Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 2. szám
Hallotta már?... 1981 . Chinoin sztori E rovatunkban - szándékaink szerint folyamatosan - olyan múltbéli eseményeket idézünk fel, amelyek történésük idejében igencsak lázba hozták az embereket: a szakmát éppúgy, mint a lakosságot. Ugyancsak nem csekély fejtörést okoztak a szolgálattevők népes táborának is. Hisszük, hogy a feledésbe tűnt események felemlegetése hasznos tanulságul szolgál(hat) a mai (szak)emberek okulására is. Vác város lakossága vízivás közben 1981. február 14-én kellemetlen íz- és szaghatást észlelt. A közegészségügyi szervek ismeretlen vegyi anyagok hatását valószínűsítették. Az első vizsgálatok arra utaltak, hogy a város déli vízmű kútjai valamilyen módon vegyi anyagokkal szennyeződtek: az íz- és szaghatást ez okozta. Másfelől arra is következtetni lehetett, hogy ez a hatás az egészségre káros. Éppen ezért a vízmű kútjainak működését a KÖJÁL leállította. A fogyasztásból kiesett mennyiség Vác város vizműkapacitásának 40 százalékát tette ki. A hiányzó vízmennyiség átmeneti és végleges pótlása érdekében egyaránt intézkedni kellett, hiszen máskülönben a néhány hónapos munka az 1981. évi nyári csúcsfogyasztási időszakban beláthatatlan szolgáltatási problémákat idézhetett volna elő. Éppen ezért átmeneti intézkedésként: meg kellett gyorsítani az állami eszközökből épülő Duna balparti regionális rendszer építési munkáit úgy, hogy a gödi víztermelő telep (mely véglegesen a gödöllői ellátási rendszer alapvízbázisa) már 1981. május 6-án üzemeljen. A területi szervekkel együtt az üzemeltető vállalat - DMRV - elkészítette azt a vízkorlátozási tervet, mely többlépcsős rendszerével alkalmas lehetett egy esetleges bekövetkező csúcsidei szolgáltatási nehézség enyhítésére. Ugyanekkor - végleges intézkedésként - tárgyalások folytak a Fővárosi Tanáccsal a Duna balparti regionális rendszer és a Szentendrei-sziget-i (fővárosi) vízellátási rendszer összekötésének előrehozásáról. (25 ezer m3/d többletmennyiség biztosítása). Ezt a munkát az OVH terveiben az 1986-90. évek közötti időszakra tervezték eredetileg: Duna alatti átvezetéssel. A kormány is érdekló'dik A szolgálat akkori vezetése különböző tudományos központokban (Budapesti Műszaki Egyetem, MTA Izotóp Intézet, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, Országos Közegészségügyi Intézet) vizsgálatokat végeztetett a szennyezés okainak és körülményeinek tisztázására. E vizsgálatok - a hazai legkorszerűbb technikai eszközök igénybevétele ellenére is - rendkívül lassan haladtak, de hasonló tapasztatalatot mutattak a külföldi havária szennyezések vizsgálatai is. Az elvégzett vizsgálatok a környező ipartelepek (CHINOIN, TAURUS) alatti kavicsrétegek különböző mértékű elszennyeződését mutatták, melyekből különösen kitűnt a CHINOIN alatti rétegek szennyezettsége. A vizsgálatok elhúzódásában valószínűleg közrejátszott az a tény is, hogy hazai kutató szervezeteink hasolnó probléma felderítésében kellő gyakorlattal nem rendelkeztek. A hiányzó vízmennyiség ideiglenes és végleges pótlásával kapcsolatos intézkedéssel egyidejűleg vizsgálni kellett a víztermelő létesítmények telepítésével és hatósági engedélyezésével kapcsolatos körülményeket is. Felmerült ugyanis, hogy szabad volt-e új vízmű telepet létesíteni a térségben - a Vác déli vízmüvet 1979-ben helyezték üzembe - akkor, amikor a szennyezés potenciális lehetőségét az érintett szervek lényegében már ismerték. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok bizonyították: a vízmű telepítése helyes volt, hiszen vízbeszerző hely csak ott létesíthető, ahol arra alkalmas vízadó réteg van; ez a térség további vízmennyiség kinyerésére is alkalmasnak bizonyult; a szennyezés bekövetkezésére megfelelő ipari magatartás mellett nem kellett számítani; a telepítés helyességét hidrogeológiai vizsgálatok is megerősítették. 18 Az üzemeltető vállalat (DMRV) rendelkezett a szükséges közegészségügyi és vízügyi hozzájárulásokkal a víznyerőhely üzemeltetéséhez. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság a végleges üzemeltetési engedély kiadását a védőövezet kialakításával kapcsolatos vizsgálatok befejezéséhez kötötte. Nem véletlen, hogy az eset - jelentősége miatt - a kormányzati szervek érdeklődését is felkeltette. Ennek jeleként az akkori miniszterelnök-helyettes 1981. július 3-án helyszíni szemlén tájékozódott a dolgok állásáról, jóváhagyva, és egyben ösztönözve a végrehajtásra vonatkozó elképzeléseket. Talán ekkor ébredtek rá az ország vezetői először az állam környezeti károk orvoslásával kapcsolatos halogató magatartás káros következményeire és kerültek szembe az ezzel kapcsolatos közömbösség átkaival. Jellemző az is, hogy ez az összejövetel határozta meg (!) a bírságolással kapcsolatos hatósági magatartást is. A szolgáltatás feltételeinek megteremtése mellett intézkedni kellett a szennyeződés megszüntetéséről is. A CHINOIN Gyógyszergyár váci hulladéktelepéről a szállítható anyagokat részben hazai, részben külföldi (Bécs) égetőberendezésben semmisítették meg. A külföldi égetés a bécsi égető fogadókészségének megfelelő ütemű volt. A telepen tárolt, nem szállítható anyagok elégetése 1981 . július28-30. közöt megtörtént. ACHINOIN atalajcsere terveit az FTV-nél megrendelte, a munkaközi terveket az érintett szervekkel az Ipari Minisztérium konzultálta. A munkák kivitelezésére a vízügyi szervezet vállalkozott. A TAURUS Gumigyár technológiai vizeinek közcsatornába kötését a DMRV 1981. szeptember 28-án (határidő előtt) befejezte. A városi régi szeméttelep üzeme 1981. június 30-án megszűnt, egyúttal az új szeméttelep lépett üzembe. A régi telep rekultivációját a városi Tancás végezte. A Dunába jutó szennyezések miatt - a káros hatások csökkentése érdekében - szükséges mederszabályozási munkálatokat a vízügyi szervezet megterveztette és 1982. évben folyamatosan végrehajtotta. Vízmű-rehabilitáció Nem volt nehéz belátni, hogy a Vác déli vízmű kapacitását a térség vízszolgáltatása csak átmenetileg nélkülözheti. Éppen ezért az újbóli üzembeállítás feltételeinek megteremtésére is intézkedni kellett. Amiként az előre látható volt, hogy az ivóvízként való újbóli használat megkezdésére reálisan két éven belül nem számíthatunk: ezért - az egészségügyi szervek álláspontjától függően - különböző ipari célú vízhasználatok bevezetését céloztuk meg. A keletkezett kár nagyságát a DMRV vezetése 52,4 millió forintban állapította meg. Ebből az összegből a két vállalat által megkötött megállapodás szerint a CHINOIN 35,3 millió forintot térített peren kívül. A további 16,6 millió forintos kár érvényesítésére a még érintett szennyezőknél kísérlet történt - sikertelenül! Jogi szankciók alkalmazására (bírósági eljárás kezdeményezésére) az ügy bonyolultságára való tekintettel nem került sor. A vízügyi szervek a talajvíz-szennyezés tényét megállapították, s ennek megfelelően első fokon 41,5 millió forint szennyvízbírság megfizetésére kötelezték a CHINOIN-t, a cég az elsőfokú határozat ellen fellebbezett. Az OVH álláspontja az volt, hogy a CHINOIN-ra kivetett bírság esetében - mivel az eset megismétlődésétől a tett intézkedések
