Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 4. szám
földi éghajlat, valamint a biológiai sokféleség megóvása és ennek érdekében megfelelő környezeti megfigyelő, értékelő rendszerek fenntartása, az energiatermeléssel és felhasználással kapcsolatos technológiák, illetve a biotechnológia fejlesztése, e technológiák, valamint a tudományos eredmények nemzetközi cseréjének, a fejlődő országok számára pedig azok kedvezményes átadásának elősegítése, végül az utóbbiak számára megfelelő pénzügyi alapok biztosítása. Meglehetősen részletes, de az érdekellentétek miatt végül is igen kevés tényleges kötelezettségvállalást tartalmazó nemzetközi jogi dokumentumokról van szó mindkét esetben, A további három dokumentum szövegének jelentős részében már megegyezés született az UNCED előtt az Előkészítő Bizottság (PrepCOM) ülésein. Az eredetileg tervezett — az 1972-es Stockholmi Nyilatkozat alapelveit, tartalmát kibővítő és pontosító — „Földi Charta" Riói Nyilatkozat. Az erdők védelméről pedig ugyancsak egyezményt terveztek, de végül csak az alapelveket tartalmazó nyilatkozat készült el. E három szövegtervezetben együttvéve egy teljes témakör (az Agenda—21-nek a légkörről szóló 9. fejezete), valamint mintegy nyolcvan további bekezdés maradt nyitott és az UNCED-re várt az ezekben való megegyezés. E tervezetek véglegesítésére a konferencián Főbizottság és nyolc munkacsoport alakult és végül június 13-ára kompromisszum született minden kérdésben. E három — nemzetközi jogi szempontból kötelezettségeket nem jelentő — dokumentumot egyhangúan elfogadta a Csúcstalálkozó junius 14-én. A „Riói Nyilatkozat" végül 27 átalános jellegű elvet rögzít a földi környezet megóvásáról és a további fejlődés során a környezetvédelmi szempontok figyelembevételéről. A „Feladatok a XXI. századra" elnevezésű dokumentumot egy közel 800 oldalas, 40 fejezetből álló kötet tartalmazza. Ebben részletesen szó van a környezet minden összetevőjéről, az azok állapotát befolyásoló fontosabb gazdasági tevékenységekről és a megfelelő megfigyelési, kutatási, szervezési, technológiai-fejlesztési, nemzetközi együttműködési, oktatási, pénzügyi-beruházási feladatokról, Végül az erdőkre vonatkozó elveket tartalmazó dokumentum — a riói nyilatkozathoz hasonlóan — ugyancsak az általánosságok szintjén fogalmazza meg az erdők (de már nemcsak a trópusi erdők) regionális és globális környezeti jelentőségét és a megóvásukkal, valamint az erdőgazdálkodással, erdőtelepítéssel kapcsolatos fontosabb feladatokat, Viták és erőfeszítések Mind a kétéves előkészítő szakaszban, mind pedig a konferencia szakmai bizottságaiban a leghevesebb viták a kővetkező kérdésekben folytak: kik felelősek a kialakult globális környezeti problémákért? Milyen mértékű anyagi-pénzügyi-technológiai segítséget adjanak a fejlett országok a fejlődők számára a fejlettek által okozott (és várható) környezeti károk kompenzálásához, illetve annak érdekében, hogy a fejlődők már a hasonló környezeti problémák elkerülésével alapozhassák meg további fejlődésüket? Milyen feltételek mellett hajlandók a fejlődők megóvni a mások számára is fontos környezeti értékeiket (trópusi erdők, biológiai alapok)? Miként alakul a fosszilis enegiahordozók jövője (amelyek elégetése például a legjelentősebb tényező a légköri szen-dioxld szint emelkedésében)? Az ellentmondó érdekek miatt egyrészt a két említett nemzetközi egyezmény meglehetősen szerény kötelezettségvállalásokat tartalmaz, másrészt csak rendkívüli erőfeszítések árán lehetett megegyezésre jutni Rióban többek között a levegőkörnyezeti, erdőgazdálkodási, technológia-átadási vagy a pénzügyi alapokra vonatkozó szövegrészekben. A VÍZTÜKÖR olvasói számára lényeges lehet, hogy a hidroszférával általában, illetve a vízgazdálkodás kérdéseivel közvetve vagy közvetlenül több dokumentumrész foglalkozik. Ebben a vonatkozásban mindenekelőtt a „Feladatok a