Víztükör, 1993 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1993-12-01 / 12. szám

don, személyes érdeklődésük alapján válasszák meg tanulmányi rendjüket.

Célszerű a fakultatív tárgyak körében - a bevált és folyamatosan felfrissített, megújított specifikus szakmai tárgyakon túlmenően - olyan alapvető közgazdasági, gazdasági, államigazgatási és jogi ismeretek nyújtása illetve ilyen lehetőségek felkínálása az érdeklődő hallgatók számára amelyek kiszélesítik az elhelyezkedés lehetőségét a hagyományos munkahelyeken túl a vállalkozási szférában is.

Lényegesnek tartom, hogy a hallgatók a szakterületükre felkészítő szakmai törzsanyagon és differenciált szakmai anyagon túlmenően - a kor igényeinek megfelelően - különös figyelemmel forduljanak a számítástechnikai ismeretek és az idegen nyelv elsajátítása felé, mert ezzel is növelhetik elhelyezkedésük esélyeit és későbbi mérnöki munkájuk eredményességét.

Hallgatóink jelenleg öt idegen nyelvet tanulhatnak az intézetben. Érdeklődésükkel és eredményeikkel azonban nem lehetünk elégedettek. Ugyan egyre több hallgatónk számára adódott a lehetőség - 3-6 hónapos ösztöndíjas tanulmányutak keretében hogy neves nyugat-európai egyetemeken folytassanak tanulmányokat, írják meg szakdolgozatukat, de az elmúlt tanévben hallgatóink a kellő nyelvismeret hiányában nem tudtak minden lehetőséget kihasználni és ezért néhány ösztöndíjat vissza kellett adni. Sajnos most is vannak kihasználatlan lehetőségeink.

Eddigi munkád során mindig nagy súlyt helyeztél az önálló alkotó munkára. Nyilván van elképzelésed az erre való készség fejlesztésére?

Ha a szakdolgozat készítésére gondolsz, az mindig is fontos elem volt a hallgatók képzésében, de szükség van szerepének további erősítésére is a főiskolán tanultak önálló és alkotó mérnöki szemlélettel való gyakorlati alkalmazása érdekében. Ezt egyrészt a gyakorlati életből merített szakdolgozati témák hagyományának folytatásával lehet biztosítani, másrészt azzal, hogy a szakdolgozat készítését egy hosszabb alkotó folyamatnak tekintjük és a szakismeretek jelentékeny részének elsajátítását e köré csoportosítjuk.

A szakdolgozatok témájának és követelmény szintjének meghatározása a kiíró tanszék jogköre. Ugyanakkor az elmúlt évek államvizsga tapasztalatai alapján - az érintett tanszékvezetők véleménye szerint - szükség van a szakdolgozati kiírások intézeti szintű egyeztetésére és az elkészítésükkel kapcsolatban egyeztetett követelményrendszer megfogalmazására a hallgatók felé. Ez annál is inkább szükséges, mert az eltérő követelmények szerint készített szakdolgozatokkal és eltérő szemléletű felkészüléssel a hallgatók ugyanannál a bizottságnál fognak államvizsgázni.

Visszatérve a gyakorlatra nevelés kérdésköréhez: a vízügyi felsőoktatás mindig híres volt mérőgyakorlatairól, mely a hallgatók körében is igen nagy népszerűségnek örvendett. Megfelelőnek tartod a jelenlegi módszereket?

Az intézet által szervezett mérőgyakorlatok szakmai körökben országosan - sőt a határainkon túl is - ismertek és elismertek. Ezen a területen a hagyományok, a bevált módszerek megőrzése, alkalmazása mellett lehetőséget látok a mérőgyakorlatok további színesítésére új mérési technológiákkal, műszerekkel. Ehhez a feltételeket a végzős hallgatókat fogadó vízügyi és környezetvédelmi szervek, intézmények közreműködésével látom megteremthetőnek.

Ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy a mérőgyakorlatok rendszere nem lett hozzáigazítva az új tantervhez, vagyis a

tanterv és a képzési cél változott, de a mérőgyakorlatok a régi tanterv szerint folytatódnak. Ezért a mérőgyakorlatokat a szakmai tartalom és az időtartam szempontjából célszerű felülvizsgálni és foglalkozni a komplex mérőgyakorlatok rendszerének kialakításával.

A hallgatók munkára való szoktatásának eddig is bázisai voltak a Tudományos Diákkörök, és valószínűleg továbbra is azok lesznek. Tervezel-e ezen a területen változtatást?

Az elmúlt évben örvendetes módon újra indult az intézetben a tudományos diákköri kutatás. Szép munkák születtek, melyek az Országos TDK Konferencián is elismerésre, díjazásra kerültek. Ez ugyan többletteher oktatónak és hallgatónak egyaránt, de fontos eszköze annak, hogy a hallgatók elsajátítsák az önálló munkavégzés, problémamegoldás fogásait és fortélyait. Ezért úgy gondolom, hogy a TDK-ban közreműködők körét szélesíteni kell, arra törekedve, hogy a megoldásra választott problémák között egyre inkább a gyakorlatias témák szerepeljenek.

Úgy hallottuk, hogy az egyszakos vízi és környezeti üzemmérnökök képzése eredményes volt. Mi ezen a téren a további teendő?

A Pollack Mihály Műszaki Főiskola Bajai Vízgazdálkodási Intézete az ország egyetlen olyan műszaki főiskolája, főiskolai oktatási egysége, ahol a hagyományos vízügyi szakterületen folyik képzés. Ugyanakkor az intézet képzési profilja az elmúlt években bővült. Az elmúlt tanév volt az új, egyszakos vízi és környezeti szakirányt adó építő üzemmérnöki képzés főpróbája, ugyanis befejezték tanulmányaikat az első hallgatók, akik az új egységes tanterv szerint tanultak. Az államvizsga kedvező eredménnyel zárult, igazolta az egységes egyszakos képzés létjogosultságát.

Az első egységes szakirány szerinti kibocsátásra tekintettel ki kell értékelni a tapasztalatokat, el kell végezni ennek alapján a tanterv szükséges felülvizsgálatát. Ennek a munkának számos fontos eleme van, amelyeket a tanszékvezetők vázoltak föl a számomra. Ehhez alapos, jól szervezett munkára van szükség, amelynek során pl. vizsgálni kell azt, hogyan lehet jobban kihasználni az új tanterv nyújtotta előnyöket; hogy a szaktárgyaknak nemcsak a szakmai alapozó tárgyak anyagára kell épülniük, hanem biztosítani kell a szaktárgyak egymást kiegészítő, harmonikusan egymásra épülő rendszerét is. Ehhez el kell végezni a tantárgyak tartalmi elemzését. Felül kell vizsgálni a törzstárgyak és a fakultatív tárgyak arányát is.

Értékelni kell az új egységes szakiránynak a gyakorlat oldaláról való fogadtatását is. Előzetesen úgy tűnik, hogy a tanterv továbbfejlesztése során a vízhez, a víz minőségéhez jobban kötődő ökológiai alapokat, valamint államigazgatási, vállalkozási, gazdálkodási ismereteket célszerű a tantervbe illeszteni. A nyelvi órák tantervi helyét is ki kell értékelni.

A tanterv felülvizsgálata során foglalkozni kell - a Pécsen folyó előkészületekbe, vizsgálódásokba bekapcsolódva, illetve ahhoz illeszkedve - a kredit rendszerű oktatás tanulmányozásával, alkalmazási lehetőségeinek feltárásával az intézet körülményei között, valamint az erre való felkészülés teendőivel.

Ugyanitt tervezik a távoktatás alkalmazásának vizsgálatával és előkészítésével való foglalkozást is. Ahhoz kapcsolódva fel kellene mérni a lehetőségeket ebben az új oktatási formában is.

(Folytatjuk)

9