Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 3. szám
hattok - a maguk időhiányából fakadóan - az önkormányzatoknak a lehetségesnél több előkészületi időt. Vízgazdálkodásról lévén szó, a támogatások elnyerésének alapvető feltétele, hogy legyen a tervezett beruházáshoz vízjogi létesítési engedély. Ezt a hatóság, nevezetesen a Vízügyi Igazgatóság adja ki, megszerzése olykor heteket vesz igénybe, azaz nem lehet akkor kérvényezni, amikor már a támogatási igényt kell bejelenteni.- Ön azelőtt is tanult ismerője volt az állami támogatások rendszerének. Összehasonlítaná röviden a múltat és a jelent?- Az önkormányzatok szabályozórendszerében három évvel ezelőtt volt egy nagy váltás. Korábban egy bázis alapú alkumechanizmusra épülő szabályozó-rendszer volt, most pedig egy forrásorientált normatív elosztású rendszerben dolgozunk. A kifejezések önmagukban hordozzák azt az óriási különbséget, ami a múlt és a jelen között megfigyelhető. A céltámogatási rendszer is olyan, hogy a feltételek normatívak: nincs külön-külön feltétel például Nyíregyháza, Körmend avagy Budapest számára. Valamennyi önkormányzatnak azonos feltételekkel adható támogatás. A kormány törvényelőkészítő munkáját sokan összetévesztik egy pályázati rendszerrel, holott ez egy igénybejelentési rendszer. Az önkormányzati törvény kimondja, hogy a feltételeknek megfelelő önkormányzat jogosult a támogatásra: alanyi jogon. Visszatérve az előbbi gondolathoz, a kormány törvényelőkészítő munkája abból áll, hogy a támogatási igénybejelentésekkel összefüggésben megvizsgálja, hogy a kérelmező megfelel-e az Országgyűlés által meghatározott feltételeknek - s ettől függően támogatásra avagy elutasításra javasolja a parlamentnek a kérelmezést.- Beszéljünk a vízügyi fejlesztések támogatásáról. Jónak tartja az odaítélés rendszerét? Mi az amin változtatna, ha tehetné?- A végén kezdem: ha tehetném! Kötelességem a szükséges változtatások meglépése. A kormány kötelezett arra, hogy kollegáimmal kidolgozzuk a címzett- és céltámogatások általános rendszerére vonatkozó törvényjavaslatok összességét. Ebbe belefogtunk: a jelenleg működő támogatási rendszer nehézkes, időszerűtlenné vált részelemeit „kicseréljük". Illetve javaslatot teszünk a változtatásra. Számos ponton változtatni kell a támogatási rendszeren. Az elmúlt két esztendő bár egy normatívan működő támogatási rendszert hozott, de számos közgazdasági szempont is befolyásolta az összetételét. Néhány dolognak feltétlenül el kell térnie az eddigiektől. Az elmúlt két évben egy beruházás esetén - amennyiben az 1991-ben és 1992- ben is folyamatban levő beruházás volt -, kétszer kellett vele foglalkoznia az önkormányzatnak: a jelzett naptári évek mindegyikében, külön-külön. Szándékaink szerint mind az önkormányzatoknak. mind az Országgyűlésnek a támogatási igényekkel csak egyszer kell(ene) foglalkoznia: akkor, amikor először odaítélik a támogatást. Ehhez persze jól megtervezett beruházási összköltség szükséges. ugyancsak jól megtervezett éves ütemekkel. A beruházási összköltséget is elfogadja a parlament és minden további évben a támogatás csak ezen összköltségen belül adható. Természetesen a beruházási költségen belül mindez nem jelent merev korlátot. Ha például egy beruházás esetében 1993-ban a műszaki előrehaladás lassúbb mint ahogy ütemezték, s emiatt a támogatás egy része megmarad, az önkormányzat azt a következő évben felveheti. Folyamatos igénybejelentésre akarunk áttérni, azaz, minden önkormányzat akkor adja le a támogatási igényét, amikor az elkészült. Egyetlen határnap lenne - például június 30-a -, hogy az addig beérkezett igénybejelentések kerülhetnek szóba a következő naptári év támogatásainak odaítélésekor.- Mondana néhány számadatot? - ezzel is elősegítve az 1992. évi vízügyi céltámogatások plasztikusabb megismertetését.- A címzett támogatások között 1992-ben 1,2 milliárd forint támogatási összeget hagyott jóvá a parlament: több mint kétszeresét az 1991. évinek. A céltámogatások között 8,3 milliárd forint jut vízügyi fejlesztésekre.- Hadd szakítsam meg a beszélgetést: számolt-e a belügyi tárca illetékes főosztálya, avagy a parlament azzal, hogy a számok közzététele után újból felerősödhetnek azok a hangok, miszerint a vízügy már megint lobbizott a maga érdekében.- Nézze! Ez a támogatás normatív. S azt, hogy milyen célok megvalósulását lehet támogatni, azt a parlament dönti el, amiként azt is, hogy milyen feltételekkel. Továbbá az önkormányzati törvény is kimondja: aki a támogatási kérelmeknek megfelel, annak - alanyi jogon - a támogatás jár. Az már az önkormányzaton múlik, hogy a vízgazdálkodási ágazatban kérnek-e támogatást. Van ennek persze egy törvényi háttere is. Vízgazdálkodáson belül persze sok minden van, de ezen belül a vízellátás feladatához kötődik az önkormányzati törvény egyik passzusa - 1994-ig meg kell oldani az egészséges ivóvízellátást Magyarországon. Bár ennek kulcskérdése, hogy az egészséges ivóvíz nem azonos a vezetékes ivóvízzel. Most készül a szakminisztérium és a belügyi tárca közös előterjesztésében az a kormányanyag, amely az egészséges vízellátásból adódó feladatokat programmá ötvözi, s meghatározza a megvalósulás tartalmát. Több mint hétezer külterületi lakott helyet tartunk számon Magyarországon, de korántsem biztos, hogy oda az ivóvizet vezetékesen kell eljuttatni, viszont gondoskodni kell az ott élő emberek egészséges ivóvízellátásáról.
