, amit igen nehéz szervező munkával építettünk ki és a VÍZIG közreműködésével tartottunk össze. Az iskolánk által oktatott szakmák kisszak­­mák, ezért központi eszkö­zellátásuk nem minden területen biztosított. Különös jelentőség­gel bír—és értékben nem fejez­hető ki — az az öntevékeny pedagógusi munka, ami a di­daktikai feladatok teljesítésé­hez szükséges eszközkészítés­ben nyilvánult meg. Az intézmény tulajdonosa Barcs város önkormányzata. A város az országos beiskolá­zású, bonyolult és drága képzé­si rendszerű intézmény fenn­tartását nem vállalta, de to­vábbra is biztosítja, hogy a helyi közélet részese lehessen az iskola. Anyagi eszközökkel is igyekszik támogatni. Az is­kola fenntartója a Somogy me­gyei közgyűlés. A Munkaügyi Minisztériumtól sem szakmai, sem anyagi segítség nem érke­zik, a vízügyi szaktárca ma már egyáltalán nem foglalkozik az iskolával — így egy kicsit a levegőben lógunk. Nincs a vízügyi szakképzés vonalán egy központi össze­fogás, a képzés tartalmát, szintjét elemző és értékelő, a megváltozott igények szerinti követelményeket megfogal­mazó, a középfokú vízügyi szakmai képzést koordináló tevékenység. Szükség lenne a központi segítségre mind a szakma fejlesztési irányainak meghatározásához, mind pedig a kis szakmát oktató iskola pénzügyi helyzetének javításá­hoz. A kis szakmák csak akkor maradnak fenn, ha megteremt­hető egy olyan finanszírozási háttér, ami a létüket biztosítja. Ez pótolhatja azt a veszteséget amit az önkormányzatok ér­dektelensége miatt kell elvi­selnünk. Az iskolában a tanulói létszám 513 fő (22 osztály), ebből kollé­gista 425 fő. Vízgazdálkodó, környezetvédő szakon 63 fő tanul. A pedagógusok száma 74 fő, egyetemi végzettségű 56 fő. Az iskolában 11 fő német és angol szakos munkatársunk van. A pedagógusok 60%-a férfi. — Hogyan készül fel az iskola a változásokra? A gazdálkodó szervezetek struktúrája jelenleg sem alakult ki, felbomlóban van. A szakmai jövőkép bizonytalan, ezért az iskola a tartalmi és struktuális megújítását, a ma már meglévő és a várhatóan új elemekre kívánja építeni. A szélesebb körű általános műveltségre és széles alapfo­kon épített általános szakképzés megvalósítása a cél, és ezzel biz­tosítani az iskolatípusok közti könnyebb átjárhatóságot, a spe­ciális szakképzés időtartamának lerövidítését. Szeretné az iskola megvalósítani a tényleges kon­vertálhatóságot, a szakmai igé­nyeknek megfelelő gyors átképzést. A szakmai, pedagógiai munka mindezeket a célkitűzéseket szolgálja. Az innovációs tevé­kenység indikátora a tantestület felkészültsége, pedagógiai elhi­vatottsága. Az iskola múltja, gimnáziumi gyökere az alapja az általános műveltség iránti pedagógiai igényességnek. A jól felkészült, fiatal mérnökök­ből álló szakmai munkaközös­ség, a szakmai azonosságtudat kialakításának harcosai. Ezen erővonalak mellett teremtődik meg az a dinamikus belső egyen­súly, amelyik az általános mű­veltség és a szakmai képzettség egyenrangúságot eredménye­zi. Ez lényegében iskolánknak mint szakképző intézménynek a belső sajátossága, értéke. A nyelvvizsga megszerzése kitün­tető szerepet kap értékrend­­szerünkben. A továbbtanulók továbbtanulási iránya jelzi azt, hogy egyensúly van a képzés különböző területei között, s bi­zonyítja azt is, hogy a szakközé­piskola nem zsákutca. cs> Lovrctity Mária ,,Szeressétek a vízügyet!” Dr. Kóti László záróexpozéja 11

Next

/
Thumbnails
Contents