Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1994-01-01 / 1. szám
„...Küldjük Orczyt, majd ö megfogja vizsgálni Lehet-e pénz nélkül nagy dolgot csinálni." A VILÁG NEM VÁLTOZIK ,,Orczy Lőrinc emlékünnepség Tarnaörsön” A világ nem változik. Orczy Lőrinc bárónak, a Tisza-szabályozás hajdan volt királyi biztosának több mint kétszáz éves panasza belesimul a mai panaszok kórusába. Talán kevesen tudják, hogy a XVIII. sz. jeles nemesi költője, Orczy Lőrinc nemcsak a Mária Terézia birodalmára törő porosz-bajor seregekkel szemben harcolt esztendőkön át huszárgenerálisként, hanem a Felső- Tisza vizeivel is megküzdött — sajnos a harcterekéhez képest jóval kevesebb sikerrel. Orczy alakjának felidézéséhez az alkalmat születésének 275. esztendeje szolgáltatta. Az 1718-ban Tarnaörsön született derék magyar tiszteletére alakult emlékbizottságban az Orczy-család mai tagjain és a tarnaőrsi polgárokon kívül a hadtörténet, az irodalom- és vízügytörténet kutatói is helyet kaptak. A szeptember 18-ai emlékünnepség fővédnöki tisztét pedig Für Lajos miniszter vállalta el. Az egész napos rendezvénysorozat a generális által alapított tarnaőrsi katolikus templomban vette kezdetét, Orczy Lőrinc síremlékének megkoszorúzásával. A vízügyi szolgálat koszorúit Halász István KHVM főosztályvezető és a területileg illetékes vízügyi igazgató, Pados Imre helyezte el. A Magyar Hidrológiai Társaság nevében Raum László főtitkár koszorúzott, míg a vízügyi közgyűjtemény részéről Fejér László igazgató és Kaján Imre múzeumigazgató helyezte el a megemlékezés virágait. A kegyeleti aktust követően a helybéli iskola nagytermében előadóülésen méltatták Orczy Lőrinc pályafutását és érdemeit a történészek. Sokban megkönnyíti a ma kutatóinak dolgát a literátor Orczy, hiszen szép számmal fennmaradt versei és írásai sok fogódzót nyújtanak munkássága feltárásához. Ami vízi-dolgait illeti, arra jellemző a,, Megint panasz”című versének négy strófája: Ismét megbutykáztam Tiszának árjait, Ott töltérn, itt nyitóm iszapolt árkait, Kriger zsinórjával mérvén csavargásait. Jobb egyenességre intéztem folyásit. De mikor én repedt, hajlongó hajócskán Tekenő formára vésett csolnakocskán Kitészem telkemet véletlen veszélynek, Bécs, Pozson, társaim engem csak nevetnek. Azt mondják, szükséges egy embert találni, Ki tud szenvedéssel országot cirkálni: Küldjük Orczyt, majd ö megfogja vizsgálni, Lehet-e pénz nélkül nagy dolgot csinálni. Károlyi lehúzta az ecsedi lápot, Kiirta sokezer tekenó's békákot, Zsigrai Sárvízből elküldé a rákot, Tégyen már Orczy is Tiszán ily csodákot... Ilyen csodákat Orczy sem tudott tenni. Nem egészen egy évtizedes királyi biztossága alatt csak néhány helyi problémán tudott segíteni. Ugyanakkor megerősödött benne az a felismerés, amely több mint fél évszázad múlva a Széchenyi-féle Tisza-programnak is alapelve volt, hogy csak az egész vízrendszerre egységesen érvényes szabályozási terv megvalósítása oldhatja meg a Tiszavidék gondjait. Az előadóülés után ugyancsak a nagyteremben nyitotta meg a honvédelmi minisztert képviselő Szászvári Lajos HM osztályvezető azt az emlékkiállítást, amely remélhetőleg most már állandó jelleggel emlékezteti az iskola diákjait Tarnaörs nagy szülöttére és a község évszázados múltjára. így talán remélhető, hogy a felnövekvő nemzedék nem követheti el azt a hibát, amelyet apáik, anyáik ma már keserűen megbántak. Az egykori tarnaőrsi Orczy-kastélyról van szó. A több mint két évszázados kastély az elmúlt másfél évtized alatt tűnt el a föld színéről. A magyar barokk egyik szép műemlékéből csak a kapuoszlopok oroszlánjai és a homlokzati kőfaragvány maradt meg. Ez utóbbit az Orczy síremlék Orcy-csálád tagjai mentették meg az enyészettől. Szomorú memento a kiállításon bemutatott tanácsi határozat a kastély lebontásáról. A község polgárai nevében Nyúl György alpolgármester követte meg az utókort, amikor a templom kertjében ünnepélyesen elhelyezték az egykori kastély homlokzati kövét. Bízzunk benne, hogy Tarnaörs és Orczy Lőrinc újra egymásra találtak, s a jövőben kerek évforduló nélkül is megemlékeznek a község nagy fiáról! cs> F. L. 13
