Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 2. szám
2. táblázat Kémiai anyagok határértékei ivóvízben II. A víznyerőhely jellegétől függő határértékek (szennyezésjelzők) Komponens Víznyerőhely Határérték megfelelő tűrhető Kémiai oxigénigény KOIps talajvíz felszíni víznyerés védett rétegvíz 2,5 3,5 3,0 3,5* 6,0 10,0 Klorid talajvíz felszíni víznyerés védett rétegvíz 80 100 80 100 250 350 Ammonium talajvíz felszíni víznyerés védett rétegvíz 0,1 0,2 0,2 0,5 1,0 2,0 Nitrit talajvíz felszíni víznyerés védett rétegvíz 0,1 0,3 0,1 0,3 0,5 1,0 Nitrit talajvíz felszíni víznyerés védett rétegvíz 20 40 20 40 20 20 * A nyersvíz minőségétől függően a határérték 5,0 g/l-ig emelhető. 3. táblázat A víz jellegét meghatározó anyagok és jellemzőik Mértékegység határérték megfelelő tűrhető Hőmérséklet °C 20 25 Faji. elektr.vez.kép. 20 °C-on mS/cm 1350 1600 Összes oldott anyag mg/l 1000 1200 Összes keménység minimum CaO mg/l 50 50* maximum CaO mg/l 250 350 Szulfát mg/l 200 300 Vas mg/l 0,2 0,3 Mangán mg/l 0,1 0,1 együtt: 0 Alumínium mg/l 0,1 0,2 Fluorid minimum mg/l 0,9 elérése kívánatos maximum mg/l 1,5 1,7 Olajszármazékok цд/i 10 100 ' Csak sótalanított vizekre érvényes. Az ivóvíz minőségi követelményei Mit iszunk? Bizonyos megállapítások szerint a világon előforduló valamennyi betegség körülbelül 80 százaléka valamiképpen összefügg a szennyezett, vagy fertőzött víz fogyasztásával. A civilizáltabb, korszerűbb életforma kialakításában döntő szerepe van a lakosság megfelelő minőségű ivóvízzel való ellátásának. Az ivóvízzel szemben két alapvető követelményt támasztunk: ne tartalmazzonolyan anyagokat, élőlényeket, amelyek az emberi szervezetet bármilyen módon károsítják, ugyanakkor tartalmazza mindazokat a kémiai anyagokat, amelyekre a szervezetnek szüksége van, és amelyek felvételében a víz szerepe lényeges! Természetesen elvárjuk az ivóvíztől azt is, hogy esztétikailag is élvezhető legyen, vagyis színtelen, idegen íztől mentes, szagtalan, és megfelelő hőmérsékletű. Ez utóbbi követelményeket viszonylag könnyű ellenőrizni, a vegyi szennyezések ellenőrzése viszont már jóval bonyolultabb megoldásokat igényel. Az ivóvízzel szemben támasztott konkrét követelményeket csaknem minden országban kötelező érvényű előírások rögzítik, hazánkban jelenleg az MSZ 450 szabvány-sorozat szolgál erre. A sorozat első része (MSZ 450/1.) a fizikai és kémiai paraméterre ad előírást, ezek közül a legfontosabbakat táblázatban mutatjuk be (1-2-3. táblázat). A szabvány előírja, hogy új vízmű létesítése esetén a víz minőségének a „megfelelő" oszlop előírásait kel! kielégíteni. Ha a nitrát tartalom a 40 mg/l-t meghaladja, a vizet csecsemők ételének, italának vagy tápszerének készítésére tilos felhasználni! 1. táblázat A fontosabb kémiai anyagok határértékei ivóvízben I. 1. Mérgező anyagok Qj.g/1) Arzén 50 Higany 1 Kadmium 5 Ólom 50 Atrazin 2 Benz/a/pirén 0,01 2,4-D 100 Kloroform 30 MC PA 0,5 Metilparation 5 Molinát 7 Propaklór 50 Szén-tetraklorid 3 Triklór-etilén 10 A szabvány csak természetes vizekre, illetve hagyományosan kezelt természetes vizekre érvényes, egyébként (például: ioncserélt víz esetében) egyedi elbírálás szükséges. A szabvá ny rögzíti, hogy a friss szenynyezést jelző komponensek esetében a vízminőséget kutanként kell értékelni. Ha a víz szennyezettnek bizonyul, nem szabad felhasználni akkor sem, ha egyéb vizekkel keveredve meg is felelne a szabvány előírásainak. Nem vonatkozik ez a korlátozás a nitrát és klorid tartalomra, a mérgező anyagokra és az egyéb komponensekre. Ez utóbbiak esetében keveréssel beállítható a megfelelő vízminőség. A nitrát esetében a mélyfúrású kutakra megadott határérték szigorúbb, mint egyeb vizek esetében. Ha a nitrát-tartalom ezt a 20 mg/l-t meghaladja, akkor a vizet nem védett talajvízként kell értékelni. A „megfelelő"nek minősített ivóvíz a biológiai vízigény kielégítésére alkalmas: korlátozás nélkül! 4
