Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 3. szám
KÖRNYEZETI ÉS FEJLŐDÉS AQUA .WATER VÍZÜGYI KÖZLEMÉNYEK Ibulletin kekbolyg° Az önkormányzatok megváltozott szerepe a települések vízgazdálkodásának fejlesztésében és a meglévő víziművek működtetése terén is szükségessé teszi a változásokat megalapozó törvények és jogszabályok áttekintését. Rámutatva olyan vonzataira, melyek befolyásolhatják a szolgáltatások jelenlegi színvonalát. Az első és legfontosabb törvény, amely kihatott és alapvetően új alapokra helyezte a települési vízgazdálkodást, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény. A törvény előírja a helyi önkormányzatoknál az egészséges ivóvízről történő gondoskodást. További, a vízgazdálkodást érintő feladatai a vízrendezés, a csapadékvízelvezetés és a csatornázás, melyekben az önkormányzat maga határoz és körülményei függvényében jár el. A tulajdonviszonyok átalakítása keretében, az önkormányzatok működéséhez szükséges vagyon biztosítása céljából az 1991. évi XXXIII. törvény gondoskodik többek között a vizek, közcélú vízilétesítmények és víziközművek önkormányzatok tulajdonába adásáról. A létrehozott megyei vagyonátadó bizottságok működésüket az elmúlt év végén kezdték meg, víziközművek átadása területén megyénként (Somogy és Baranya) eltérő alaphelyzetből kiindulva. Eltérő szabályok érvényesek a jelenlegi üzemeltető vállalatok alapításától függően, az állami (DRV) és a megyei, városi tanácsok által alapított (Baranya megyei Vízmű Vállalat, Pécsi Vízmű) vízművek vagyonának átadására. Alapvető eltérés, hogy az utóbbi kategóriába tartozó közmű működtetéséhez szükséges vagyon is önkormányzati tulajdonba kerül, míg az állami alapítású regionális vízművek működtető vagyona a törvény értelmében nem kerül az önkormányzatok tulajdonába. Alapvető és megkerülhetetlen kérdés, hogy a jelenlegi működtető vagyon felosztásával biztosítható-e az önkormányzati tulajdonba kerülő víziközművek működtetése. A kérdés költői is lehetne, mert a jelenleg optimális készletek, hibaelhárítási szolgálatok, ellenőrző laboratóriumok nem oszthatók meg úgy, hogy valamennyi önkormányzat rendelkezzen a helyi vagy esetleg kistérségi rendszerének üzemeltetéséhez szükséges Önkormányzatok szorítóban optimális készletekkel és kiszolgáló szervezettel. Az előző megállapítás a tanácsi alapítású vízművek vagyonátadására érvényes, az állami alapítású vízmű vállalatok kezelésében lévő és a törvények alapján önkormányzati tulajdonba adandó közművagyon vonatkozásában a helyzet súlyosabb, mivel a működtető vagyon nem kerúl felosztásra. Az 1991. évi XXXIII. törvény 20. § (1) kimondja, hogy a víziközmű tulajdonnal rendelkező önkormányzat gondoskodik a víziközművek jogszabály szerinti, szakszerű és biztonságos üzemeltetéséről, a közszolgáltatás folyamatos teljesítéséről és a közművek szükséges fejlesztéséről. Az önkormányzati törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladatok közúl az egészséges ivóvízellátás csak abban az esetben biztosítható a jelenlegi üzemeltetői szervezetek megváltoztatása esetén (melyre a helyi önkormányzatok kezdeményezése utal), ha számukra az általuk létrehozandó üzemeltető szervezetek működőképességét a központi költségvetésből teremtik meg, vagy az önkormányzatok ilyen igényük esetén saját forrásból finanszírozzák ezt meg. Az önkormányzatok törvény által előírt feladatuk illetve az önként vállalt feladatok ellátásáról (például csatornázás, fürdőszolgáltatás) az érvényben lévő jogszabályok adta keretek között működve gondoskodhatnak. Ezek a jogszabályok jelenleg az 1991. évi XVI. törvény a koncessziókról, a 18/1992. (1.28.) Kormány rendelettel módosított 27/1975. (X.30.) MT rendelet, valamint a kiadás alatt álló és tervezetként közismert KHVM miniszteri rendelet a közüzemi ivóvíz- és szennyvíz-elvezető-tisztítóművek működtetésének szakmai követek ményeiről és a képesítési előírásokról. A koncessziós törvény határozza meg az önkormányzati vagyon működtetésének lehetséges módjait, azáltal, hogy az önkormányzati törzsvagyon részét képező helyi közművek működtetését a törvény 7. §-a a koncesszió-köteles tevékenységnek minősíti, illetve ugyanezen törvény 2. §-a a tevékenység folytatásának feltételéül szabja, hogy az önkormányzat liléivé az önkormányzati társulás e célra az önkormányzat többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet (Ptk. 685. §.c, pont) önkormányzati intézményt alakítson, vagy az önkormányzat a tevékenység gyakorlásának időleges jogát koncessziós szerződésben engedje át. Ágazati koncessziós törvény még nem jelent meg, de információink vannak arról, hogy olyan tartalom, ami az ágazati hatáskörbe helyi közmű üzemeltetési tevékenységében liberalizálást jelentene, nem várható. Sokat segíthet az önkormányzatoknak az ágazati koncessziós szabályozás, és a víziközművek működtetésének szakmai követelményrendszere. Tapasztalataink szerint az önkormányzatokat a tulajdonukba kerülő víziközművek működtetése területén elsősorban a közműszolgáltatás díjának letörése vezényli. A kedvezőtlen vízbeszerzési lehetőségekkel rendelkező, elmaradott térségek, kistelepülések lakossága nehéz helyzetbe kerülhet, mert hiábavaló az egészséges vízellátás alanyi joga, reális lehetőség hiányában. A működtetés mellett a közművek fejlesztése az önkormányzatokra háruló egyik legfontosabb feladat. Az önkormányzati törvényben megfogalmazott kötelező feladatokból adódóan a 91 -es és 92-es költségvetési évben is „normatív" céltámogatási rendszer segíti a vízellátás, de a szennyvízelhelyezés területén is az önkormányzatokat. Az elmúlt év tapasztalatai azt mutalják, hogy a normatív támogatás előnyei mellett hátrányok is jelentkeznek. Elsősorban a különböző támogatások koordinációja és ezzel összefüggésben a támogatások hatékony felhasználása területén jelentkezhetnek problémák. Ezek megszűntetésére kezdeményezések történtek azt segítendő, hogy a támogatott célok, azok sorrendje, a támogatások elnyerésének mikénlje és sorrendje, a támogatások elnyerésének formai feltételei időben ismertté váljanak az önkormányzatok előtt. A normatív támogatási rendszer mellett működtetni kellene a hátrányos helyzetű térségek, önkormányzatok támogatását biztosító alapot mind a fejlesztések, mind a működtetés területén. J.L. 1
