Víztükör, 1993 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1993-03-01 / 3. szám

Dr. Hajós Béla vízügyi helyettes államtitkár VÍZÜGYI SZOLGÁLAT FELÜLNÉZETBEN Az előző évhez hasonlóan ez év január 12-én is, összeültek a KHVM Dob utcai székházában a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz tartozó szervezetek képviselői, hogy meghallgassák Siklós Csaba miniszter értékelését az 1992. évi munkáról és intelmeit az 1993. évi feladatok tekintetében. A következőkben kisebb módosítással közre­adjuk azt az összeállítást, melyet ebből az alkalomból készítettünk A vízügyi szolgálat 1992. évi te­vékenységének értékelése során - a kormányzati munkához és az ága­zati irányításhoz kapcsolódó napi feladatok mellett — külön kell érté­kelni a szakma előtt álló szükség­szerű megújulási folyamat előreha­ladását. Mérlegen a tavalyi év A magyar vízgazdálkodás kor­szerűsítése az átrendeződő munka­­kapcsolatok javítása és elmélyítése mellett jogalkotási, szervezetkorsze­rűsítési feladatokat jelentett és új­szerű szakmai gazdálkodási elvek kialakítását tette szükségessé 1992- ben. A feladatok megoldását érzékel­hetően nehezítette az a bizalmatlan- helyenként ellenséges - politikai lég kör, mely a Bős-Nagymarosi prob­léma kapcsán a vízügyi szolgálatot körülvette. Örvendetes tény azonban, hogy — a minisztériumon és a szakmán belül összehangoltabb politikai és sajtómunka hatására kollektív fele­lősség elvének hangoztatása egyre kevésbé eredményes. Szerencsére megindult a párbeszéd az alternatív környezetvédelmi mozgalmak mér­sékeltebb képviselői és a szakma kö­zött. A vízügyi szakágazat munka­kapcsolatai a minisztérium belül, valamint a társminisztériumok és a különbözei szervezetek együtt­működésében általában kiegyen­súlyozottak. A szakágazat minisz­tériumi integrálódása felerősö­dött, bár a funkcionális jellegű feladatmegosztást tovább kell ja­vítani. 1. A minisztériumok többségé­vel kialakított munkakapcsolatok közül nyomasztó teher a KTM-mel továbbra is fennmaradt feladat- és hatásköri, valamint pénzügyi-vagyo­ni jellegű viták okozta helyzet. Kiú­jultak a két tárca területi szervei­nek szétválasztásával kapcsolatos vi­ták is. Mivel az elmúlt év végén területi, vagyonjogi kérdésekben si­került megállapodni, remény van arra, hogy az ügyet sikerül rövid időn belül - reméljük teljesen és véglegesen - lezárni. A különböző szintű önkormány­zati, társadalmi, tudományos és ér­dekképviseleti szervezetekkel a mi­nisztériumi kapcsolatok erősödtek. Megfelelő gyakorisággal működik az ágazati Érdekegyeztető Fórum. Rendszeres és jó munkakapcsolat jött létre a Köztársasági Megbízot­takkal is. 2. A jogi szabályozás és törvény­­előkészítő munka keretében elkészült és az Országgyűlés által elfogadást nyert a Vízügyi Alap működésére vonatkozó új jogszabály, melv javít­ja a vízgazdálkodás közc élú felada­tainak anyagi lehetőségeit. Jelentűsen előrehaladt az új vízü­gyi törvény előkészítése. Örvende­tes. lmgv a tárcák és az egyeztetés­ben résztvevők töbhége - a KTM kivételével - támogatja az abban tes­tet ölte) elképzeléseket. Összefoglaló javaslat készült a vízü­gyi politikáról, melynek véglegesí­tése további erőfeszítést igényel. 3. Részletes elemzés készült a Vízügyi Igazgatóságok átalakításá­ra. A véglegesített javaslatokat a Miniszteri Kollégiumi értekezlet 1992. dec emberében elfogadta. Fz alapjául lehetővé vált a szetvezetá­talakítás megkezdése, ami a vállal­kozási tevékenység leválasztását és a gazdálkodás teljes átalakítását je­lenti. Változás következettbe a koráb­bi vízügyi szervezeti felépítésben. A tervező és kivitelező vállalatok, a re­gionális vízművek és a VITUKI az AV RT irányítása alá kerültek. .Az átmenet megoldása a vállalatoknak és az irányításnak egy aránt komoly feladatot jelentett. 4. A BM-mel közösen elkészült és az Országgyűlés Bizottságai elé került az egészséges vízellátás meg­oldását célzó 1993-94. évi kormány­program. Az ivóvízbázisok védelmével összefüggő szennyvízelvezetési fela­datokról KHVM-KTM-BM közöselő­terjesztés mellett kormány határo­zat született. .Az Országgyűlés által megnö­velt támogatások segítségével fel­gyorsult a dél-kelet-magvarországi ivóvíz minőségjavító program. .Az 1991. évben elfogadott vízká­relhárítási stratégia alapján elkészült a vízkárelhárítás távközlési koncep­ciója vízkárelhárítási Műszaki Biz­tonsági Szolgálatok fejlesztési javas­lata. és a vízkárelhárítás fejlesztési­fenntartási feladatainak gazdasági eszközigényének vizsgálata. A vízügyi kutatásban a korábbi­akhoz képest csökkenő pénzügyi le­hetőségek ellenére is az OMFB-fia- Isii^itok keretében több mint 20 vízügyi témát kedvezően bíráltak el. Folyta­tódott a korábban elfogadott TZ/Aä/T- programok szakmai irányítása is. Megkezdődött az együttműkö­dés a nemzetközi hitelintézetekkel, amely hivatott feltárni a vízügyi inf­rastruktúra fejlesztésében lehetsé­ges hitelfelvételi módokat. A vízügyi szolgálat 1993. évi fontosabb feladatai Ahhoz, hogy az ágazat vissza­­ny ei je társadalmi megbecsülését, fel kell gyorsítani azoknak az 1992. év­ben megkezdett munkáknak a vég­4

Next

/
Thumbnails
Contents