Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)

1992 / 4. szám

LAPRÓL — LAPRA Vízügyi Igazgatóságaink lapjaiban, hírleveleiben, valamint az ágazat munkája, törekvése alapján figyelmet érdemlő hazai, illetve külföldi (szaklapokban számos olyan hír, riport, információ, interjú avagy tudósítás jelenik meg, amely gazdagíthatja a szakemberek ismerettárát. Az idén induló új rovatunkkal ezen lapokból tallózunk. Reméljük, hogy törekvésünk találkozik a szakma szolgálattevőinek igényeivel. Aszály és öntözés Az aszály vitathatatlan jeleit láthatjuk, miközben az Alföld út­jain járunk. Júniusban mind a saj­tó, mind a televízió sokat foglal­kozott ezzel a kérdéssel. Szigorú­an a tényekre támaszkodva, nézzük meg azokat a hidrome­­teorológiai okokat, amelyek elő­idézték ezt a helyzetet. Az 1991—92-es hidrológiai év november—március közötti idő­szakának tényleges csapadék­összessége a TIVIZIG működési területének átlagában 115 milli­méter volt, a szokásos 185 milli­méterrel szemben. Az aszályhely­zetet előidéző csapadékhiány közvetlen oka azonban az április és május hónapokban átlago­san jellemző 95-100 milliméter csapadék helyett ténylegesen lehullott 22 milliméterben, tehát egy újabb, közel 80 milliméteres tenyészidőszak eleji hiányban ke­resendő. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint működé­si területünkön napjainkban a 100-150 milliméteres csapadékhi­ány következtében 20-40 száza­lékos szántóföldi hasznos vízka­pacitás jellemző a talaj felső 0—50 centiméteres rétegében, a kívánatos 65-75 százalékos ér­tékkel szemben. Április közepén érezhető volt az a fokozott öntö­zési, vízszolgáltatási igény, ame­lyet a május eleji száraz napok csak fokoztak. A TIVIZIG működési területen a mezőgazdasági vízigények kielé­gítését a Keleti és Nyugati Főcsa­tornák és ezek mellékcsatorna­rendszere révén tudjuk megol­dani. Az öntözésre kiépített és halastavi területek közel 40 000 hektárt tesznek ki, amely a meg­művelhető területek mintegy 10 százaléka. A ténylegesen öntöz­hető terület, az öntözőberende­zések műszaki állapotát is figye­lembe véve ennél kevesebb, 25-30 000 hektár. A vízellátás víz­bázisa a Tisza, ahonnan a vízmér­leg előírásai szerint másodper­cenként 200-250 köbméteres ti­szai vízhozam esetén másodper­cenként 40 köbméter jut a Tisza­­löki Öntöző Rendszernek (TÖR). Ennek jelentős részét a Horto­bágy—Berettyón és Berettyón keresztül a Körösvölgy felé kell át­vezetnünk a még nálunk is vízsze­­gényebb térség megsegítésére. A TÖR üzemeltetése tehát a helyi érdekeken túlmutató, regi­onális feladat, amely az év min­den napján — nemcsak öntözé­si idényben — 24 órás szolgála­tot, feladatot jelent. A Berettyó és a Sebes—Körös közén a korlá­tozott hasznosítható vízkészlet mi­att az öntözhető terület néhány 100 hektárt tesz ki. Még áprilisban, a május eleji aszályhelyzetet megelőzően, a biztonságos üzemelés érdeké­ben a vízszolgáltatást végző 77- szamenti Regionális Vízmű és Víz­gazdálkodási Vállalattal (TRV) szorosan együttműködve a kö­vetkező feladatokat végeztük el. Ellenőriztük a vízellátó rendszer főcsatornáit, azok vízkormányzó műtárgyait. A szükséges karban­tartási, javítási munkákat elvégez­tük. A hajdúnánási, nagyhegyesi, hajdíszováti és HTVR nyomásköz­pontok, ac. telepek javításait az öntözési szezon kezdetére — ápri­lis 15-ére — végrehajtottuk. A rendszereket mértékadó szintre feltöltöttük, üzemkész álla­potban vártuk a szezon kezde­tét. A május elején érezhető fo­kozott öntöző- és halastavi víz­igény május közepén megközelí­tette a mértékadó helyzetet. Napjaink vízforgalma másodper­cenként 35—40 köbméter közöt­ti vízhozam-igénybevétellel zajlik. A fenti vízforgalom mellett biz­tonságosan meg tudjuk oldani a 6200 hektárt üzemelő halastó vízellátását, a 18 800 hektár ön­tözésre berendezett terület igény szerinti vízbiztosítását: ipari és kommunális (Debrecen) és egyéb vízhasználatainak kielégí­tését. A biztonságos vízszolgáltatás érdekében mind a TIVIZIG, mind a TRV soron kívüli intézkedéseket tesz napjainkban is. A Keleti Fő­csatorna vízleadó műtárgyainál az uszadék leszedését folyama­tosan végezzük. A májusi hétvé­geken mindkét szervezetnél ügyeletet tartunk. A vízjogi engedéllyel nem ren­delkező területekre, az aszálykár elhárítása miatt egyszeri vízhasz­nálati engedélyeket adunk ki so­ron kívül. A szükséges vízkészlet­átcsoportosításokat folyamatos ellenőrzés mellett végezzük. Bízunk benne, hogy feladata­ink lelkiismeretes végrehajtásá­val mérsékelni tudjuk a mező­­gazdasági károkat, amely ép­pen úgy a mi érdekünk, mint az érintett termelőké. Talán eddigi munkavégzé­sünk minősítése is, hogy panasz, reklamáció nem érkezett a víz­használók részéről. A vízszolgálta­tással kapcsolatos tevékenysé­günkről a Hajdú-Bihar Megyei Földművelésügyi Hivatalt is rend­szeresen tájékoztatjuk. (VÍZCSEPPEK) Biotechnológia és Környezetvédelem MA ÉS HOLNAP Vízgazdálkodási •• < mm am tÁmulatok tamacsaoöja körös VIDÉHI hiil evei' lUKOZC* ís М00ЩЦК A HINPtNNAEQK GYAKQAUT A»ANj

Next

/
Thumbnails
Contents