Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)

1992 / 3. szám

KÖRNYEZETI ÉS FEJLŐDÉS AQUA .WATER VÍZÜGYI KÖZLEMÉNYEK Ibulletin kekbolyg° Az önkormányzatok megváltozott szerepe a települések vízgazdálko­dásának fejlesztésében és a meglévő víziművek működtetése terén is szük­ségessé teszi a változásokat megala­pozó törvények és jogszabályok átte­kintését. Rámutatva olyan vonzatai­­ra, melyek befolyásolhatják a szolgál­tatások jelenlegi színvonalát. Az első és legfontosabb törvény, amely kiha­tott és alapvetően új alapokra he­lyezte a települési vízgazdálkodást, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény. A törvény előírja a helyi önkor­mányzatoknál az egészséges ivóvízről történő gondoskodást. További, a víz­­gazdálkodást érintő feladatai a víz­rendezés, a csapadékvízelvezetés és a csatornázás, melyekben az ön­­kormányzat maga határoz és körül­ményei függvényében jár el. A tulaj­donviszonyok átalakítása keretében, az önkormányzatok működéséhez szükséges vagyon biztosítása céljá­ból az 1991. évi XXXIII. törvény gon­doskodik többek között a vizek, köz­célú vízilétesítmények és víziközmű­vek önkormányzatok tulajdonába adásáról. A létrehozott megyei vagyonáta­dó bizottságok működésüket az el­múlt év végén kezdték meg, víziköz­művek átadása területén megyén­ként (Somogy és Baranya) eltérő alaphelyzetből kiindulva. Eltérő sza­bályok érvényesek a jelenlegi üze­meltető vállalatok alapításától füg­gően, az állami (DRV) és a megyei, városi tanácsok által alapított (Bara­nya megyei Vízmű Vállalat, Pécsi Víz­mű) vízművek vagyonának átadásá­ra. Alapvető eltérés, hogy az utóbbi kategóriába tartozó közmű működ­tetéséhez szükséges vagyon is önkor­mányzati tulajdonba kerül, míg az ál­lami alapítású regionális vízművek működtető vagyona a törvény értel­mében nem kerül az önkormányza­tok tulajdonába. Alapvető és megkerülhetetlen kérdés, hogy a jelenlegi működtető vagyon felosztásával biztosítható-e az önkormányzati tulajdonba kerülő víziközművek működtetése. A kérdés költői is lehetne, mert a jelenleg opti­mális készletek, hibaelhárítási szolgá­latok, ellenőrző laboratóriumok nem oszthatók meg úgy, hogy vala­mennyi önkormányzat rendelkezzen a helyi vagy esetleg kistérségi rend­szerének üzemeltetéséhez szükséges Önkormányzatok szorítóban optimális készletekkel és kiszolgáló szervezettel. Az előző megállapítás a tanácsi alapítású vízművek va­gyonátadására érvényes, az állami alapítású vízmű vállalatok kezelésé­ben lévő és a törvények alapján önkormányzati tulajdonba adandó közművagyon vonatkozásában a helyzet súlyosabb, mivel a működ­tető vagyon nem kerúl felosztásra. Az 1991. évi XXXIII. törvény 20. § (1) kimondja, hogy a víziközmű tulajdon­nal rendelkező önkormányzat gon­doskodik a víziközművek jogszabály szerinti, szakszerű és biztonságos üze­meltetéséről, a közszolgáltatás folya­matos teljesítéséről és a közművek szükséges fejlesztéséről. Az önkor­mányzati törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladatok közúl az egészséges ivóvízellátás csak ab­ban az esetben biztosítható a jelenle­gi üzemeltetői szervezetek megvál­toztatása esetén (melyre a helyi ön­­kormányzatok kezdeményezése utal), ha számukra az általuk létreho­zandó üzemeltető szervezetek műkö­dőképességét a központi költségve­tésből teremtik meg, vagy az önkor­mányzatok ilyen igényük esetén saját forrásból finanszírozzák ezt meg. Az önkormányzatok törvény által előírt feladatuk illetve az önként vál­lalt feladatok ellátásáról (például csatornázás, fürdőszolgáltatás) az ér­vényben lévő jogszabályok adta ke­retek között működve gondoskod­hatnak. Ezek a jogszabályok jelenleg az 1991. évi XVI. törvény a koncesszi­ókról, a 18/1992. (1.28.) Kormány ren­delettel módosított 27/1975. (X.30.) MT rendelet, valamint a kiadás alatt álló és tervezetként közismert KHVM miniszteri rendelet a közüzemi ivóvíz- és szennyvíz-elvezető-tisztítóművek működtetésének szakmai követek ményeiről és a képesítési előírásokról. A koncessziós törvény határozza meg az önkormányzati vagyon mű­ködtetésének lehetséges módjait, azáltal, hogy az önkormányzati törzs­vagyon részét képező helyi közművek működtetését a törvény 7. §-a a kon­cesszió-köteles tevékenységnek mi­nősíti, illetve ugyanezen törvény 2. §-a a tevékenység folytatásának felté­teléül szabja, hogy az önkormány­zat liléivé az önkormányzati társulás e célra az önkormányzat többségi részesedésével működő gazdálko­dó szervezetet (Ptk. 685. §.c, pont) önkormányzati intézményt alakít­son, vagy az önkormányzat a tevé­kenység gyakorlásának időleges jo­gát koncessziós szerződésben en­gedje át. Ágazati koncessziós törvény még nem jelent meg, de információink vannak arról, hogy olyan tartalom, ami az ágazati hatáskörbe helyi köz­mű üzemeltetési tevékenységében li­beralizálást jelentene, nem várható. Sokat segíthet az önkormányzatok­nak az ágazati koncessziós szabályo­zás, és a víziközművek működtetésé­nek szakmai követelményrendszere. Tapasztalataink szerint az önkor­mányzatokat a tulajdonukba kerülő víziközművek működtetése területén elsősorban a közműszolgáltatás díjá­nak letörése vezényli. A kedvezőtlen vízbeszerzési lehetőségekkel rendel­kező, elmaradott térségek, kistelepü­lések lakossága nehéz helyzetbe ke­rülhet, mert hiábavaló az egészséges vízellátás alanyi joga, reális lehetőség hiányában. A működtetés mellett a közművek fejlesztése az önkormányzatokra há­ruló egyik legfontosabb feladat. Az önkormányzati törvényben megfogalmazott kötelező feladatok­ból adódóan a 91 -es és 92-es költség­­vetési évben is „normatív" céltámo­gatási rendszer segíti a vízellátás, de a szennyvízelhelyezés területén is az ön­kormányzatokat. Az elmúlt év tapasz­talatai azt mutalják, hogy a normatív támogatás előnyei mellett hátrányok is jelentkeznek. Elsősorban a különbö­ző támogatások koordinációja és ez­zel összefüggésben a támogatások hatékony felhasználása területén je­lentkezhetnek problémák. Ezek meg­szűntetésére kezdeményezések tör­téntek azt segítendő, hogy a támoga­tott célok, azok sorrendje, a támoga­tások elnyerésének mikénlje és sor­rendje, a támogatások elnyerésének formai feltételei időben ismertté vál­janak az önkormányzatok előtt. A normatív támogatási rendszer mellett működtetni kellene a hátrá­nyos helyzetű térségek, önkormány­zatok támogatását biztosító alapot mind a fejlesztések, mind a működ­tetés területén. J.L. 1

Next

/
Thumbnails
Contents