Víztükör, 1993 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1993-03-01 / 3. szám
Itt rólunk (is) beszélnek, avagy: Miről szól a Vasárnapi Újság? Kommentár nélkül Ezúttal a Rádió Vasárnapi Újság műsorában 1993. január 3-án elhangzott dr. Rótt Nándor úrral, a Parlament Környzetvédelmi Bizottságának elnökével készített interjú; az ezzel kapcsolatosan Keresztes K.Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 199.3. január 6-án kelt B. Király Györgyi főszerkesztőhöz írt helyreigazítást kérő levél; valamint az erre válaszként a Rádió) Vasárnapi Újság műsorában 1993. január 10-én ismertetett és dr.Rott Nándor bizottsági elnök által ugyancsak a főszerkesztőhöz irt levél vízügyi vonatkozású részeit közöljük kommentár nélkül. 1993.01.03. Vasárnap. Kossuth Rádió Vasárnapi Újság. (Mv.:műsorvezető;R.N.: dr. Rótt Nátulor) Mv.: Az Állami Számvevőszék május végén közzétett jelentésében hiányosságokat állapított meg a környezetés természetvédelmi, valamint a vízügyi szervezetek szétválasztásáról szóló jelentésében. Önök hogyan vélekedtek erről a kérdésről, vagy hogyan vélekednek ? R.N.: A bizottság még az Állami Számvevőszék vizsgálata előtt is mindenképp furcsának találta a két tárca szétválását, és a bizottgág tagjainak - leglábbis egy részének - (többségének) az volt a véleménye, hogy ebből a válóiperből a vízügy kerül elóínyösebb pozícióba. Mv.: Ami ugye a Közlekedési, Hírközlési és VízügyiMinisztériumhozhrriilt. R.N.: Igen. A környezvédelmi tárca és a maga a környezetvédelem (ez. volt legalábbis a bizottsági tagok jóirészének a véleménye), vesztesen szenvedte el a válópert. Mv. : A Környezetvédelmi és Per illet fejlesztési Minisztérium több ingatlan kezelő jogát megvonta a Környezetgazdálkodási Intézettől. Úgy is fogalmazhatok, hogy csökkentette a környezetvédelmi vagyon tömegét. Tette ezt az ingatlanok forgalmi értékének megállapítása nélkül és egy államtitkári leirattal átadta a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnak. Fgy olyan súlyos helyzetben -súlyos anyagi helyzetben - lévő ágazat esetében, mint a környezetvédelem. /Íz önök. mármint a bizottság megítélése sz.eri.nl ez elfogadható lépés '? RN.: Ez legalábbis nagyon kérdéses. Annál is inkább, mivel még I99l-ben olyan álláspont alakult ki, hogy a Környezetgazdálkodási Intézetet önfenntartó szervezetté kell átalakítani. Nagyon kevés költségvetési támogatást kapott már korábban is. Magyarán: a saját lábán kell megállnia a Környezetgazdálkodási Intézetnek. Ha egy ilyen szervezettől a vagyoni bázis egy részét elvonjuk, akkor nagyon kérdésessé válik hogy saját vagyon hiányában egyáltalán életben tud-e maradni? Mv.: Hallgatói kérdések vonatkoznak szép számmal egy másik témára, a hősi vízierőmű kérdésére. Balogh Imre, Ásványi László a 98(ez nyilván egy körzetszám), 16-629, Hável György a 155-95-95-ról. A kérdések lényege tulajdonképpen az, hogy miért nem tették meg azokat a politikai és diplomáciai lépéseket amellyel elkerülhették volna - lett volna rá idő - a C-változatot és a Duna elterelését? R.N.: E zt valóban sokan kérdezik tőlem is. A kérdés - meg kell mondanom - tulajdonképpen ígv értelmetlen. (Egy másik országban folyó tevékenvséget egyszerűen nincs módunk meggátolni. Ehhez se a magyar parlamentnek, se a Magyar Köztársaságnak nincsenek eszközei. Egy másik ország területén folyó építkezést nem lehet megakadályozd. Mindig egv hasonlatot szoktam mondani: jön mögöttem valaki az. utcán és tudom, liogv le fog ütni. De mindaddig, amíg nem ütött le. nem kiabálhatok még csak rendőrért sem "kérem, most e/ az iír le fog ütni", mert hiszen csak föltételezem ró>la. nem látom. Tehát ezeket az egyoldalii akcióikat előzetesen megakadályozni egyszerűen nem lehet. Mv.: Л’em gondolja mégis, hogy a parlamenti bizottságot,!mármint " Eörnyezi'lvédelmi Bizottságot) nemi felelősség terheli ehbt'n a kérdésben ? Hogy ne fogalmazzak ligy: mulasztás. Megmondom, bog' mire alapozom a kijelentésemet. .1 Magyar Xemzet égik számában olvastam Keresztes K. Sándor nyilatkozatai, amely azt mondja, hogy a Környezetvédelmi Bizottság nem tekintette reális veszélynek a ('.-változatot, randasül önök szabták meg és határolták he a kormány mozgásterét, is. Ehhez az állításhoz mit szól? R.N.: Ez az állítás ígv, ebben a formában semmiképp sem helytálló. Egy egész, sor tévedés rejlik benne. A Bős-Nagymarosra vonatkozói országgyűlési határozatot az országgyűlés hozta, mégpedig óriási többséggel, amelyiknél, ez egv alkotmánymódosítás lehetett volna. A médiavitát ekkora többséggel el lehetett volna intézni. Következésképp nem a Környezetvédelmi Bizottságnak, de az egész magvar országgyűlésnek ez volt az álláspontja. Ez az álláspont alapvetőleg helyes volt. Nem tudtunk egvebet tenni, se a bizottság, se a magvar országgyűlés, mint előre tiltakozni egv várhatói, Magyarország érdekei ellen irányuló lépéssel szemben. Ez volt az egyetlen lehetséges változat, amit a magvar országgyűlés és a bizottság követhetett. 1993.01.06. Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter levele a Magyar Rádió Vasárnapi Újság műsora főszerkesztőjéhez Tisztelt Főszerkesztő Asszony! A Vasárnapi Újság múlt heti számában interjúi hangzott el dr. Rótt Nándorral, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnökével. A beszélgetés során mind Ön. mind az Elnök lír több pontatlan. vagv félreérthető kijelentést tett. ami részben a minisztériumot, részben személvemet kedvezőtlenül érinti. Ezért kérem, liogv helyreigazításként az alábbi tájékoztatást a következő adásban - rövidítés nélkül - ismertetni szíveskedjenek. 1. Ha a környezetvédelmi és vízügyi kormányzati feladatok szétválasztását válóperhez hasonlították, akkor a ténv az. hogy a környezetvédelem többszörösét kapta válás után annak - létszámban is. vagyonban is-amit "hozományként" bevitt. Ezt ne felejtsük el akkor sem. ha az is kétségtelen, liogv az időközben niegnövekedett feladatok ellátásához ez korántsem elegendő. De épp ilven vesztesnek érezte magát a vízügy is. Ezért 6
