Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 4. szám
MAGYAR SZEMMEL A vízügyi ágazat és a szakmai szolgálat szakemberei lehetőségeikhez mérten gyarapíthatják ismereteiket határainkon túl is: a vízellátás- és felhasználás, a mezőgazdasági vízhasznosítás, az öntözés, avagy az ipari vízgazdálkodás legfrissebb technikai-, technológiai megoldásainak megismerésével. E rovatunk, amiként azt lapunk régebbi Olvasói már megtapasztalhatták, a szakmai utakon szerzett ismereteket kívánja bemutatni. Részletes jelentés a nemzetközi konferenciáról AQUA VISION 1992. június 10—13. között első alkalommal rendezték meg Klagenfurtban, Karintia fővárosában az AQUA VISION nemzetközi konferenciát és a hozzá kapcsolódó szakkiállítást. Az osztrák rendezők célja az volt, hogy a Riói Környezetvédelmi Konferenciával párhuzamosan a közép-kelet-európai régióban ráirányítsák a figyelmet a vízügyi kérdések, elsősorban a vízminőségvédelem, a vízellátás és a szennyvíztisztítás fontosságára. Dr. Christof Zernatto tartományi főnök a megnyitás alkalmából méltán büszkélkedett karintia vízminőségi mutatóival. A felszíni vizek 96,5 százaléka kiváló minőségű. Különösen sokat tettek a tavak vízminőségének a javításáért. A probléma nagyságát jellemzi, hogy Karintia 1270 állóvize összesen mintegy 60 négyzetkilométer vízfelszínt képez. A konferencia előkészítésében közreműködött a tartományi kormányzat, a vízügyekért felelős több szövetségi minisztérium (Bundesministerium für Land- und Forstwirtschaft, Bunderministerium für Gesundheit, Sport und Konsumenschutz, Bundesministerium für Umwelt, Jugend und Familie). A konferencia fővédnöke Dr. Alois Mock külügyminiszter, a Közép-európai Kezdeményezés elnökhelyettese volt. A konferencia megnyitásával egyidejűleg a „Der Standard" című gazdaságpolitikai napilap „vizes" különszámmal jelentkezett. A különszám több cikke és ábrája is megegyezett a hasonló profilú hetilapunk (Heti Világgazdaság) ez idő tájt közzétett „Víz" című cikksorozatával. Az ORFT tartományi stúdiója rendszeresen tájékoztatott a rendezvényről. Az AQUA VISION szervezői mindvégig nagy súlyt fektettek a nem szakmai látogatók és különösen az ifjúság tájékoztatására, illetve szórakoztatására. Bemutatták a vizet, mint a művészet, a játék és a szórakozás tárgyát is. Ezek az ötletek szinte üdítően hatottak a szakmai bemutatókkal nem túlzottan zsúfolt kiállításon. A „Weschselspiel"Csoport didaktikai mottóként a „Megismerni mulatság" jelmondatot választotta. A Bécsi Vízmű és a Tiroli Cső- és Fémművek támogatásával folyamatos multimédia műsort rendeztek egy szökőkút-kompozíciókkal díszített különteremben. A WWF tájékoztatást adott a fejlődő országok lakosainak megsegítését célzó „Ember az emberért"című programjáról. A búvár biológusok a vízfelszín alatti élővilág bemutatására törekedtek. A konferencia három átfogó — a víz és a gazdaság; — a víz és a tudomány; — a víz és a politika. — témakörrel foglalkozott. „A víz és a gazdaság"szekciót a Svájcból érkezett moderator, Flans von Bergen nyitotta meg inkább költői, mint gazdasági ihletésű gondolataival. Rámutatott arra, hogy jelenleg a Földön 1200 millió ember él, sőt vegetál egészséges ívóvíz nélkül. A WHO adatai szerint évente 145 millió 5 éven aluli gyermek hal meg a tiszta víz hiányában. A víz nem tekinthető tovább ingyen rendelkezésre álló földi jónak, hanem költséges, értékkel bíró árunak. Felhívta a figyelmet a laxenburgi Institute for Applied Systems Analysis (IASA) életminőséggel foglalkozó tanulmányára, a társadalom, a gazdaság és az ökológia egyre fontosabbá váló kapcsolatára. A víz, akárcsak a levegő alapvető meghatározója az élet minőségének. A bevezető ismételten hangsúlyozta, hogy a társadalomnak és a gazdaságnak egyaránt el kell fogadnia a víz tényleges értékét, illetve az azt tükröző árat. Dipl.-lng. Peter Suchomel, a Bécsi Vízművek igazgatója az ausztriai vízellátás helyzetével foglalkozott. Ausztriában két alapvető törvény szabályozza a vízellátást: az élelmiszertörvény és a peszticidekre vonatkozó törvényes előírások. Maga a vízgyűjtő terület kívül esik a jogi szabályozáson. A költségeket a fogyasztó fizeti. A vízellátás 85 százaléka a hálózatról történik. A vezetékes ivóvízellátás széles körű elterjedése a vízfogyasztás növekedéséhez vezetett. A fajlagos napi vízhasználat 140 l/fő. A csővezetékek hossza 16 ezer kilométerről 24 ezer kilométerre nőtt. Ez jelentős ösztönzést adott a csőgyártás fejlő-
