Víztükör, 1993 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1993-11-01 / 11. szám
iSZa KÖRNYEZET ÉS FEJLŐDÉS AQUA .WATER VÍZÜGYI KÖZLEMÉNYEK Ibulletin kékbolyg° különös tekintettel az 1989. évibaseli SANDOZ szennyezési eseményre), rámutatva, hogy a pontszerű források jelentős mértékű megtörtént szabályozásával előtérbe került a balesetszerű szennyezés. Foglalkoztak még a balesetszem szennyezés modellezésével is, de gyakorlatilag csak egy kis mellékvízfolyásra vonatkozó esettanulmány kapcsán. Ez azért sajnálatos, mert holland szerzők annak idején egy igen jól működő modellt készítettek a fent említett SANDOZ-szennyezés elemzése, ill. a későbbi operatív előrejelzés érdekében. Foglalkoztak még kockázatelemzéssel, valamint a balesetszerű víz- és környezetszennyezések kimutatásához oly fontosnak tartott biomonitoringgal. Ökotoxikológiai hatások becslése A szekcióülésen elhangzott előadások- az ökológiai követelményekkel és a környezeti hatásvizsgálati monitoringtechnika feltételeivel,- a kémiai adatok ökológiai állapot szemszögéből történő interpretálásával,- a mikroszennyezők monitoringjával és a dekektálás technikai lehetőségeivel, valamint- a peszticidek és nehézfémek ökotoxikológiai hatásaival foglalkoztak. A halállomány helyreállítása és az ártér A szekcióülésen elhangzott előadások:- felelevenítették a gátak, a vízminőség, a talajvíz és az ökológiai állapot kölcsönhatásai témakörhöz kapcsolódó (hazánkban is jól ismert) vitákat,- a halállomány és élettere változásainak értékelése mellett, bemutatták a Rajna ökológiai kerettervét, amelynek két lényeges eleme a halak vándorlási útvonalának biztosítása, valamint a fontos élőhelyek minőségének helyreállítása.- Az élőhelyek helyreállítására számos esettanulmányt mutattak be. Ökológiai folyószabályozás E témakör különös hangsúlyt kapott amiatt, hogy a konferencia kirándulásainak egy részét is ilyen ökológiai indíttatású folyó(vissza)szabályozási projectek, illetve természetvédelmi területek bemutatására fordították. A hollandok igen nagy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a 100%-ban kultúrtájnak tekinthető ártereiken, megközelítőleg olyan ártéri „vadonokat” hozzanak létre, amelyek hazánkban mindmáig még sok helyütt léteznek. Ez tükröződött egyébként erősen abban a videofilmben is, amit a konferencia egyik szünetében a Rajna rehabilitációja címmel mutattak be és amelyen viszonylag sok időt szenteltek a szigetközi és gemenci állapotok képi bemutatására, azzal a felhanggal, hogy akkor lesz minden jó, ha már a Rajna partján is ilyen állapotok lesznek. Ebből és az egész konferenciából végezetül egyetlen mondatban is megfogalmazható fontos tanulság vonható le, amit térségünk most demokratizálódó országainak vezetői is magukévá tehetnének: Nagyon fontos, hogy vízi és vízparti környezetünket az ökológiai szempontokat is kielégítő módon őrizzük meg és/vagy állítsuk helyre, de ennek legfontosabb előfeltétele az, hogy szennyezések szabályozása mielőbb megtörténjék, lehetőleg olyan mértékben, amint ez a Rajna példáján volt érzékelhető. Megjelent a Duna-Monográfia első kiegészítő kötete Az NHP/OHP Híradó előző két számában részletes beszámolók olvashatók a Duna menti országok hidrológusai közötti együttműködésének II. fázisáról 1987-ben, amelynek fő célkitűzése az 1986. évi Duna-Monográfia négy kiegészítő (tematikus) kötetének közös munkával való öszszeállítása és megjelenése volt. Most arról számolhatunk be, hogy 1993 júniusában a négy tematikus kötet közül sorrendben és időrendben elsőként Budapesten 1000példányban megjelent „A Duna lebegtetett és görgetett hordalékjárása*’ című kétnyelvű (német-orosz) mű. A kötethez - az egykori Szovjetunió kivételével - valamennyi Duna menti ország szolgáltatott észlelési adatokat. A téma koordinátora és a kötet szerzője: dr. Rákóczi László. Az előszót dr. Kari Hofius professzor, a német NHP/OHP Nemzeti Bizottság ügyvezetője, a Duna menti együttműködés II. fázisának koordinátora írta. A nyomdai előállítást a német NHP/OHP Nemzeti Bizottság jelentős mértékben támogatta. A technikai szerkesztést Hegedűs Miklós, a szedést és nyomtatást a RÓMAI Kiadó és Nyomdaipari BT végezte. A kötet főbb fejezetei: A kötet keletkezésének története, A Duna 1956-1985 közötti lebegtetett hordalékjárása, A Duna 1956-1985 közötti görgetett hordalékjárása, A Duna mederanyagának szemeloszlása, Kitekintés, Irodalom. A kötet 8 táblázatot és 27 ábrát tartalmaz. Az új kiadvány sűrített, magyar nyelvű változata dr. Rákóczi László tollából, a Vízügyi Közlemények 1993. évi füzetében olvasható. „A Duna lebegtetett és görgetett hordalékjárása” c. német-orosz nyelvű kötet példányait az érdekelt magyar szakemberek az NHP/OHP Titkárságától igényelhetik. <=» Dr. Domokos Miklós Dr. Jolánkai Géza 13
