Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1994-07-01 / 7. szám
A Balaton és vízgyűjtőjének vízgazdálkodása, az MHT XII. Országos Vándorgyűh Gondolatok a Báláit Hazánk legnagyobb tava, a Balaton nemzeti kincsünk. A Magyar Hidrológiai Társaság félti ezt a természeti értéket, aggódik a tó jövőjéért. Ajánlásaival, szabályozási javaslataival már évtizedek óta a tó megmentésén fáradozik. A Balaton jelentőségét az MHT munkájában jelzi a második világháború óta tartott 11 ankét és 2 országos vándorgyűlés (Hévíz, Siófok). Az MHT eddigi munkája nem volt hiábavaló, állapította meg Juhász József elnök a megnyitón, mert a társaság ajánlásait az illetékes minisztériumok és szakhatóságok figyelembe vették a BVRT (a Balaton Vízgazdálkodásának Rendezési Terve) elkészítésekor, és igényelték azt átdolgozásai során is. A megvalósításhoz szükséges pénzügyi feltételek azonban nem álltak mindig rendelkezésre. Az elnök külön megemlékezett Dégen Imréről, aki az OVH elnökeként a 70-es években a balatoni regionális ivóvízellátás alapjait teremtette meg. Büszkék lehetünk arra, hogy az ivóvízellátás 1970 és 1975 között jelentősen fejlődött, és ki tudta elégíteni az egyre fokozódó mennyiségi turizmus igényeit, ám az infrastruktúra fejlesztése más területeken elmaradt. Fontos a Balaton terhelhetőségének betartása, mert a tó — akár tudomásul vesszük, akár nem — a nyári üdülőszezonban túlterhelt! A jelenlegi üdülőlétszám a társaság által javasolt (600 ezer fő/nap) érték háromszorosa. Minőségi turizmus Tarján Lászlóné államtitkár (KTM) előadásában hangsúlyozta, hogy az államnak nem célja a további üdülőnépesség növelése, hanem a minőségi turizmus a cél. Elmondta: — A Balaton-felvidéken új nemzeti park létesül 70 ezer hektár területen, amely felöleli a védett természeti területeket Balatonkenesétől a Kis-Balatonig. A nemzeti park létesítése, 1997-re fejeződik be. — Az államnak évente 40 milliárd forint bevételt hoz a Balaton. A minőségi turizmus programjának meghirdetésével nem titkolt cél az igényesebb, így vélhetően tehetősebb turisták idecsalogatása, és a jelenleg 90 napos szezon meghosszabbítása 180 napra. Ebben a programban szerepelnie kell a hévízkincs fokozott hasznosításának, továbbá az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztésének. Mindemellett változatlan cél, hogy a Balaton legyen gyermekparadicsom Kétségtelen, hogy a Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, vonzáskörzete is túlnő határainkon. A balatoni árak közismerten magasak. A lengyel turisták száma jelentősen csökkent, a hollandok pedig kevesebben jönnek, mint azt az idegenforgalmi szakemberek szeretnék. Legyünk őszinték: egy magyar család is olcsóbban nyaralhat Görögországban vagy Horvátországban. Fő az optimizmus! Bízzunk benne, az életszínvonalunk növekedni fog, és a hazai turista is megengedheti magának a minőségi turizmus szolgáltatásait. Valószínű azonban, hogy a minőségi turizmus szabályozni fogja az üdülőlétszámot a Balaton partján. A Balaton jövője érdekében Rémai János főosztályvezető (KHVM) a 60-as évekig visszamenően ismertette a vízügyi ágazat szabályozó tevékenységét. A műszaki intézkedések elkerülhetetlenek voltak, mert a 60-as évek végétől a turizmus, a spontán üdülőterületi fejlesztések és a fokozódó urbanizáció hatására a Balaton terhelése meghaladta a megengedett értéket, 1982-re a folyamatos vízminőségromlás kritikussá vált. A szabályozási folyamat műszaki intézkedései: a vízszint állandósítása, a külső szennyezőforrások megszüntetése és a belső terhelés mérséklése voltak. Jelenleg a partvonal 50 százaléka partvédművel védett. A befolyó vízfolyásokon előülepítők létesültek. A Sió csatorna rendezése 1995-ben fejeződik be. A szennyvizek kezelése 7 regionális rendszeren, 85 000 m3/nap kapacitással biztosított. A tisztított szennyvizet idegen vízgyűjtőkre vezetik ki. Bár 1990-től a látogatottság csökkenése tapasztalható, a balatoni strandok vízminősége nem megfelelő, különösen a 2 m-nél sekélyebb öblözetekben. A Balatonból évente 13,5 millió m3 iszapot kotornak ki, úgynevezett paplankotrással. Balatoni Szövetség Simon Károly polgármester, a Balatoni Szövetség elnöke a balatoni önkormányzatok nevében üdvözölte a vándorgyűlés résztvevőit és megköszönte a társaságnak a Balaton érdekében eddig végzett munkáját. Elmondta, hogy a Balatoni Szövetség 90 évvel ezelőtt, 1904-ben alakult, és feloszlatásáig, 1948-ig működött. A balatoni önkormányzatok vezetői, 1989-ben ismét megalapították azzal a céllal, hogy a Balaton partján élők és üdülők érdekeit szolgálja. Bejelentette, hogy szívesen látnák tagjaik között a Magyar Hidrológiai Társaságot — ennek érdekében hivatalos kapcsolatfelvételre kerül sor a közeljövőben —, mert igénylik azt a szellemi kapacitást amellyel az MHT a Balaton fejlődését és jövőjét segítheti. Ivóvíz- és csatornahasználati díjak Szántó Imre főmérnök (DRV Rt.) szerint 1992-től érzékelhető a vízdíj fogyasztásmérséklő hatása. A fogyasztáscsökkenés a kapacitás kihasználtságának csökkenését okozta, így hatása a díjak növekedésében mutatkozik meg. Ma a vízdíj részben politikai, részben műszaki döntés eredménye. A politikai döntést az állampolgárok teherviselőképessége alapján kell meghozni és dönteni kell az állami dotáció mértékéről. A műszaki döntéseket az üzemeltetés költségeinek minimalizálása érdekében kell meghozni, de tudomásul kell venni: a megvalósítás beruházásigényes. A vízdíj és a fejlesztések összhangja meghatározó. Fejlesztési stratégiát a vízigényekre alapozva lehet kidolgozni. A jelenlegi vízdíj a 90 napos üdülőszezon csúcsvízigényére méretezett rendszerek üzemeltetési költségét tükrözi. A DRV Rt. üdvözli az üdülőszezon meghosszabbítására irányuló törekvéseket, mert a rendelkezésre álló kapacitás jobb kihasználása gazdasági érdeke. Illés Antal, Balatonszemes polgármestere szerint örököltünk egy állapotot, vagyis az önkormányzatok (a DRV működési területén) sem a kedvezőbb önköltségű technológiák elteijedésére, sem a díjak alakulására nincsenek hatással. Ki képviseli a fogyasztót? Az állampolgárok már nem terhelhetők tovább. Szabó Balázs, Balatonalmádi polgármestere a csatornahasználati díjak drasztikus emelése helyett a környezetterhelési díj bevezetését javasolta, mert szerinte azok is szennyeznek, akiknek nincs csatomabeköté-8
