Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 3. szám
nőn elvezetett szennyvíz keletkezik, amelyből 26 millió köbmétert szállítanak el a szippantókocsik, 120 millió köbméter egyedi szennyvízkezelő berendezésekbe (szikkasztókba) kerül, amelyeknek jelentős hányada - közismerten - nem alkalmas a szennyvíz megfelelő elhelyezésére, így ez a mennyiség nagyrészt elszivárog, és szennyezi a település természeti környezetét. Ilyesformán nem meglepő, hogy a Nemzeti Beszámoló az elsődlegességet érdemlő teendők sorrendjében a másodikként említi a vízbázisok megóvását a (további) szennyezés(ek)től. Más szóval a vizek védelmében az elsődleges feladat a nagy tavak vizét és vízgyűjtőjét sújtó szennyezés csökkentése, valamint a felszíni és a felszín alatti ivóvízbázisok védelme. Ez mindenekelőtt a csatornázás és a szennyvíztisztítás fejlesztését igényli. Amiként vizsgálni kell a véglegesítés alatt álló, a határvizek védelméről és használatáról, illetve az Ipari balesetek országhatáron túli hatásairól szóló - a határvizeket is érintő - ENSZ EGB egyezményekhez való csatlakozás lehetőségét. M.J.G. 2. sz. táblázat Az országos ívó vízminőségi helyzet 1988-ban a KÖJÁL vizsgálatok alapján kifogásolt minták arányával (%) jellemezve MEGYE Vizsgált vízminták száma Bárn kifc V iely ol jgásol E <ból t% ö Bakte kifc V riológ jgásol E ailag t% Ö V kifc V egyile jgáso E 3 t% Ö Baranya 5969 22,6 74,2 36,0 19,8 65,2 23,2 17,2 36.3 22,2 Bács-Kiskun 7353 48,7 65,2 55,7 17,4 6,9 13,3 43,7 59,6 52,1 Békés 6413 64,4 64,6 64,1 34,2 31,0 34,0 31,9 46,1 33,5 Borsod 9268 41,6 70,7 51,3 28,2 50,5 32,5 26,9 42,2 32,2 Csonarád 6451 63,2 73,2 65,1 46.6 56,4 ЖТ 32,6 73,2 40,2 Fejér 3743 18.5 37,2 26,3 16,5 25,1 19,1 6.2 25Ж 13,4 Gvőr-Sopron 5965 43,6 56,6 51,4 16,6 22,2 18,6 34,9 47,8 42,7 Haidú-Bíhar 10071 45,9 "81FÖ“ 58,8 30,1 52,7 30,7 30,3 75,0 48,9 Heves 6029 52.9 57.6 54,7 30,8 29,8 30,7 37.0 47,0 40,9 Komárom 4417 44,9 83,2 48,3 26,1 60,1 27,9 30,0 63,8 33,2 Nóqrád 3472 37,5 64,9 49,2 20,7 42,0 29,8 37,5 52.2 43,0 Pest 8850 55.1 49,6 52,0 39,1 18,9 34,9 37,5 42.5 40,3 Somoav 4181 68.9 67,7 68,6 20,2 30,4 21.2 63,1 59,2 62,1 üabolcs-SZatmár 5943 Z2J 82,5 ~ш 17,3 18,9 17,6 ÜLI ~77X Ш Szolnok 9505 45.2 66,6 48,1 29,0 38.2 29,3 27,9 46,7 30,7 Tolna 3909 60,2 50.3 58,5 22,2 29,6 22,7 46,7 38,0 45,2 Vas 5094 47,3 45,9 47,2 45,4 28,4 43,1 20,8 30,8 25,4 Veszprém 4025 31,0 61,1 41,9 21,5 33,5 24,4 19,4 50,7 30,7 Zala 5972 23,6 73,9 37,8 11,0 40,5 16,5 22,2 43,3 29,5 Összesen 116630 Megyék átlaga 45.0 62,7 51,0 27,5 29.1 27,8 32,0 48,5 38,0 Budapest 12027 9,4 66,7 9,9 10,9 65.4 11,4 4,2 74,5 4,9 Összesen 128657 Országos átlag 36.8 62,7 44,1 26,2 29,3 26,6 25,9 48,6 32,9 Rövidítések: V: vízművek mintái E: egyedi kutak vízmintái Ö: összes ivóvízm. Aláhúzások az egyes oszlopokban: ___ az adott oszlop minimuma ___ az adott oszlop maximuma AHOMS hidrológiai programjai Dr. John C. Rodda, a Meteorológiai Világszervezet Hidrológiai és Vízi Erőforrások Főosztályának1 Igazgatója - hivatalos magyarországi látogatásának egyik programjaként - 1992. május 19-én előadást tartott a Magyar Hidrológiai Társaság nemzetközi kapcsolatok bizottsága felkérésére. Az előadást megelőzően szakmai tevékenységét és a nemzetközi hidrológiai együttműködésben játszott kimagasló szerepét elismerve a Hidrológiai Társaság tiszteletbeli tagjává fogadta dr. J. C. Roddát (lásd a képen). Az ezt tanúsító oklevelet a társaság elnöke, Juhász professzor adta át. „A Meterológiai Világszervezet hidrológiai és vízgazdálkodási tevékenysége" címmel elhangzott előadása bevezetőjében a vendég röviden ismertette a Meteorológiai Világszervezet (WMO) történetét és felépítését. A szervezet a múlt században Nemzetközi Meteorológiai szervezet néven alakult meg a meteorológusok együttműködésének elősegítésére, hamarosan kiderült azonban, hogy - dr. Rodda szavaival - a meteofológial és a hidrológia szorosan kapcsolódik egymáshoz és emiatt a világszervezet tevékenységének egyik alapvető része lett a Hidrológiai és Vízi Erőforrások Program. Az előadó külön kiemelte a magyar hidrológusok eredményes közreműködését e programban, valamint a WMO Hidrológiai Bizottságának munkájában. Az említett program fő célkitűzése: a vízkészletek mennyiségének és minőségének becslése és előrejelzése minden társadalmi-gazdasági ágazat számára, a vízzel kapcsolatos természeti katasztrófák, szélsőséges jelenségek megelőzése, illetve azok következményeinek mérséklése, a globális környezeti feltételek fenntar
