Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1994-01-01 / 1. szám
“Ha Izraelben realista akarsz lenni, hinni kell a csodákban.” David Ben-Gurion Izrael állam első miniszterelnöke Izraelben jártunk A Dunaújvárosi Vízgazdálkodási Társulat szervezésében 1993. szeptember 1-8. között tanulmányúton vettem részt Izraelben a Dunaújvárosi, a Kapos-Koppányvölgyi, a Sárvízi csatorna és a Szekszárd-Paksi Vízgazdálkodási társulatok vezető munkatársaival. A delegáció programjának összeállításához és az út megszervezéséhez nagy segítséget nyújtott az Izraeli Vízügyi Kormányzóság. A tanulmányút szakmai programja keretében módunk volt tanulmányozni az ottani vízitársulatokat, a megyei földművelésügyi szervezetet, a Galliliai Víz és Csatornázási műveket, a Hullae-i síkság meliorációs munkáit és a Piastre Gvat Kibucot, illetve az ottani — öntözőberendezéseket előállító — gyárat. Néhány szó Izraelről Izrael ipari-agrár ország. Területe nem éri el a 21 ezer négyzetkilométert, lakossága keveseb, mint hazánk lakosságának féle (bár a lakosszám erősen változó). Fővárosa a közel 400 ezer lakosú Jeruzsálem. Három nagyobb települése van: Tel Aviv-Yafo (349 ezer fő), Haifa (229 ezer fő), Béer heva (103 ezer fő). Gazdasági jellemzői igen szembetűnőek. Az egy főre jutó GDP 5160 USD. Az össztermék megoszlása: mezőgazdaság 6%, ipar 36%, kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés 23%, egyéb 35%. Az ország földrajzi helyzete is igen változatos. Nyugaton a Földközi tenger, északon Libanon, keleten Szíria és Jordánia, délen Egyiptom határolja. A tengerparti síkság északkeleten 700 m magas hegyvidékbe, délen sivatagba megy át. Legmagasabb pontja Har Merőn (1208 m), legmélyebb pontja a világ legmélyebb depressziójában (a maga -379 m-ével) a Holt-tenger. Legjelentősebb folyója a Jordán folyó. Emigráns ország Izrael emigráns ország, amelyben mindenki bevándorló vagy annak gyermeke. Az éves csapadék mennyisége 500-800 mm, ami november-március között hullik nagy intenzitással. Nem csoda tehát, hogy legfőbb feladat ezeknek a vizeknek az összegyűjtése és tározása. Az ország termőterülete köves, nyugtalan domborzatú, vagy mocsaras terület, melynek többsége csak meliorációval válik mú'velhetővé. Mezőgazdaságilag művelt területe 440 ezer ha, melynek 50%-a van öntözésre berendezve. A mezőgazdasági terület 92%-a felett a „Nemzeti Földalap” rendelkezik és mint ilyen 49 éves (meghosszabbítható) bérletben adja ki művelésre. A bérleti díj igen alacsony, valójában csak jelképes összeg. Mezőgazdasági termeléssel a lakosságnak csupán 2%-a foglalkozik. Probléma a másodlagos szikesedés. Itt is, mint a világ más országában problémát okoz a helytelen művelési, meliorációs gyakorlat következtében fellépő másodlagos szikesedés. Ezt felismerve e területeket drénezik, átmosatják, aminek költségeiből 75%-t a Nemzeti Földalap és a Mezőgazdasági Kormányzat vállal. Öntözéses gazdálkodásra történő berendezkedés 40-60%-át szintén e szervek vállalják. A melioráció, a Golan-fennsíkon végrehajtott mocsaras terület lecsapolása során a speciális tőzeges területek problémáit nem ideiben vették figyelembe. A vízrendezés következtében e területek 1-1,5 m-t süllyedtek, most az újbóli meliorációs beavatkozásokkal talajvízszint, tartásra, öntözésre fognak berendezkedni. A meglátogatott vízgazdálkodási társulatnál az intenzív mezőgazdasági területekre 1 ha-ra 600-700 Ft érdekeltségi díjat vetnek ki. A díjmegállapítás a közgyűlések joga. A díjtételeket minden évben a közgyűlések fogadják el. A belügyi és a mezőgazdasági kormányzat ezeket a díjtételeket Közlönyben hirdeti ki. A társulatok minden területükön lévő csatomat évente — a csapadékos idő előtt — rendbehoznak (kaszálnak, iszapolnak). A munka átvétele — a felkészülés ellenőrzése — bizottság által történik. A mezőgazdasági kormányzatnak körzeti irodái vannak, amelyek a terület agrár, műszaki, víz-talajjal összefüggő szaktanácsadási és gazdasági kérdéseivel foglalkoznak. A körzetek alkörzetekre oszlanak, mivel a cél a termelő szervezethez — gazdálkodókhoz való közelség biztosítása. így a