XXI. századra'élnevezésű dokumentum 18. fejezetét kell megemlíteni, amely a frissvízkészletekkel kapcsolatos legfontosabb szempontokat és a vízgazdálkodás feladatait foglalja össze. E témakörben is külön munkacsoportot alakítottak a konferencia idejére a szövegtervezet véglegesítése érdekében, s a legnagyobb vitát az a kérdés váltotta ki, hogy mennyire egyértelműen utaljon a szöveg az év elején Dublinban tartott nemzetközi hidrológiai konferencia ajánlásaira és jelentőségére. A végső változat nagy jelentőseget tulajdonít a vízkészleteknek és az azokkal való ésszerű gazdálkodás kérdéseinek. Emellett az Agenda—21 külön fejezetet szentel a tengerek problémáinak. Említésre méltó az aszályok és az elsivatagodás problémáiról szóló fejezet is, amelyről ugyancsak kitartó vita folyt: különösen az érintett afrikai országok hangsúlyozták az egyre katasztrofalisabb vízhiány következményeit és kérték, hogy ebben a kérdésben is kezdődjenek majd tárgyalások egy nemzetközi egyezmény megszövegezésére. A hidroszféra különös hangsúlyt kapott az éghajlatváltozási egyezményben is: itt egyrészt a világóceán szén-dioxid-nyelő és tározó képességéről van szó, másrészt pedig a feltételezett éghajlatváltozásnak azokról a lehetséges következményeiről, amelyek a tengerszint-emelkedésben vagy bizonyos térségekben a csapadekellátottság és a párologtatóképesség változásában jelentkezhetnek. A brazil városban a Földi Csúcstalálkozó idején több más környezetvédelmi rendezvényt is tartottak. Kiemelkedő jelentőségű volt a független környezetvédelmi szervezetek nagyszabású találkozója, a Globális Fórum. Nemzetközi találkozót rendeztek emellett fővárosok polgármestereinek, konferenciát tartottak a napenergia hasznosításának lehetőségeiről, környezettechnológiai kiállítást szerveztek. A húsz éve tartott stockholmi ENSZ konferencia nyomán alakult meg a világszervezet Környezeti Programja, a UNEP is, amely Igen sokat tett a riói dokumentumok előkészítéséért és a Föld Napja alkalmából nagyszabású rendezvényt szervezett a „Csak egy Föld van, amelyről gondoskodnunk kell és amelyen osztozunk" gondolatának jegyében. Egy szakasz lezárult Az ENSZ konferenciával a földi környezet megértésének és megóvásának egy szakasza lezárult és — sokak véleménye szerint — egy alapvetően új szakasz kezdődik. A konferencia a környezet és a további „fenntartható" gazdasági fejlődés tekintetében a nemzetek kölcsönös függését jelképezte, Az egyezmények és a nyilatkozatok természetesen önmagukban egyetlen környezeti problémát sem oldhatnak majd meg, de kiindulásként megfelelő alapot adnak a további és remélhetően hatékonyabb nemzetközi környezetvédelmi együttműködés fejlesztéséhez. Az ajánlások szerint — amennyiben az ENSZ Közgyűlés következő ülésszaka jóváhagyja — a további egyeztetések a Fenntartható Fejlődés Bizottságában folytatódhatnának, amely elősegítené a csak elvi szinten megfogalmazott feladatok további kibontását és a végrehajtás szervezését. Emellett ha a két nemzetközi egyezmény — az éghajlatváltozási és a biológiai sokféleségre vonatkozó — hatályba lép (attól függően, hogy mikor ratifikálja azokat az első ötven illetve harminc ország), akkor azok végrehajtásának ellenőrzésére és további „finomításuk" érdekében is mód lesz a nemzetközi környezetvédelmi együttműködés további fejlesztésére. E témakörök többek között érintik a meteorológiai-éghajlati és a hidrológiai-hidrometeoroiógiai megfigyelőrendszereket, az azokból származó információk feldolgozását és a tudományos kutatásokat is. Az ENSZ konferencia „üzenete" az is, hogy a globális kérdések mellett nagyobb figyelmet kell fordítanunk szűkebb técsegünk környezeti gondjaira is: ehhez is kapcsolódik, hogy a magyar delegáció vezetői bejelentették, szívesen helyt adnának egy olyan utótalálkozónak, amely Európa környezeti kérdéseivel foglalkozik. dr. Faragó Tibor Országos Meteorológiai Szolgálat 9
