Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 3. szám
LAPRÓL - LAPRA Vízügyi Igazgatóságaink lapjaiban, hírleveleiben, valamint az ágazat munkája, törekvése alapján figyelmet érdemlő hazai, illetve külföldi (szaklapokban számos olyan hír, riport, információ, interjú avagy tudósítás jelenik meg, amely gazdagíthatja a szakemberek ismeret-tárát. Az idén induló új rovatunkkal ezen lapokból tallózunk. Reméljük, hogy törekvésünk találkozik a szakma szolgálattevőinek igényeivel. Megjelent egy rendelet 1992. januárjában, amely szinte a társadalom valamennyi tagját érinti közvetve vagy közvetlenül valamilyen mértékig, különösebb visszhangra a nyilvánosság előtt még sem talált. Ez azért is érdekes, mivel a rendelet kapcsán a gazdálkodó szervek és azok között is különösen a mezőgazdasági üzemek pénzügyi terhei növekednek, ha mérsékelt ütemben is. A 2/1992. (1.6.) Korm. számú rendeletről van szó, ami főcímében a Vízügyi Alapról szól, de lényeges részét képezi a Vízügyi Alap forrását jelentő vízkészlethasználati díj - közhasznú rövidítéssel VKHD - is. Egyik fogalom sem újkeletű dolog, de a törvényalkotási folyamatba illeszkedően újraszabályozása volt szükséges. A Dél-Dunántúlon különösen ismert a Vízügyi Alap fogalma, hiszen az utóbbi években rohamos fejlődést mutató víziközmű építés egyik általánosan felhasznált pénzügyi forrását jelentette. Talán az is közismert, hogy a Vízügyi Aap bevételi forrását a vízfelhasználók által befizetett vízkészlethasználati díj képezi. A vízkészlethasználati díjnak azonban van egy ennél fontosabb funkciója: az országban korlátozott mennyiségben és minőségben rendelkezésre álló vízkészletek felhasználásának illetve lekötésének gazdasági eszközökkel történő szabályozása. Egyik lényeges eleme az új rendeletnek a hangsúly áthelyezése a vízfelhasználásról a vízkészlet lekötésére. A rendelet alkotói ezzel azt kívánják elérni, hogy a vízfelhasználók a víz felhasználására jogosító vízjogi engedélyben csak akkora vízkészletet kössenek le, amekkora a tényleges felhasználás miatt feltétlenül szükséges. A vízkészlethasználati díj alapja ezért a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiség, és csak az ezt meghaladó vízkivétel esetén játszik szerepet a tényleges felhasználás. Ekkor viszont már büntető pótdíjat is kell fizetni. A korábbi gyakorlatban az engedélyben meghatározott kivehető vízmennyiség - ha egyéb ok a hatósági korlátozást nem tette indokolttá - általában a számított vízigény vagy a vízmű Tudnivalók a vízkészlethasználati díjról kapacitás volt, ami sok esetben többszöröse is lehetett a tényleges felhasználásnak. A vízjogi engedély módosítása tehát az engedélyesnek alapvető érdekévé vált. Az engedélyek módosítását indokolja még több a díjszámításnál figyelembe veendő körülmény a felhasznált víz minőségének, a felhasználás módjának,... függvényében, mivel az adatok a jelenlegi engedélyekben nincsenek minden esetben egyértelműen rögzítve. Ilyenkor viszont az engedélyes számára kedvezőtlenebb díjtételt kell figyelembe venni egészen az engedély-módosítás jogerőre emelkedéséig. Lényeges és új eleme a szabályozásnak, hogy bevonja a díjfizetők körébe a mezőgazdasági célú vízhasználatokat is, amik eddig díjmentesek voltak. A díjat a rendelet értelmében az engedélyesnek kell kiszámítani és befizetni a Kormányrendelet 3. p. 1. bekezdéséhez rendelt lábjegyzetben jelzett további intézkedésig a területileg illetékes vízügyi igazgatóság költségvetési számlájára illetve a közüzemi vízhasználóknak a Vízügyi Alap költségvetési számlájára. A díj kiszámításáról a tárgyévet követő hónap 15-ig a vízügyi igazgatósághoz adatszolgáltatást kell adni egy erre rendszeresített adatlapon abból a célból, hogy a tényleges befizetések és a vízjogi engedélyek összevetése alapján a befizetés helyességét az igazgatóság ellenőrizni tudja, A díjbefizetés vagy az adatszolgáltatás elmulasztása esetén a vízügyi hatóság államigazgatási eljárást indít az engedélyes felé. Minden a témát érintő kérdésben a vízügyi igazgatóságot célszerű megkeresni akár személyesen, akár telefonon. A vízkészlethasználati díjjal kapcsolatos ügyintézés a vízgazdálkodási osztályon történik, az engedélyek módosításával kapcsolatos felvilágosítást pedig az érintett szakágazati osztály adhat, vízellátási ügyekben a vízellátási és csatornázási osztály, öntözések és halastavak ügyében pedig a vízgazdálkodási osztály. Drávától a Balatonig Biotechnológia és Környezetvédelem MA ÉS HOLNAP Vízgazdálkodási ♦Ч-Ч«" TÁRSULATOK TANÁCSADÓJA TÁRSULATOK TANÁCSADÓJA eszközök és módszerek A MINDENNAPOK GYAKORLATÁBAN
