Víztükör, 1993 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1993-03-01 / 3. szám

A kért határidő az említett nehézségek ellenére tartható lett volna, ha a váratlan talajmechanikai problémák nem teszik szükségessé az előzetes ter­vek módosítását, sőt egyes - napok alatt megvalósí­tott - berendezések visszaszerelését is. Dolgozóink hozzáállását, lelkesedését mi sem jellemezte job­ban, mint az, hogy a visszabontás lélekölő óráin túljutva, újult erővel láttak a partbiztosítási munkák végzéséhez. A kritikus helyzetben azonban a sze­rencse is segített. A I 7-én jött kis - mindössze I I centiméteres - vízszintemelkedés lehetővé tette a váratlan nehézségek áthidalását. A felvonulást köve­tő 9. napon - a 24 órás próbaüzemmel együtt - a szivattyúk üzemképesek voltak, és mikor november 25-én a minden addigit alulmúló - 21 centiméteres - vízállás következtében a PAV (Paksi Atomerőmű Vállalat) elrendelte a 20 méter széles kapu elzárá­sát, már minden szükséges előkészítő munka befe­jeződött. A 730-kor elrendelt zárás 24 óra helyett alig 8 óra alatt, l500-ra megvalósult. Ugyanakkor az előzetes terveknek megfelelően működtek a szi­vattyúk, így a mesterséges bögében biztosítani lehe­tett a szükséges + I I centiméteres vízszintkülönb­séget. Megállapítható, hogy ebben az időszakban - 25-26-án - a hatékony vízügyi beavatkozás nélkül ko­moly fennakadások lettek volna az atomerőmű üzemé­ben. A mű elkészültével - és a vízállás emelkedésé­vel - november 28-án meg lehetett szüntetni a III. fokú készültséget. 29-én Pesthy Imre az ideiglenes szivattyú-provizóriumot átadta további üzemelte­tésre Török Attilának, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgató­ság képviselőjének. Az üzemelés mellett komoly feladatot adott a vízállás-előrejelzés folyamatos fi­gyelemmel kisérése és szükség esetén a mentési munkák megszervezése is, hiszen az ötven szivattyú és szerelvényeik jelentős értéket képviseltek. A telepítés viszont az alacsony vízszint és a hatásfok­növelés miatt olyan volt, hogy mintegy 1,5 méteres vízszint-emelkedés már a szivattyúk elöntését je­lenthette. Az előrelátást igazolták a december végi ünnepi események. December 25-én a Bécsnél észlelt 3 méteres vízszintemelkedés szükségessé tette az azonnali riasztást és a gépészeti berendezések men­tését. A jó műszaki előkészítést bizonyítja, hogy a mentéshez szükséges ut és terep már előzetesen elkészült, így a mentési munkálatok az előzetes elképzelések szerint, rendezetten történtek, de­cember 26-án - az árhullám megérkezése előtt - a szivattyúk és a csövek a magaspartra kerültek. Túl a kritikus eseményeken megállapítható, hogy a mun­kálatokban résztvevő szervek, az ABKSZ, az Észak­­dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Középdunántuli Vízü­gyi Igazgatóság, az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgató­ság, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, a Középtisza­­vidéki Vízügyi Igazgatóság, és a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság egységei megfeszített, jo munkát végeztek, és olyan feladatot oldottak meg sikeresen, amelyhez a szükséges tapasztalatok nem álltak még ren­delkezésre. Az a tény, hogy alig 24 óra alatt csaknem 500 embert a szükséges gépészeti berendezésekkel moz­gósítani sikerült és a helyszínre lehetett vezényelni, a vízügyi szolgálat szervezettségét fémjelezte. '■s* Dr. Varga Miklós I I

Next

/
Thumbnails
Contents