Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 5. szám
sági és önkormányzati magatartás, amely munkahelyeket is teremt. Az önkormányzatok vezetői a települési érdekek és a megoldandó feladatok szempontjából vizsgálják a tavat. Egyetértve a tó háromféle hasznosításával (idegenforgalom, természetvédelem, gazdaság) ők is elsősorban az idegenforgalom fejlesztését szorgalmazzák, amelyhez anyagi forrásaik szűkössége miatt az állami és a vállalkozói beruházásokat várják. Határozott igény tapasztalható az érintett települések együttműködésére, a jelenleginél arányosabb és koordináltabb fejlesztés elindítására. A tájékozódó szakasz fontos részeként kialakítottuk és működtettük azt a formális és informális kapcsolatrendszer-hálót, amely a megbízói szándék bemutatására, majd a szükséges szakmai konzultálások lefolytatására is lehetőséget adott. Itt utalok vissza a bevezetőben említett(ek)re, az önkormányzatok, a tantestületek, a katolikus és református papok, a gazdálkodó és érdekképviseleti szervek megszólítására, a velük való kapcsolat folyamatos ápolására. Az érintett országgyűlési képviselőket is tájékoztattuk a szakmai, illetve a PR munka beindításáról. Megszerveztük az írott és a sugárzott sajtó figyelését, több alkalommal sajtótájékoztatón szóltunk a munka mindenkori fázisairól: a témával foglalkozó újságírókkal állandó kapcsolatot tartottunk. Az elemző, értékelő, felkészülő szakaszban áttekintettük az előző szakasz feladatainak teljesülését, felkészültünk a tájékoztató munkára. A harmadik szakasz keretében a tizenkét település lakosságát minden portára eljuttatott tájékoztató anyaggal láttuk el. A tó körül öt településen rendeztünk be információs centrumot, ahol az érdeklődők tablókon láthatják és írásos anyagokban olvashatják a szakmai és a PR munka eddigi eredményeit, valamint megtekinthetik a „Tó született a Tiszán” című videófilmet. Az érintett települések önkormányzati testületéit ismételten tájékoztattuk a kidolgozó-javaslattevő munkáról. Ez év júniusában lakossági találkozókat szerveztünk, ahol ismertettük a fejlesztési javaslatot, majd az önkormányzatok véleményezték a munkabizottság írásos dokumentumát. A nyilvánosság-programot egy záró közvéleménykutatással és — kormányülés után — az önkormányzatok visszatájékoztatásával fejezzük be. A Public Relations programmal a döntéselőkészítő munka a teljes nyilvánosság bevonásával valósult meg, a lakosság, az önkormányzatok, pártok, szövetségek véleménye beépült a fejlesztési javaslatba. A nyilvánosság program-missziót töltött be. Az embereket ráébresztette a közéleti jelenlét fontosságára, arra, hogy problémáikat maguknak kell — a mikroközösségek összefogásával — megoldaniuk. PÁL JÓZSEF 7
