Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 3. szám
Szökőkútba bújtatott megoldás Tó(méltató) Nagyon régen volt egy hatalmas téglagyár. A legnagyobb volt a világon. Rengeteg sok ember dolgozott benne és a kéménye éjjel-nappal füstölgött. Az emberek veszekedtek, bántották egymást és ezért víz tört (öl a földből és egy hajnalon elnyelte az egészet. Most a víz alatt dolgoznak és soha többé föl nem jöhetnek. Ma arra jártam és megnéztem. Olyan a víz fölöttük, mint egy tükör, csak néha itt-ott bugyborékol egyet. Öreg halász ül a ladikjában, azt mondta, feneketlen tó. Mindent elnyelő'mély és feneketlen. Esztendők óta kocsiszám öntik bele a szemetet, azt elnyeli és a tükre sima marad. A partján körbe sás nőtt és madarak laknak benne. így mesél Fejes Endre Hazudós című novellájának hőse a Feneketlen-tóról. S e szép történet közel áll a valósághoz. A tavat, amely 40 ezer köbméter vizet tartalmaz, két méter széles növényöv veszi körül. Nagyobb része nádból, kisebb része keskeny levelű gyékényből áll. Gyökerüket benövi vagy önállóan lebeg körülötte a 20-40 centiméter átmérőjű gombolyagszerű moszat. E gombolyagok alkotják - kisebb-nagyobb megszakítással - az alámerülő növényzet övét. Csupán akkor pusztulnak el, amikor a víz hőmérséklete tartósan 20 fok fölé emelkedik. A tó kicsi, így a környezeti változásokat megsínyli, faunája egyhangú, állattársulásai a különböző asszociáció típusokban könynyen beoszthatok. Az utóbbi másfél évtizedben szépen gondozott park épült a tó mellett. Jóllehet azt már régóta észlelték a szakemberek, hogy a tó fénylő tükre alatt ott rejtőzködik a pusztító szennyezettség. Többek között, ezért is döntött úgy Budapest Főváros XI. kerületének Polgármesteri Hivatala, hogy a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalattól - 1991-ben - megrendeli a Feneketlen-tó vízminőségjavítását célzó rehabilitációs szakvélemény elkészítését. A vizsgálatok elvégzésébe a megbízottak bevonták Dr. Tyahun Szabolcs biológust, a Magyar Hidrológiai Társaság szakértőjét. A szakvélemény megállapításai és az azok ismeretében hozott tómentő intézkedések meghozták a várt eredményt. De maradjunk időrendben. A tó jelenlegi nagysága mintegy 200 x 30-50 méter, víztérfogata 23- 25 ezer köbméter, átlagos mélysége 3 méter. Legmélyebb pontján 5,5 méter. A tó fenekét változó vastagságban 0,3-1,0 méter szilárd iszap borítja, amely felett 0,5-1,5 méter vastagságú lebegő iszap található. A tónál már az 1930-as évek közepén tapasztalható volt a fokozatos romlás, amely a II. világháború alatt és után tovább folytatódott, mert épülettörmelék és lőszer került a tóba. A park kialakítása és a tó környezetének rendezése, horgászati hasznosítása után 1982-ben bekövetkezett őszi halpusztulás jelezte a tó vízminőségének romlását. Különféle javaslatok után ideiglenesen az STDG-cég levegőztetője üzemelt, majd 1985 májusától egy szökőkutat helyeztek üzembe két KDFU-100 típusú búvárszivattyúval, majd még ugyanabban az évben két mélylevegőztetőt. A szökőkút általában május 1 -október 31. között működik 10-23 óra között, majd kikapcsolása után automatikusan bekapcsolnak a mélylevegőztetők és 23-10 óráig működnek. A tó a kiscelli agyag bányászata során mélyített bányagödör egy részében alakult ki. Mivel felszíni hozzáfolyása, lefolyása nincs, zárt egységnek tekinthető: minimális vízcserélődéssel, csak a párolgási veszteséget pótolja a talajvízkészlet. A Feneketlen-tó környékén a talajvizet részben a feltöltés, részben a sárga agyagréteg tározza. Ezen laza, viszonylag nagyobb hézagtérfogatú képződményekben lassan áramlik a talajvíz a Gellért-hegy irányából É-ról D-felé. A hidraulikus esésgradiens i = 0,003-0,004. Atalajvíztározó-képződmények szivárgási oecsülni tudjuk к = A vízrekesztő fekü, a 8-10 méter mélységben húzódó eredeti településű szürke kiscelli agyag. A tó vízminőségét alapvetően a hidrogeológiai adottságok határozzák meg. A tó vizének igen magas az oldott sótartalma (2500-3000 mg/l), az uralkodó ionok a nátrium, magnézium és szulfát, tehát híg ketényezőjét csak! 10 -10"8 m/sec. serűvíz jellegű. A régebbi mérések eredményeit összehasonlítva az újabbakkal, a sótartalom lassú, fokozatos emelkedése, a víz betöményedése figyelhető meg. Ez a szikesedéshez hasonló folyamat szintén a kelő vízcsere hiányával magyarázható. A Feneketlen-tó másik jellemző sajátossága a viszonylag nagy vízmélységből adódó rétegzettség. A tó felső, átvilágított rétegében megy végbe a fotoszintézis, az elsődleges termelés, míg az alsó, sötét réteg a bakteriális lebontás színtere . A tófenékben sok évtized alatt felgyülemlett magas szervesanyagtartalmú (10-15 százalék) iszap bomlásának oxigénelvonó hatása, a függőleges vízmozgás, vízáramlás hiánya miatt a tó alsó vízrétegében krónikus oxigénhiány uralkodik időszakosan, az anaerob viszonyok között mérgező kénhidrogén, ammónia szabadul fel. Szintén kedvezőtlenül hat az oxigénhiány a növényi tápanyagok forgalmára, az iszapban felgyülemlett foszfor és nitrogénvegyületek könnyebben oldódnak vissza a vízfázisba, siettetve a tó eutorfizálódását, elöregedését. Az aktuális állapot felmérésére a szakemberek 1991. december 12- én délelőtt vízmintákat vettek a tó három pontján a vízfelszínről, és az alattuk levő fenékközeli rétegből a korábbi 7,8 és 10 sz. mintavételi helyekről. A tó szélein be volt fagyva, a levegőztetőket a vízmintavételt megelőzően nem sokkal kapcsolták ki. A horgászok tájékoztatása szerint az utóbbi években már nem volt vízminőségi probléma, halpusztulás a tavon. Az 1982. októberi tömeges halpusztulás után sürgőssé vált a tó vízminőségi helyzetének lényeges megváltoztatása, javítása. Ennek érdekében az STOG-cég (München) levegőztető berendezést telepített a tavon 1983. tavaszán,