meglátogatott Körzeti Irodához 30 kibuc, 40 Moshav (faluközösség), 40 arab falu és 4 mg-i iskola tartozik. A mezőgazdasági területeken citrusok, gyapot, kukorica, paradicsom, cukorrépa termelése dominál. Jelentős az üvegházi és fólia termesztés. Csökkenő'jövedelmezőség Jellemző termásátlagok: gyapot 5 q/ha, kukorica 150 q/ha, paradicsom 1100 q/ha, citrusfélék 500-700 q/ha, cukorrépa 600 q/ha 1 ha gyapot termesztéséhez 5000 m3 1 ha paradicsom termesztéséhez 4500 m3 öntözővizet használnak fel. 1 m3 víz előállítási ára 1,1 Shekel (33-36 Ft), aminek 46%-át fizetik a termelők. Komoly problémát jelent a víz termelési költségének növekedésével párhuzamosan a növekvő állami támogatás biztosítása. Magas a fajlagos műtrágya felhasználás (vegyes): gyümölcsösökben 2000 kg/ha, szántóföldön 1200 kg/ha szervestrágyát nem használnak. A mezőgazdaság jövedelmezőségi és támogatási problémái hasonlóak a hazaihoz. 1980 óta a termelés színvonala emelkedett, a jövedelmezőség csökkent. Szántóföldi termelés esetében 3%-os, a citrusfélék és állattenyésztés esetén 10%-os a tőkearányos nyereség. A banki kamat 11-12%-os. Az ország mezőgazdasági termelésének 50%-át a Kibucok 30%-át a Moshavok 20%-át az egyéni termelők adják. A vizet az állam osztja el. Az öntöző- és ivóvizet az állam osztja el, mivel a termelő, elosztó hálózat és szervezet is a kezében van. A felhasználandó vízkészletek az országos rendszerről, a térségben tisztított szennyvízből, a mélységi vizekből, a helyi tározók készletéből, a kibucok saját maguk által létesített tározóinak vízkészletéből tevődik össze. Az ország vízkészletének 2/3-a az északi országrészben van. A a lakosság 2/3-a ugyanakkor az ország középső részén él. Az ország 3 nagy víztározójának vizét — melyből a legnagyobb a Genesareti-tó — egy gerincvezeték rendszer juttatja el a felhasználókhoz. Ez a mezőgazdasági és ivóvízrendszert is magában foglalja. A tó a világ legmélyebb pontján a tengerszint alatt -203 m mélyen helyezkedik el. Hasznos vízmélysége 4m (alatta a sós víz) 1,5-2 milliárd m3 a tó éves vízforgalma. A vízelosztás technikája A szükséges vízmennyiséget 24 m3/sec 2 lépcsős átemeléssel juttatják el a felhasználási helyre. Az első emelés 250 m, a második emelés 120 m, ahonnan gravitációs a víz további útja. A rendszer monumentális. Érdekesség az ország vízgazdálkodásában, hogy mintegy 350 millió m3 tisztított szennyvizet a mezőgazdaság és 120 millió m3-t a nem sós talajvíz dúsítására használnak fel az esős periódusban. A vizeket 600 mg/I összsó tartalomig hasznosítják a mezőgazdaságban. Az országos gerincvezeték reverzibilis rendszer. Távlati tervek A vízgazdálkodás távlati tervei —a meglévő vízkészletek hatékonyabb felhasználása, víztakarékossággal; —kommunális vízkészletek felhasználásának növelése. A tengervíz sótalanítása gyakorlatilag megoldott, de ez nem szerepel a tervekben. Távlati tervként számolnak a Földközi-tengernek a Holt-tengerbe való átvezetésével, elsősorban mint energia forrás. Kiemelt vízminőség-védelem Nagy szerepet tulajdonítanak a vízminőség védelmének. Különválasztva kezelik rendszerként a szennyvizeket és a halastó lecsapolt vizét — és külön rendszerben az ország fő vízforrásának a Jordán vizét, ami a Genesareti-tavon keresztül folyik, ahonnan az előzőekben már említett ivó és mg-i víz kivétele történik. Az öntözőberendezések — elsősorban a mikroöntözés — gyártását két Kibucban tanulmányoztuk. A gyártás egyik ipari centruma a „Piastre Gvat” kibuc. Itt a mikroöntözés és az ehhez szükséges anyagok gyártását volt módunk megismerni. Mivel a mikroöntözési rendszer előállításának technikai szintje a világon itt a legfejlettebb, széleskörű ismereteket nyújtott a gyárlátogatás, ahol a szükséges információkat megkaptuk. Ugyanakkor volt lehetőségünk az öntözővíz automatikus kijuttatását biztosító szerelvények tanulmányozására is. Ezúton is szeretnénk köszönetét mondani a program fő szervezőjének, lebonyolítójának, Biksz János úrnak, akinek részvétele, személyes aktivitása, szervezőkészsége alapvetően járult hozzá a tanulmányút sikeréhez. cs> Dr. Szilárd György 12