Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 5. szám
Hidrológiai szakmai napok Szegeden Szeged, a napfény városa, a nyári ünnepi játékok otthona, és 1992. év szeptemberében a vízügyi szakemberek vendéglátója. E város létét, életét, fejlődését, gazdasági boldogulását mindenkor meghatározta a terület felszíni, felszín alatti vizeinek állapota. A zabolázatlan, majd szabályozott, gátak közé szorított Tisza, Maros sokszor nehéz helyzet elé állította a várost. De az itt élő emberek — a helyi szakemberek vezetésével — mindig becsülettel helytálltak, védekeztek, építettek és ha kellett, mindent újrakezdték. A 75 éves Magyar Hidrológiai Társaság nem is találhatott volna alkalmasabb helyszínt az ünnepi közgyűlés, valamint a X. Országos Vándorgyűléshez, mint Szeged. Szeptember 6-án a Forrás Hotel Móra Ferenc termében több százan voltak kíváncsiak a közgyűlésen megjelent neves politikusaink előadásaira. ?RO 'ÍQÜ*' Dr. Juhász József elnöki megnyitója után Göncz Árpád úr köszöntötte a megjelenteket. Köztársasági elnökünknek a jubileumi közgyűlést köszöntő beszédéből néhány gondolatot feltétlenül ki kell emelni. A nagymúltú és nemzetközileg is elismert szakmai társaság létét, működését fontosnak tartja, s nem ért egyet a szakmát ért és érő támadásokkal. A környezetvédelem fontos szempontjait nem lehet vitatni, de azért a természetes állapotba be kell avatkozni az ember érdekében. A mezopotámiai öntözőrendszerek és a római vízépítő munkák is beavatkozások voltak, ugyanúgy, mint Vásárhelyi Pál folyószabályozásai, vagy Zsigmondi Vilmos mélyfúrású kútjai: A mérték a döntő! Jó és rossz döntések egyaránt előfordultak ebben a szakmában is, tárgyilagosan kritizálni lehet, de nagy hiba politikai indíttatásból a jót is gyalázni! ?RO Mindannyiunknak figyelmeztetés, jó tanács, hogy tartsunk önvizsgálatot, mert mára már mindenkit lelepleztek, minden hibát elmondtak, csak a saját „patyolattiszta lelkét” vizsgálta meg kevés ember! Ami talán nem is olyan fehér! Ezt követően Szeged város polgármestere, a Mérnök Kamara elnöke, a Magyar Földtani Társaság, a 100 éves Országos Bányászati és Kohászati Egyesülés, az MTESZ elnöke, külföldi vendég professzorok, majd az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője köszöntötte a megjelenteket. A közgyűlés egyperces néma felállással emlékezett meg J. F. Kennedy tiszteletbeli tagról, az USA volt elnökiéről, valamint Forrgó László, Ihrig Dénes, Lotz Gyula, Szőke Molnár Lajos, Dr. Török Piroska, Kovács Sándor, Virág Mihály, Rónai András, Szinay Sándor múlt évben elhunyt kollegáinkról. Raum László főtitkári beszámolója után Siklós Csaba miniszter úr a vízügyről, a vízügyi politika aktuális kérdéseiről szólt. A miniszter úr elmondta, az ágazat jobb megismeréséhez meg kellett ismernie a „gyökereket”. Elolvasta például Kvassay Sajó Elemér 1930-ban készült tanulmányát, melyben a szerző 13 pontban foglalta össze a vízügyi feladatokat. Ezek még ma is aktuálisak és megszívlelendőek. A miniszter úr kiemelten foglalkozott az ágazat és a környezetvédelem kapcsolatával, a készülő vízügyi törvény szükségszerűségével és a területi szervek megújulásával. A környezetvédelmi tárca képviseletében Kemény Attila úr, a hidrológiai társaság régi és jól ismert tagja szólt. Múltjából eredően jól ismeri a vízügyi ágazat gondját, problémáját, az együttműködés fekélyes kérdéseit. Hozzászólásában — többek között —elmondta, itt most egy hivatás képviselői vannak jelen, nem pedig egy szervezet. A hivatástudatot pedig meg kell becsülni!
