Víztükör, 1993 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1993-09-01 / 9. szám
MAGYAR SZEMMEL 1. A szennyvíziszap mennyisége és annak értékesíthetőségi változatai A vízügyi ágazat és a szakmai szolgálat szakemberei lehetőségeikhez mérten gyarapíthatják ismereteiket határokon túl is: a vízellátás- és felhasználás, a mezőgazdasági vízhasznosítás, az öntözés, avagy az ipari vízgazdálkodás legfrissebb technikai -, technológiai megoldásainak megismerésével. E rovatunk, amiként azt lapunk régebbi Olvasói már megtapasztalhatták, a szakmai utakon szerzett ismereteket kívánja bemutatni. Dr. Bartha István: Kommunális szennyvíziszapok hasznosítása Németországban dr. Gerhard Bereitschuh előadása a Magyar Hidrológiai Társaságban Prof. dr. habil Gerhard Breitschuk, a jénai „Landwirtschaftliche Untersuhungs- und Forschunganstalt (LUFA) Thüringen” igazgatója, a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteletbeli tagja a Társaság Szennyvíz- és Mezőgazdasági szakosztályainak folyó évi június 30- án tartott előadást a fenti címen. Az elhangzott előadás (és annak vitaanyaga) — a kérdés hazai fontosságára tekintettel — szélesebb körben is érdeklődésre tarthat számot. A kommunális szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása — azok humusz- és trágyaérték tartalmának visszaforgatása a biológiai- és talajkémiai anyagforgalomba — ökológiailag és gazdaságilag egyaránt értelmés megoldás. Ennek ellenére a mezőgazdaságban hasznosított szennyvíziszap mennyisége Németországban jelenleg csökkenő tendenciát mutat. A nyilvánosság a szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítását kritikusan értékeli. Németország nyugati részéről a keletibe történő szennyvíziszap átszállítás jelzi, hogy a nyugati rész lakosságánál hiányzik a szennyvíziszappal kapcsolatban a helyes értékelés és szemlélet. Azok a szennyvíztisztító berendezések, melyek települési, háztartási vagy más (pl. ipari) szennyvizeket dolgoznak fel, általában kis károsanyagterheléseket és alacsony károsanyagú szennyvíziszapot termelnek. Németországban jelenleg az összes szennyvíziszapot a szakírók (AMBROS (1992) és MEISSNER (1991)) kb. 55 mill, tonnára becsülik, amiben a szárazanyag 2,7 mill, tonna. Németország nyugati részén keletkező szennyvíziszapok 20-25%-át hasznosítják a mezőgazdaságban, 60%-át deponálják, 10%-át elégetik és csak igen csekély részét komposztálják. Németország keleti részén további 12 millió tonna szennyvíziszap keletkezik, amiből 600 ezer tonna szárazanyag várható. Ezen a: területen keletkező szennyvíziszapok 70%át hasznosítják a mezőgazdaságban, 30%-át deponálják. Az iszapégetést csak különleges esetben (veszélyes ipari szennyvíziszapnál) alkalmazzák. Az iszapok komposztálásának, mint már említettük — az összmennyiségre vonatkoztatva nincs jelentősége. Általánosságban a szennyvíziszapok növekedésével kell számolni, mert:- a csatornázásokhoz való csatlakozás egyre nagyobb lesz,- állandóan épülnek az új szennyvíztisztító berendezések. (Csak a Thüringia szövetségi államban 260 új szennyvíztisztító megvalósítása várható),- a szennyvíztisztítási eljárások folyamatosan fejlődnek, intenzifikálódnak. A szennyvíziszapoknak a művelés alatt álló földterületeken történő hasznosítása — ha az iszapok felhasználása szabályszerű és ellenőrzött — hulladékgazdálkodási szempontból is értelmes és gazdaságilag helytálló forma és az abban lévő szerves tápanyagnak az anyagok körforgalmába történő juttatása lényegesen kisebb költségeket kíván meg, mint a szennyvíziszapnak bármely más eltávolítási módja esetén. A mezőgazdasági trágyázáshoz azonban csak olyan szennyvíziszapot szabad felhasználni, mely a talajt (vagy méginkább a végtermékeket) semmiféle káros anyaggal nem terheli és az abban lévő szerves- és növényi tápanyagok hasznosíthatók. További szennyvíziszap „végelbánási” lehetőségeként a gyakorlatban az iszapok depóniában való helyezést és azok elégetését használják. Miközben a depóniák részére értékes mezőgazdasági területet vesznek igénybe, a szennyvíziszap probléma megoldását a következő generációra hárítják át. Az égetés költséges füstgáz tisztítót kíván meg és végül a szennyvíziszap tömegének kétharmadát kitevő hamunak depóniákba történő elhelyezése e mellett is szükséges. Az iszap mezőgazdasági hasznosításának egyes módozatai azonban egyre növekvő költséggel valósíthatók meg. Németország nyugati részén lévő szövetségi államok területén a szennyvíztiszapok hasznosítása a mezőgazdaságban 1 tonna iszap szárazanyagtartalomra 300 DM-be, a depóniába való elhelyezése 600 DM-be, iszap szárítása és elégetése (a hamu elhelyezésével) 1200 DM-be kerül. 2. A szennyvíziszapok táp- és károsanyagtartalma A szennyvíziszapok eredetük és kezelésmódjuk függvényében különböző trágyázásra alkalmas szárazanyagtömegben szervesanyagot és a növények számára rendelkezésre álló tápanyagféleségeket tartalmaznak. A közepes (30-50% szárazanyag tartalmú) szennyvíziszapban (a szárazanyagra vetítve) 2-4% nitrogént, 1-2% foszfort, 0,1- 0,3% káliumot, 0,2-0,4% magnéziumot és 15-70% szervesanyagot lehet átlagosan számítani. Ennek megfelelően a szennyvíziszapot mint nitrogénben, foszforban és mészben gazdag, míg káliumban és 12
