Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 4. szám
A szakág területi szakemberei több ilyen jellegű fejlesztést is végeztek. Eredmények Meghatároztuk a koncesszióba adható tevékenységek körét, elvégeztük az érdekeltségi viszonyok és a hasznosság elemzését, a koncessziós feltételek számbavételét. Fejlesztési koncepció készült, amelynek birtokában lehetővé válik a szakág és más szakágak tevékenysége, illetve a környezetgazdálkodás közötti összhang megteremtése. A KTM szakembereivel folytatott konzultáció alapján kidolgoztunk egy olyan környezeti hatásvizsgálati eljárási rendet, amely a vízrendezési- és vízhasznosítási beruházások folyamatába szervesen beilleszti a különböző környezetvédelmi vizsgálatokat. Elkészült az 1991. évi aszály-előrejelzés. Új számítógépet helyeztünk üzembe a Főosztályon. A számítógépes vezetői információs rendszerben lehetőség van az alapadatok bármely felhasználó által végrehajtható feltöltésére és módosítására, az adatszolgáltatás korábbi közbülső állomásainak kiváltására. A szakági felhasználói programokkal rendelkező VIZIG- ek továbbfejlesztették programjaikat és folyatták azok adatfeltöltését. A telefonvonalak megbízhatatlanságát leszámítva üzemszerűen működik a VITUKl és a főosztály között közvetlen kapcsolatot teremtő HÍR program. A naponta átvett (elsősorban hidrometeorológiai) adatokat rendszeresen használjuk napi és rendkívüli feladataink megoldásához. Mágneslemezen tároljuk 30 év mezőgazdasági vízszolgáltatási adatait. Ezt egyébként kiadvány formájában meg is jelentettük. Eljárást dolgoztunk ki egy, a főművek kiépítettségét jellemző mutatószám meghatározására, amely a vízrendezési főművek kapacitásának és a velük szemben támasztott igényeknek összevetésén alapul. Javasoljuk egy naturáliákon alapuló fenntartási keretszétosztási módszer bevezetését. Rendelkezésre áll az 1989. évi drénkataszter. Elkészült és eljutott az önkormányzatokhoz a vízkárelhárítási útmutató. A csatornaőrök védekezési munkájához felhasználható segédlet készült. Ami pedig az eddig elmondottak értékelését illeti: az OMFB kereteiből egyáltalán nem jutottunk támogatáshoz egyik formában sem. A Vízügyi Alap és a főosztályi tanulmányi keret felhasználása (mint az eredmények felsorolásából is kitűnik) sikeresnek ítélhető. A feladatok kiválasztásában és megoldásában jelentős szerepe volt a KHVM-beli alapos egyeztetéseknek és az OVF kutatási és műszaki fejlesztési osztálya koordinációs tevékenységének. Az egyéb szellemi és pénzügyi források felhasználásával végzett (elsősorban fejlesztési) munkák hasznosnak bizonyultak. Némi gondot okozott a megbízások viszonylag késői kiadása, amely a keretek késői megnyitásából eredt. Ezen változtatni kellene. Célok Stratégiai céljaink meghatározásánál abból indulunk ki, hogy a vízkárelhárítási tevékenységet a következők jellemzik: — világos tulajdon- és érdekviszonyokkal jellemezhető területeket érint, az érdek- és tehervállalási rendszer áttekinthető; — elősegíti a területhasználói érdekek felismerését, egyeztetését és érvényesülését; — adottak a feladatok elvégzéséhez szükséges módszerek és eszközök; — folyamatosan megismeri, értékeli és kellően megalapozva támogatja, vagy elveti a munkájával szemben területhasználói oldalról megfogalmazott igényeket; — pontosan meghatározott állami feladatokat végez, amelyek az ágazat, illetve a nemzetgazdaság egészébe illeszkednek; — munkájukat a nyilvánosság által ismeretes módon és elismert színvonalon végzi. Erőforrásaink ésszerű felhasználása csupán a fenti célhelyzetjellemzők állandó szem előtt tartásával lehetséges: hosszú távú feladatokra lebontott tervet majdnem lehetetlen készíteni — az ország egész tevékenységi (tulajdoni, érdek-, igény-, gazdasági és egyéb) rendszere szinte teljes egészében átalakulóban van. Elkészült a főosztály középtávú, az 1992—1994 időszakra szóló kutatás-fejlesztési terve, amely a meglévő eredmények (igénykielégítési mutató) hasznosításán túl a további feladatok megoldását is célul tűzi ki. így szeretnénk tovább bővíteni a szakág kapcsolatrendszerét: a környezetvédelmi kölcsönhatások elemzésében; a szakági infromációs rendszer, adatgyűjtés és hidrológiai módszerek fejlesztésében; a gazdaságossági szempontok figyelembevételében; a tervezési, a rekonstrukciós, a karbantartási-fenntartási eljárások terén; az üzemeltetésben és a mennyiségi-minőségi kárelhárításban. Terveink véleményeztetését a KHVM Vízkárelhárítási Főosztályával, a K+F munkabizottság tagjaival, a szakág területén dolgozó szakembereivel — megkezdtük. A vélemények figyelembevételével kialakítandó terv rangsorolt formában tartalmazza majd a megoldandó feladatokat. Következésképp a lehetősége(in)ket nagyobb rugalmassággal fogjuk hasznosítani. Tóth László Menyhért 21
