Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 5. szám
TIZENKÉT TELEPÜLÉS LAKOSSÁGÁHOZ SZÓLTAK Public Relations a Tisza-tónál Magyarországon a kezdeti lépéseit figyelhetjük meg a Föld nyugati féltekén több mint százéves múltra visszatekintő Public Relations-nek. Nyomon követhetjük ezt a Tisza-tó melletti tizenkét településen is. Annak okán: az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetése úgy döntött, hogy a Tisza-tó jövőjének kialakítására indult szakmai munkával egyidőben beindítja a Public Relations tevékenységet is. Az OVF tájékozódni és tájékoztatni akart és azt tervezte, hogy a legszélesebb nyilvánosság bevonásával, az ott élők véleményének megismerésével, s velük egyetértésben körvonalazza a tó további hasznosításának lehetőségeit. Ezzel a feladattal az Inter Protector PR ügynökséget bízta meg. Az immár egy évvel ezelőtt útra bocsátott nyilvánosság-program a Tiszató hasznosítására javaslatot tevő Tárcaközi Koordinációs Munkabizottság tevékenységét segíti. Az elkészült koncepciót — amely tartalmazza a PR- elemeket, azok ütemezését és költségeit is —, megbízói jóváhagyás után 1991 augusztusában kezdtük el megvalósítani. Kapcsolattartásunk a megbízóval folyamatos volt. A felső vezetés felelős tagjával havi egy alkalommal folytattunk konzultációt, hetente pedig operatív egyeztetést tartottunk a kijelölt összekötő személlyel. Cégünk project igazgatója felelt az egyes elemek egyeztetett időben és megfelelő hatékonysággal történő végrehajtásáért. A sajtókapcsolatokat az erre a célra kirendelt manager ápolta, míg a közvélemény-kutatásért a szociológus volt a felelős. Mielőtt részletezném a PR munkát, fontosnak tartom megjegyezni, hogy az érintett települések önkormányzataival, különböző szervezeteivel és a megszólított egyénekkel kezdettől fogva őszinte, partneri kapcsolatot tartottunk. Tekintettel e munka bizalmi jellegére, e tény meghatározta a további együttműködést is. A tájékozódó szakasz keretében összegyűjtöttük az 1989—90-es évek témával foglalkozó újságcikkeit, publikációit — ebben segítőnk volt az OVF Tájékoztatási Osztálya —, azzal az igénnyel, hogy bemutassuk a kiskörei tározó tervezési, építési időszakának és a mai elvárásoknak az eltéréseit. A mű közvetlen környezetében közvéleménykutatást szerveztünk — mintegy 500 fős mintán —, szociológiai-interjút folytattunk a polgármesterekkel, valamint a téesz-elnökökkel. A válaszokból kiderült, hogy a megkérdezettek többsége az elmúlt évek során megtanult „együtt élni” a tóval. Létesítésének települési szempontból kedvező hozadéka — a válaszolók szerint — az idegenforgalom fellendülése. Az öntözés, az energiatermelés és az árvízvédelem említését, mint a mű létrehozásának célját a megkérdezettek hátrább sorolták. A tó létesítésekor még nem volt irányadó szempont a munkahelyteremtés. Mára a helyzet megváltozott. Az e környéken is jelentkező munkanélküliség miatt csak olyan fejlesztésekkel kapcsolatban képzelhető el lojális lakos-