Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 4. szám
rológiai központok tevékenységét a Kolozsvári Vízügyi Igazgatóság hidrológiai osztálya irányítja és ellenőrzi. Az észlelő- és mérőhálózat tevékenysége hármas: elsősorban a hidrológiai adatbank gyarapítása, másodsorban a különböző szervek, szervezetek és létesítmények hidrológiai adatokkal való ellátása, harmadsorban pedig a vízhasználatok mennyiségi ellenőrzése a feladata. Miután az alapadatok az észlelőhálózatból a hidrológiai központokba kerülnek, itt egy elsődleges feldolgozáson esnek át, minek nyomán minden észlelő állomásra vonatkozóan a napi, a havi és az éves jellemző értékeket számítják ki. Ezen adatok további ellenőrzése és feldolgozása a hidrológiai osztályon történik, ahol területi összefüggési analíziseket végeznek a szakemberek, és sokévi értékeket számítanak. Az osztályról az adatok felkerülnek a bukaresti Meteorológiai és Hidrológiai Intézetbe, ahol megtörténik a végleges ellenőrzés és összeállítják a Hidrológiai és Hidrogeológiai Évkönyveket. Minden feldolgozási szinten létezik egy megfelelő adatbank. Az adatfeldolgozás egy része a kolozsvári hidrológiai központban kísérleti jelleggel, számítógépen történik. Szeretnénk már az idén ezt kiterjeszteni mind a hat központra. A hidrológiai adatszolgáltatásban három fő irányzatot határolunk el. Hidrológiai központjaink megyei szinten napi Hidrometeorológiai Értesítőt szerkesztenek, melyeket a megye vezetőségéhez és egyéb igénylőkhöz juttatnak el. Az adatszolgáltatás egy másik részét a hidrológiai osztályon kivitelezett kutatási és tanulmányi adatok képezik, melyeket főleg építkezéstervezők rendelésére készítünk. Végül, de nem utolsósorban ide tartoznak a veszélyes hidrológiai jelenségek esetén kiadott figyelmeztetések és előrejelzések is. A figyelmeztetéseket a hidrológiai központok adják ki az észlelő hálózati adatok alapján, míg az előrejelzéseket a hidrológiai osztály szerkeszti vízfolyásonként vagy egy vízgyűjtőre vonatkozólag. Az utóbbiaknál felhasználjuk a statisztikai adatbázist is, valamint a pillanatnyi meteorológiai, radar- és hidrológiai észleléseket. A hidrológiai adatszolgáltatások, a figyelmeztetések vagy előrejelzések a folyók vízállására és vízhozamára, a lehullott csapadék menynyiségére, a hótakaró vastagságára és a hóban levő víztartalékra, a tározók vízmennyiségére, a vizek szenynyezettségére vonatkoznak. A vízhasználatok mennyiségi ellenőrzése egy új munkairányt képez és jelenleg a fontosabb vízhasználók mérései hálózatának kiépítésénél tett műszaki irányításban és a gazdasági egységek által használt vízhozammérés ellenőrzésében nyilvánul meg. Ez nagyon fontos a természetes lefolyási értékek rekonstruálásánál, csakúgy, mint például az Igazgatóság pénzügyi mérlegének szempontjából. Az adatforgalom feedback rendszerben történik. A Meteorológiai és Hidrológiai Intézet által kibocsájtott meteorológiai vagy hidrometeorológiai előrejelzések az Igazgatóság diszpécserszolgálatán keresztül eljutnak a hidrológiai központokhoz, melyek értesítik az észlelő hálózatot. A back-ágon az észlelt adatok jutnak el a központokhoz. Az információs rendszer mellékágai eljutnak a hidrológiai központoktól a megyei szintű vízgazdálkodási alegységekig és az Árvízvédelmi Parancsnokságokig. A vízgyűjtő medence árvízvédelmi bizottsága a Vízügyi Igazgatóság keretében működik. Az adattovábbító rendszer 82 rádiótelefont, 46 telefont és hat telexet foglal magába. Gyakorlatilag minden vízrajzi állomásnak van rádiótelefonja és a fontosabbak telefonnal is fel vannak szerelve. A hidrológiai központokban hármas adatközvetítési lehetőség van (telex, telefon, rádió), míg az Igazgatóság diszpécserszolgálatánál ezek mellett telefax is működik. Az információs rendszeren belül létezik a „lassú" (napi) és a „gyors" adattovábbítás. Az első HYDRA-kódolással tartalmazza a reggeli adatokat, míg a másik akkor működik, ha a hidrológiai elemek értékei túllépik a megszabott riasztási szinteket. Legfontosabb terveink közé tartozik elsősorban a számítógépes adatfeldolgozás általánosítása. Hidrológiai osztályunk megkezdte az adatbank-program kidolgozását és egyes feldolgozási programok kivitelezését. Szeretnénk a jövőben a számítógépeket beépíteni az információs rendszerbe. Továbbá rádiótelefonjainak és mérőműszereink korszerűsítésére lenne szükség. Az utóbbi főleg a tározók vízmérlegének kiszámítása függvényében fontos. Ezzel kapcsolatban megkezdődött az első betonozott mérceszelvény építése a Kraszna folyón lévő varsolci tározó felett. Végezetül szeretném megemlíteni tevékenységünk nemzetközi vonatkozásait is. Századunk elején G. K. Gilbert mondta: „a folyó annyira szabad, hogy nem engedhet meg magának egyenes irányú haladást". A mi viszonylatunkban én azt mondanám, hogy a folyó, és vele együtt a többi természeti elem is annyira szabad, hogy nem vehet figyelembe országhatárokat. Sajnos, az évek során ennek gyakran próbáltunk ellene tenni. Meggyőződésünk, hogy folyóink szabad jellegét az embereknek is követniük kell. Pándi Gábor (Kolozsvár) 23
