Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 4. szám
LAPRÓL — LAPRA Vízügyi Igazgatóságaink lapjaiban, hírleveleiben, valamint az ágazat munkája, törekvése alapján figyelmet érdemlő hazai, illetve külföldi (szaklapokban számos olyan hír, riport, információ, interjú avagy tudósítás jelenik meg, amely gazdagíthatja a szakemberek ismerettárát. Az idén induló új rovatunkkal ezen lapokból tallózunk. Reméljük, hogy törekvésünk találkozik a szakma szolgálattevőinek igényeivel. Aszály és öntözés Az aszály vitathatatlan jeleit láthatjuk, miközben az Alföld útjain járunk. Júniusban mind a sajtó, mind a televízió sokat foglalkozott ezzel a kérdéssel. Szigorúan a tényekre támaszkodva, nézzük meg azokat a hidrometeorológiai okokat, amelyek előidézték ezt a helyzetet. Az 1991—92-es hidrológiai év november—március közötti időszakának tényleges csapadékösszessége a TIVIZIG működési területének átlagában 115 milliméter volt, a szokásos 185 milliméterrel szemben. Az aszályhelyzetet előidéző csapadékhiány közvetlen oka azonban az április és május hónapokban átlagosan jellemző 95-100 milliméter csapadék helyett ténylegesen lehullott 22 milliméterben, tehát egy újabb, közel 80 milliméteres tenyészidőszak eleji hiányban keresendő. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint működési területünkön napjainkban a 100-150 milliméteres csapadékhiány következtében 20-40 százalékos szántóföldi hasznos vízkapacitás jellemző a talaj felső 0—50 centiméteres rétegében, a kívánatos 65-75 százalékos értékkel szemben. Április közepén érezhető volt az a fokozott öntözési, vízszolgáltatási igény, amelyet a május eleji száraz napok csak fokoztak. A TIVIZIG működési területen a mezőgazdasági vízigények kielégítését a Keleti és Nyugati Főcsatornák és ezek mellékcsatornarendszere révén tudjuk megoldani. Az öntözésre kiépített és halastavi területek közel 40 000 hektárt tesznek ki, amely a megművelhető területek mintegy 10 százaléka. A ténylegesen öntözhető terület, az öntözőberendezések műszaki állapotát is figyelembe véve ennél kevesebb, 25-30 000 hektár. A vízellátás vízbázisa a Tisza, ahonnan a vízmérleg előírásai szerint másodpercenként 200-250 köbméteres tiszai vízhozam esetén másodpercenként 40 köbméter jut a Tiszalöki Öntöző Rendszernek (TÖR). Ennek jelentős részét a Hortobágy—Berettyón és Berettyón keresztül a Körösvölgy felé kell átvezetnünk a még nálunk is vízszegényebb térség megsegítésére. A TÖR üzemeltetése tehát a helyi érdekeken túlmutató, regionális feladat, amely az év minden napján — nemcsak öntözési idényben — 24 órás szolgálatot, feladatot jelent. A Berettyó és a Sebes—Körös közén a korlátozott hasznosítható vízkészlet miatt az öntözhető terület néhány 100 hektárt tesz ki. Még áprilisban, a május eleji aszályhelyzetet megelőzően, a biztonságos üzemelés érdekében a vízszolgáltatást végző 77- szamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalattal (TRV) szorosan együttműködve a következő feladatokat végeztük el. Ellenőriztük a vízellátó rendszer főcsatornáit, azok vízkormányzó műtárgyait. A szükséges karbantartási, javítási munkákat elvégeztük. A hajdúnánási, nagyhegyesi, hajdíszováti és HTVR nyomásközpontok, ac. telepek javításait az öntözési szezon kezdetére — április 15-ére — végrehajtottuk. A rendszereket mértékadó szintre feltöltöttük, üzemkész állapotban vártuk a szezon kezdetét. A május elején érezhető fokozott öntöző- és halastavi vízigény május közepén megközelítette a mértékadó helyzetet. Napjaink vízforgalma másodpercenként 35—40 köbméter közötti vízhozam-igénybevétellel zajlik. A fenti vízforgalom mellett biztonságosan meg tudjuk oldani a 6200 hektárt üzemelő halastó vízellátását, a 18 800 hektár öntözésre berendezett terület igény szerinti vízbiztosítását: ipari és kommunális (Debrecen) és egyéb vízhasználatainak kielégítését. A biztonságos vízszolgáltatás érdekében mind a TIVIZIG, mind a TRV soron kívüli intézkedéseket tesz napjainkban is. A Keleti Főcsatorna vízleadó műtárgyainál az uszadék leszedését folyamatosan végezzük. A májusi hétvégeken mindkét szervezetnél ügyeletet tartunk. A vízjogi engedéllyel nem rendelkező területekre, az aszálykár elhárítása miatt egyszeri vízhasználati engedélyeket adunk ki soron kívül. A szükséges vízkészletátcsoportosításokat folyamatos ellenőrzés mellett végezzük. Bízunk benne, hogy feladataink lelkiismeretes végrehajtásával mérsékelni tudjuk a mezőgazdasági károkat, amely éppen úgy a mi érdekünk, mint az érintett termelőké. Talán eddigi munkavégzésünk minősítése is, hogy panasz, reklamáció nem érkezett a vízhasználók részéről. A vízszolgáltatással kapcsolatos tevékenységünkről a Hajdú-Bihar Megyei Földművelésügyi Hivatalt is rendszeresen tájékoztatjuk. (VÍZCSEPPEK) Biotechnológia és Környezetvédelem MA ÉS HOLNAP Vízgazdálkodási •• < mm am tÁmulatok tamacsaoöja körös VIDÉHI hiil evei' lUKOZC* ís М00ЩЦК A HINPtNNAEQK GYAKQAUT A»ANj