Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 3. szám
lődések (redundancia) elkerülése, a külső hozzáférés biztosítása érdekében megfelelő előkészítés, összehasonlító vizsgálatok alapján ki kell választani azokat az általános adatkezelő szoftvereket, illetve ki kell dolgozni az alkalmazott egységes azonosító és kódrendszert és meg kell kezdeni bevezetésüket, amelyek biztosítják az egyes alrendszerek egységes kezelését és országos egységességét;- kerülni kell a tisztán központi célt szolgáló fejlesztéseket, amennyiben az elkerülhetetlen, ezeket központi forrásból kell finanszírozni;- a területi rendszereken alapuló központi informatikai funkciókat úgy kell kialakítani, hogy az ezekből nyert információk visszajuthassanak a VIZIG-ekhez, az adatáramoltatás elvileg mindig kétirányú legyen;- a közcélú adatbázisok hozzáférhetőségét, ennek költségviselését kormányzati szinten kell rendezni;- sürgősen fel kell számolni a jelenleg alkalmazott szoftverek jogosultsági hiányosságait, az ajánlott rendszereknél csak jogtiszta szoftver használható, a probléma rendezését saját és központi forrásból kell biztosítani;-s végül, de nem utolsósorban ajánlott elv: az informatikai rendszerek nyitottságának növekedésével együtt gondoskodni kell az adatbázisok védelméről, a hozzáférési jogosultság kérdéséről, valamint a rendszerhez nem tartozó. nem ellenőrzött számítástechnikai termékek által a rendszerbe vihető zavarok (számítógépi vírusok) elleni védelemről. Ki kell dolgozni az ágazati és szervezetenkénti adatvédelmi szabályzatokat. Ennek során célszerű felhasználni a korszerű adatbázis kezelő szoftverek saját adatvédelmi és adatbiztonsági megoldásait. Az emberi tényezők A számítástechnika jelentős segítséget tud nyújtani az irodai munka könnyítésére, a szervezettség növelésére, de önmagában nem oldja fel az ügyviteli folyamatok szervezetlenségét, sőt, kiemeli azokat. Át kell világítani az ügyrend és ügyvitel jelenlegi gyakorlatát, a szervezési korszerűsítésnél fel kell használni a korszerű elektronizált iroda által nyújtott előnyöket. Mind a szakigazgatási, mind az irodai számítógépesítési programot kellő fokozatossággal kell megtervezni és bevezetni. Ezt az alkalmazó munkaerő felkészítésével és képzésével kell párosítani. A dolgozók felvételénél a számítástechnikai jártasság előnyt kell, hogy jelentsen. Tudatosan fejleszteni kell a vezetők informatikai ismereteit is. A szakmai feladatok részletes ismertetésére részben e cikk terjedelmi korlátái miatt most nincs lehetőség, de talán korai is lenne a koncepció-terv készítésekor esedékes részletes igényfelmérés előtt a feladat szintű ismertetés. Az informatikai háttér fejlesztésének általános feladatai azonban jelezhetők. Az első két „termék-orientált" fejlesztési fő irány esetében jelentkeznek általános eszközfejlesztési feladatok, melyek a számítástechnikai háttér színvonalának technikai, módszertani emeléséhez kapcsolódnak. Ezek biztosítják az egyes szakterületek közötti informatikai kapcsolatokat: az egységes alap- és adatbázis-kezelő szoftverháttér kifejlesztését; a térinformatika alkalmazásbavételét; a vízügyi irányítási és vízkárelhárítási információs központok országos hálózatának kifejlesztését, a területi integrált információs rendszerek kialakítását. E három feladatcsoport eredményes fejlesztése megteremti a vízügyi decentralizált és osztott térinfomatikai és attribútum adatbázisokon alapuló információs rendszer technikai és szoftver bázisát. Kérdezhetné bárki: mire irányul(hat)nak a szakmai döntéstámogató és tájékoztató informatikai fejlesztési programok? A víz természetes és mesterséges körforgása folyamatainak követésére és adatfeldolgozási, információ-szolgáltatási rendszerének korszerűsítésére; a vízkárelhárítási tevékenység informatikai támogatására; a vízrendezés és vízhasznosítás informatikai támogatására; a víziközmű szolgáltatás informatikai támogatására; a vízügyi igazgatás-statisztikai, gazdasági és műszaki információs rendszerek összehangolt korszerűsítésére. Tarnóy András Ivóvíz Orosházának és térségének Békés megye ivóvízhelyzetén segítendő a megyei önkormányzat közreműködésével illetve irányításával több [ százmilliós beruházás valósul meg. Ennek egyik lényeges létesítménye a kialakított vízbázisok és a regionális vízműközpontok közötti, nagy átmérőjű távvezetékek megépítése. Az 1991. évi program egyik leghangsúlyosabb feladata - a Pusztaföldvár, vízbázis és Orosháza, Dózsa-vízmű közötti 12,3 kilométer hosszú, 500 milliméter átmérőjű actáwezeték megépült. A munkát nyilvános versenytárgyaláson a térségben illetékes Vízügyi Igazgatóság nyerte el, mintegy 70 millió forint+áfa összeggel úgy, hogy ajánlatuk mind összegszerűen, mind egyéb feltételeiben a legjobbak közé tartozott. Mivel a jelzett létesítmény a működési területükön van, ezért komoly megmérettetésnek ígérkezett az igen szigorú feltételekkel megvalósítható, határidőre történő teljesítés. A feladat súlyát és jelentőségét átérző csongrádi és szentesi szakaszmérnökség rekordidő alatt fektette le a vezetéket igen látványos, sok eszközt, ember foglalkoztató, jól szervezett munkával. A csővezeték nyomásértékének tűréshatárán mozgó 16 baros nyomáspróbák szakaszonként több-kevesebb próbálkozás után sikerrel zárultak, amelynek eredményeként összefüggő vezetékszakaszt sikerült produkálniuk a szerződés szerinti határidőre. Az igazgatóság ezzel eleget tett szerződés szerinti kötelezettségeinek, ugyanakkor példaértékű tevékenységet folytatott egy ilyen társadalmi nyilvánosság előtt zajló, kiemelt országos beruházás kapcsán. Ez a siker amellett, hogy elismerés a kiválasztásban és döntéshozásben részes polgármestereknek és önkormányzati tisztségviselőknek, zálogul szdgáisat(na) arra, hogy az igazgatóság eredmé- ; nyes résztvevőé lehet az 1992-ben tovább folytatódó prog- i ram teljesülésének. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a Békés me- ; gyei önkormányzat képviselő-testületének magas szín- i vonalú előkészítő munkája, segítő közreműködése mellett a teljes programot érintő rendszeres tájékoztatók, koordinációs értekezletek és lakossági fórumok is nagyban hozzájárultak az 1991. évi program sikeréhez. H.Z.
