Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 4. szám
Feladatok a XXI. századra Rió után 1972-ben Stockholmban tartották meg az Egyesült Nemzetek azóta nevezetessé vált konferenciáját a környezetről és az elmúlt két évtizedben — nem kis részben a konferenciának is tulajdoníthatóan — a környezetre egyre nagyobb figyelem irányult nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. A legtöbb országban külön környezetvédelmi minisztérium alakult, környezeti megfigyelő és elemző rendszerek létesültek, környezetvédelmi mozgalmak alakultak. De ebben a két évtizedben azt is megértettük, hogy a természeti erőforrások nagyon is végesek, a környezeti problémák pedig nem állnak meg az országhatároknál. A legkomolyabb következményekkel járó felismerés azonban a valójában globális léptékű környezeti problémákkal függ össze: kiderült, hogy ha akaratlanul is, de gazdasági tevékenységeink „mellékhatásaként" már földi méretekben módosítjuk a környezet állapotát és e folyamatok rendkívüli kockázatokkal járhatnak. Mindenekelőtt két jelenségről van szó. Egyrészt a sztratoszférikus ózonréteg ritkulásáról, másrészt a légköri üvegházhatás erősödéséről. Mindkét esetben a különféle gazdasági tevékenységek eredményeképpen a légkörbe kerülő és ott felhalmozódó gazok — kémiai, illetve a légkör sugárzásátviteli tulajdonságait befolyásoló — hatásáról van szó. Földi Csúcstalálkozó A globális környezeti problémák és annak jobb megértése, hogy az egyes nemzetek nem függetleníthetik magukat ezektől a környezeti hatásoktól, vezetett el a nemzetközi környezetvédelmi együttműködés kiteljesedéséhez, a környezetvédelmi egyezmények kidolgozásához és végsosoron a nagyszabású riói konferencia megszervezéséhez, amelyre a leggyakrabban angol elnevezésének betűszavával (UNCED) hivatkoznak. E konferneiára vonatkozóan az ENSZ Közgyűlése 1989-ben hozott határozatot (az 1989. december 22-én elfogadott 44/228. számú határozat). Ezzel párhuzamosan haladt több nemzetközi környezetvédelmi egyezmény kidolgozása, így eredetileg az ENSZ Környezeti Programjának (UNEP) keretében a biológiai sokféleség védelmét, vagy a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és a UNEP koordinálásával az üvegház-gázok kibocsátásnak korlátozását célzó egyezményé. Az ENSZ Közgyűlés határozatának megfelelően e témákban 1990-ben Kormányközi Bizottságok alakultak és létrehozták az UNCED-et előkészítő nemzetközi bizottságot is (PrepCOM). Az ENSZ konferenciát 1992. június 3—14. között Brazília korábbi fővarosában, Rió de Janeiróban tartották, (Valójában a város középpontjától mintegy negyven kilométerre található, kifejezetten erre a célra kibővített konferenciaközpontban, a „Riocenterben" folytak a tárgyalások.) A konferencia programja formálisan négy szakaszból állt. Június első két napjában előzetes konzultációkat tartottak a szervezeti-szervezési kérdésekről. 3—11. között folyt a „miniszteri szintű" plenáris üléseken az általános vita, emellett pedig szakértői szinten tartották az úgynevezett főbizottság és a nyolc munkacsoport üléseit, valamint alkalomszerűen az egyes regionális csoportok megbeszéléseit, Június 12-en és 13-án került sor a Földi Csúcstalálkozóra és végül 14-én tartották meg a záróülést, A találkozó „látványos" része valóban magas szintű volt: a konferencia hivatalos, június 3-i megnyitóján többek között Boutros Boutros-Galhi ENSZ-főtitkár, XVI. Károly Gusztáv svéd király, Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnök, Mario Soares portugál elnök mondott beszédet, A Földi Csúcstalálkozóra pedig 110 országból érkezett állam- vagy kormányfő. A plenáris ülésen, június 9-én mondott beszédet Keresztes K. Sándor, a csúcstalálkozó idején pedig június 13-án Göncz Árpád. A háttérben pedig — a szakmai bizottságok keretében — minden látványt mellőzve, nagyon fárasztó vita és kompromiszszumkeresés folyt a különböző környezetpolitikai, környezetvédelmi, pénzügyi, technológiai kérdésekben, Végül is a 172 ország képviselői egy átvirrasztott éjszaka után június 11-én reggel 6 órakor fejezték be e tárgyalásokat, Az elfogadott szövegtervezetek csakis közmegegyezéssel születhettek meg, márpedig rendkívüli érdekellentétekről volt és van szó. Öt dokumentum A riói konferencia napirendjén öt dokumentum szerepelt: a „Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről", „Feladatok a XXI. századra" (Agenda—21), „Nyilatkozat az Erdőkre vonatkozó Elvekről", „Keretegyezmény az Éghajlatváltozásról" és az „Egyezmény a Biológiai Sokféleségről". A két nemzetközi egyezmény előkészítésére 1991-ben alakult Kormányközi Bizottságok 1992. májusára már elkészítették az egyezmények szövegtervezetét. E két egyezményt az UNCED- en nyitották meg ünnepélyes aláírással 1992. június 4-én, illetve 5-én és a konferencia zárónapjáig összesen 154 (!) ország képviselői írták alá azokat, A Magyar Köztársaság képviseletében e, két egyezményt június 13-án Göncz Árpád elnök látta el kézjegyével. Az egyezmények fő célkitűzései: a
