Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 4. szám
Hallotta már? Környezet és Természetvédelem Nyári Akadémia Baján Bár a rekkenő meleg igencsak próbára tette Baját, a vendéglátó várost, mégis több mint százan voltak kíváncsiak a nyári akadémia előadásaira. Okkal, hiszen a két szekció — az ipar és a mezőgazdaság környezettechnológiai és környezetgazdálkodási kérdései; valamint a vízgazdálkodás és a természetvédelem időszerű feladatai — sok érdekes mondanivalót ígért. A nyitó plenáris ülésen részt vett és felszólalt Rajkai Zsolt, a KHVM politikai államtitkára. Az akadémia egyes témáira folyamatosan visszatérünk. Ezúttal a nyitó plenáris ülésen elhangzott vízgazdálkodási érdekű előadás rövidített szövegét közöljük, várva olvasóink észrevételeit. A környezetvédelem és a vízügy regionális kapcsolatai Bármennyire is igyekeznek sokan (vélt vagy valós okokra hivatkozva) elválasztani a környezetvédelem és a vízügy kérdésköreit, ez a törekvés igazán sohasem járhat sikerrel. A víz védett környezeti elem, így a két terület egymásrautaltsága plső látásra is nyilvánvaló, Am ahhoz, hogy ezt az egymásrautaltságot megérthessük, az érdekviszonyokat kell elsősorban szemügyre vennünk. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a fenntartható fejlődés egyik alapja (talán legfontosabb feltétele) az, hogy az egészséges ivóvíz a lakosság, a települések (általában az ország gazdasága) részére a jövőben is rendelkezésre álljon. Közös tehát az érdek: a vízkészletek mennyiségének és minőségének a megőrzése. A vízfolyásainkat kísérő árvízvédelmi művek sok százmilliárd forint értékű vagyont őriznek. Közös tehát az erdek az árvízkatasztrófák elkerülésében is. A folyószabályozási munkákat „követő" holtágak különös környezeti (és vízügyi) elbánást igényelnek. Közös érdekünk ezt jól elvégezni. Az ország jelentős területeit fenyegeti belvízveszély, jelentős települési és mezőgazdasági értékek forognak kockán. Közös érdek e veszélyek megelőzése, elhárítása. Településeink az ország lakosságának létfeltételét adják. A csatornázatlanság a lakókörnyezet minőségét előnytelenül befolyásolja, szélső esetben a lakhatást lehetetleníti el. Közös érdekünk tehát a nagy laksűrűségű lakókörnyezet csatornázása. Településeink környezete megszabja a szennyvizek elhelyezésének környezeti követelményeit. (A vizek, a talaj „teherbíró" képessége.) Közös érdek, hogy a szennyvizek kezelése és elhelyezése e követelmények megtartásával történjen. Telepített ipari üzemeink szennyezéskibocsátásának természetes hordozója (közege) a víz, amely a szennyezésekkel a lakó- és települeskörnyezet minőségének alapvető meghatározója. Közös érdek, hogy ezek a veszélyek a minimumra csökkenjenek. Végül: sem a vízügy, sem a környezetvédelem nem lehet meg tisztességes, jól működő információs rendszer nélkül. Elemi érdeke tehát mindkét szervezetnek az egymásra épülő rendszer kialakítása és működtetése. Ilyesformán a kapcsolatok, a felsorolt feladatok megvalósításának (az érdekek egyeztetésének) területi és stratégiai kulcskérdései. A környezetvédelem és a természetvédelem szabjon reális követelményeket, s majd a gazdaság — ezen belül a vízügy is — igazodik ezekhez. Nagy dolog lesz, ha sikerül testreszabott környezetügyi, vízügyi törvényeket alkotni. Persze nem egymás ellenében, hanem a kölcsönös érdekek szemelőtt tartásával. Valószínűleg ez lesz a két terület együttműködésének a legnagyobb próbatétele. Az együttműködésben a regionalitás végiggondolása a dolgok nyitja. A két szervezetnek nagyobb térségek környezeti-vízügyi problémái megoldásának elveit kell tisztáznia ahhoz, hogy a végrehajtás zökkenőmentes legyen. Egy térség vízügyi feltétele pgyben környezeti feltétel is. Éppen ezért a hosszabb távú fejlesztési elképzeléseket csak együtt lehet eredményesen végrehajtani. Persze az ördög mindig a részletekben van. A részkérdésekkel az illetékes szakemberek foglalkoznak, akik — mindkét oldalon — szeretnek véleményt alkotni. Jó lenne elérni, hogy mindenki azzal foglalkozzon, ami a dolga, becsülve közben a másik fél véleményét és tisztelve szakmáját. E nélkül ugyanis nincs észszerű kapcsolat, sőt kapcsolat egyáltalán. Az előzőekben azt próbáltam érzékeltetni, milyen érdekviszonyok lelhetők fel a környezetvédelem és a vízügy egymásrautaltságában, és ezek milyen kapcsolatrendszeren keresztül juthatnak érvényre. Szemügyre véve az elmúlt több mint másfél év különélé
