Víztükör, 1993 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1993-03-01 / 3. szám

A kompetencia bűvkörében Minden kornak megvan a ma­ga pusztító betegsége: spanyol kór. malária, torokgyík, rák. AIDS. F.zek a természetből fakadó, testünket­­lelkünket felemésztő istencsapá­sok lassan eltörpülnek a civilizáció fejlődésével kialakult társadalmi betegségek mellett, mint például a rangkórság, pöffeszkedés, elvakult­­ság, politikai vakság, kompeten­cia. kompetencia átkát, szívemet blokkoló hatását évtizedek óta érzem. Ha bementem régebben egy vendéglőbe és hívtam a pin­cért, “nem az én asztalom” fel­kiáltással üveges szemekkel elsu­hant mellettem. Csak sokára derült ki, hogy ahol én ülök, az kinek az asztala! Ha bementem - én balga - valamilyen pórias ügyemet in­tézni eg\’ hivatalba, láthatatlan pók­hálóként csavarodott rám a bürokrácia kafkai világa és világ­fájdalmas, rekedt hangok közöl­ték velem, hogy ügyem a másik asztalhoz, szobához, épülethez, utcához, kerülethez, városhoz tar­tozik. Tudomásul vették, hogy tu­datlan vagyok, elnézték nekem, orromat megfricskázták, elenged­tek eg)’ titkos galaxis felé. Ezt a galaxist - ma már tudom - KOM­PETENCIA néven jegy zi a világ­­történelem. A pincér, a bürok­rata ezt már régen tudta, ismerte, gyakorolta. A kompetencia latin eredetű szó: illetékességet jogosúltságot, szakér­telmet jelent. Az elmúlt két-három esztendőben a vízügyi irányításban is markánsan kirajzolódtak a kompe­tencia körvonalai. Jómagam, lassan eszmélve megtanultam saját feladat­körömben , hogy a vízügyi nemzetkö­zi kapcsolatok szervezésének lebo­nyolításának, koordinálásának van mi­nisztériumi (KHVM), középirányító (OVF), területi (V ÍZIG), szintje. Külön­­böző kompetencia szintek léteznek: a határvizi kapcsolatok, a kétoldalú egyi itt­­működések - a nemzetközi szerveze­tekben való közreműködés, a vízügyi export tevékenység szervezése a vízü­gyi Consulting engineering (műszaki tanácsadás) területén. Elméletileg egységes ágazati szemléletről beszélünk, a vízügyi szolgálat egy és oszthatatlan jelle­gét hirdetjük. Szép gondolatok, szép szavak, csupán a megvalósítás ne­héz. mert beleütközünk a kompe­tencia-szintekbe! Milyen is a jelenlegi vízügyi irá­­nvítás?- KHVM Vízügyi Blokk: parla­menti, kormányzati, stratégiai te­vékenység,-ÖVE: operatív, hatósági, mű­szaki középirányítói feladatok,- VIZIG(ek): területi hatósági, fenntartási tevékenység. (És ebben a rendszerben még nem említettük a vízügyi vállalato­kat, vállalkozási kft-ket, társulato­kat.) zek a kompetencia-szintek ta­lálkoznak a megfelelő nemzetközi kapcsolatrendszerekkel, melynek ér­telmében a minisztérium vízügyi szak­emberei a nemzetközi kormánykö­zi feladatokban, a nemzetközi szer­vezetek munkájában, a hitel- és se­gélyprogramokban működnek köz­re; az Országos Vízügyi Főigazgatóság pedig kétoldalú, intézmények kö­zötti együttműködések keretei kö­zött a vízügyi műszaki, hatósági, közgazdasági, a management és a public relations témakörökben ala­kított ki partnerkapcsolatot. Az О VF - megalakulásától kezdve - 1991- ben megerősítette brit és holland kapcsolatait és új megállapodáso­kat kötött Bajorország, Ukrajna és Franciaország homológ intézménye­ivel. Az OVF nemzetközi kapcsola­tépítésének szabályozott kereteit a KHVM 1991. évi miniszteri kollégi­umai határozatokban rögzítették. Az OVF-nek jogosítványa van a vízü­gyi exporttevékenység koordinálá­sára is, ami piackutatást, kapcsolat­­felvételt, vezetői jóváhagyást foglal magában, majd a stafétabotot és az. anyagi kockázatviselést átveszik a tervezők és a kivitelezők. A Vízügyi Igazgatóságok - a vízgyűjtő illetékesség függvényé­ben - elsősorban a hatáivizi kap­csolatokban működnek közre. Részt vállalnak az. OVF együttműködé­seiben és önálló kezdeményezéssel élnek műszaki együttműködési, területi irányítási és esetleges üzleti kapcsolatok kialakításában. A három kompetenciaszint (KHVM, OVF, VÍZIG) nemzetkö­zi együttműködése a legkiegyen­súlyozottabb a határvizi feladatok végzésében, amelyet több évtize­des kialakult hierarchia (megha­talmazott, titkár, albizottság szak­értő) tesz lehetővé. Sajnos, a két- és többoldalú együttműködésben va­ló közös feladatvállalás elég ritka, amiknek alapvető okait az. emberi gyarlóságban, a szereptévesztések­ben lehet keresni, no meg abban, hogy a szorosan vett vízügyi szolgá­lat - a kompetenciaszintek! - össz­­dolgozóinak mindössze 1-2 száza­léka beszél érdemben idegen nyel­vet. Ez nagyon kevés és ebből, a már említett gyarlóság miatt, feszült­ségek, irígykedés, ármánykodás kö­vetkezik. Egy jól felkészült vízügyi szakember, aki nem beszél nyelve­ket, nem mindig nézi jószemmel nyelvet tudó kollégái külföldi uta­zásait. A rosszmájú megjegyzések helyett inkább tanuljon meg ango­lul, franciául, oroszul vagy' németül - hogy csak a legfontosabb nyelve­ket említsem. Felemelő érzés egy kongresszuson, konferencián úgy résztvenni, hogy tolmács nélkül meg­­értjük a lényeget. Tanuljunk nyelveket és majd kopik a vízügyi nemzetközi kom­petenciaszintek éle! (Bár azt hi­szem, ez. más ágazatokra is érvé­nyes!) A kompetenciaszintek szigorú építőinek Ady Endre kérdését te­szem fel: “Ezer zsibbadt vágyból mért nem lesz végül egy erős akarat. ?” hiszen “Dunának, Oltnak egy a hangja" Menjünk együtt - vissza - Eu­rópába! Victor Hugo száműzetés­ben megálmodott “egységes Eu­rópa” gondolatai talán testet ölte­nek és a kompetenciaszintek nem mennek majd a kitűzött feladatok rovására, nem károsítják tovább a magyar vízügyi szolgálat egységét: sem itthon, sem külföldön. “s* Dr. Köti László 3

Next

/
Thumbnails
Contents