Víztükör, 1993 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1993-11-01 / 11. szám

Lapról-lapra Vízügyi igazgatóságunk lapjaiban, hírleveleiben, valamint az ágazat munkája, törekvése alapján figyelmet érdemlő hazai, illetve külföldi (szak)lapokban számos olyan hír, riport, információ, interjú avagy tudósítás jelenik meg, amely gazdagíthatja a szakemberek ismerettárát. A tavaly indult új rovatunkkal ezen lapokból tallózunk. Reméljük, hogy törekvésünk találkozik a szakma szolgálattevőinek igényeivel. NEMZETKÖZI KONFERENCIA A RAJNA REHABILITÁCIÓJÁRÓL —Példa a Duna menti országoknak— A Rajna vízgyűjtő országai (CH, F, D, NL) a Rajna Akció Program keretében évek óta hatalmas erőfeszítéseket tesznek a folyó és a vízi rehabilitációja (helyreállítása) érdekében. Ennek ma már látványos és számszerűen is kifejezhető eredményei vannak, mind a szennyező anya­gok terhelésének csökkenése terén (például a 70-es évek közepén nagy problémákat okozó kadmiumterhelést a korábbi tizedrészére csökken­tették a folyóban, a maradék terhelés mintegy 90%-a diffúz forrásokból származik), mind a folyami ökoszisztéma helyreállításában (pl. visszatért a folyóba a tengeri-folyami pisztráng.) Az amhemi Elektrum konferencia-központban megtartott konferenciát a hollandiai Vízgazdálkodási és Szennyvíztisztítási Intézet (RIZA), a Nemzeti Egészségügyi és Környezetvédelmi Intézet (RIVM) és a Halá­szati Kutatóintézet (RIVO-DLO) szervezte több holland és nemzetközi szervezet támogatásával. Annak ellenére, hogy a Rajna vízgyűjtője és vízi környezete nem kifejezetten magyar kutatási terület, mégis volt a folyóval kapcsolatos magyar dolgozat és előadás is, amelynek keretében a VITUKI kutatói ismertették a külföldi megbízás keretében végzett és a szennyező anya­gok diffúz forrásainak kvantitatív meghatározására irányuló projectjük eredményeit. A szervezők iránti köszönetét is kifejezve érdemes megemlíteni, hogy a projectet irányító magyar kutató részvételének teljes költségét a szer­vezők fedezték, míg a project megvalósításában közreműködő két mun­katárs költségeit részben a VITUKI fedezte. Úgyszintén említésre érdemes, hogy meglepően népes volt a magyar részvétel a konferencián: Bérezik Árpád akadémikus mellett a KHVM három munkatársa vett részt, egyikük egy poszterrel, míg a PHARE- program keretében szervezett környezetmérnöki tanfolyam konferen­ciájára kiküldött hallgatói között is mintegy 5-6 magyar volt. A hollandiai Amhemben megrendezett konferencia előadásai hat szek­cióban hangzottak el. A folyó biológiai társulásaira ható környezeti változások E szekcióülés előadásai keretében:- a folyami ökoszisztéma jellemzőivel foglalkoztak, felvetve azt a kérdést, hogy a hagyományos folyami fajoknak van-e még esélyük az igénytelenebb betelepült társulásokkal szemben és a vízlépcsőzés hatásai ellenében,- foglalkoztak külön a folyó bizonyos szakaszain található halakkal, fenéklakó gerinctelenekkel, ill. a makrozoobentosszal,- egy biomonitoringgal foglalkozó előadás keretében sürgették az át­fogó biológiai „leltár” elkészítését, amit a nemzetközi program 2000- ig irányoz elő. A nem biológus résztvevő szemszögéből talán az az általánosítható következtetés vonható le, hogy az utóbbi időben észlelt kedvező változá­sok nem annyira a megtett helyreállítási intézkedéseknek, mint inkább a vízi ökoszisztéma adaptív és regenerációs készségének tudható be. A szennyezőanyagok emissziója és további sorsa A két előadás lényegében egy project eredményeiről adott számot, ismer­tetve a szennyező anyagok forrásainak felmérésére és hatásaik számításá­ra tett erőfeszítéseket. E projeetnek volt része a VITUKI-ban végrehajtott modellvizsgálat is, melynek keretében elsősorban a diffúz szennyezések területi forrásainak a folyóra gyakorolt hatásait elemezték, a vizsgálathoz fel nem használt évek adatai alapján történő verfikációval igazolva a modell alkalmazhatóságát. (A modellvizsgálatot a VITUKI-ban dr. Jolánkai Géza, Bíró István és Ajkai Rita végezte.) A szekcióülésen foglalkoztak még:- a vízminőségi paraméterek trendjeivel, különös tekintettel a legfonto­sabb szennyező anyagok („prioity pollutants”) 50 éves változásaira,- szerves szennyezők meghatározási módszereivel, különös tekintettel a nyomokban előforduló szennyező anyag mennyiségének detektálási módszereire,- egy a VITUKI modelljénél lényegesen elnagyoltabb modellezési, ill. anyagmérleg-vizsgálattal, amelyből messzemenő következtetéseket vontak le a szennyezésszabályozási beavatkozások jövőben várható hatásaira. Meg kell említeni, hogy az egyébként kitűnően szervezett konferencia nagy hiányossága volt, hogy nem hagytak időt a hozzászólásokra és a vitákra. Emiatt az említett magyar modell vitájára is csak a szünetben került sor, aminek így nem lehetett kézzelfogható eredménye. Úgyszintén sajnálatos, hogy a vízminőség-szabályozási döntés-támogatás, illetve modellezés témakörébe eső számos bejelentett előadás - amelynek a kivonatait ugyan közreadták - nem hangzott el, és így a vízmémök szemszögéből legfontosabb hatásvizsgálati/szabályozás-tervezési té­makör lényegében alig kapott fórumot. A balesetszerű vízszennyezések szabályozása és helyreállítási intéz­kedések A szekcióülésen elhangzott előadások közül több is a balesetszerű vízszennyezések történeti áttekintésével foglalkozott (értelemszerűen Vízgazdálkodási .1 i « TÁRSULATOK TANÁCSADÓJA Biotechnológia és Környezetvédelem MA ÉS HOLNAP ESZKÖZOK ÉS MÓDSZEREK A MINDENNAPOK GYAKORLATÁBAN KÖRÖS VIDÉHI ф* - hide vei 12

Next

/
Thumbnails
Contents