Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)

1992 / 4. szám

Feladatok a XXI. századra Rió után 1972-ben Stockholmban tartották meg az Egyesült Nemzetek azóta nevezetessé vált konferenciáját a környezetről és az elmúlt két évtizedben — nem kis részben a konferenciának is tulajdoníthatóan — a környezetre egyre nagyobb figyelem irányult nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. A legtöbb országban külön környezetvédelmi minisztérium alakult, környezeti megfigyelő és elemző rendszerek létesültek, környezetvédelmi mozgalmak alakultak. De ebben a két évtizedben azt is megértettük, hogy a természeti erőforrások nagyon is végesek, a környezeti problémák pedig nem állnak meg az országhatároknál. A legkomolyabb következmények­kel járó felismerés azonban a valójá­ban globális léptékű környezeti prob­lémákkal függ össze: kiderült, hogy ha akaratlanul is, de gazdasági tevé­kenységeink „mellékhatásaként" már földi méretekben módosítjuk a kör­nyezet állapotát és e folyamatok rendkívüli kockázatokkal járhatnak. Mindenekelőtt két jelenségről van szó. Egyrészt a sztratoszférikus ózonré­teg ritkulásáról, másrészt a légköri üvegházhatás erősödéséről. Mindkét esetben a különféle gazdasági tevé­kenységek eredményeképpen a lég­körbe kerülő és ott felhalmozódó ga­zok — kémiai, illetve a légkör sugár­zásátviteli tulajdonságait befolyásoló — hatásáról van szó. Földi Csúcstalálkozó A globális környezeti problémák és annak jobb megértése, hogy az egyes nemzetek nem függetleníthe­tik magukat ezektől a környezeti hatá­soktól, vezetett el a nemzetközi kör­nyezetvédelmi együttműködés kitelje­sedéséhez, a környezetvédelmi egyezmények kidolgozásához és vég­­sosoron a nagyszabású riói konferen­cia megszervezéséhez, amelyre a leg­gyakrabban angol elnevezésének betűszavával (UNCED) hivatkoznak. E konferneiára vonatkozóan az ENSZ Közgyűlése 1989-ben hozott határo­zatot (az 1989. december 22-én elfo­gadott 44/228. számú határozat). Ez­zel párhuzamosan haladt több nem­zetközi környezetvédelmi egyezmény kidolgozása, így eredetileg az ENSZ Környezeti Programjának (UNEP) kere­tében a biológiai sokféleség védel­mét, vagy a Meteorológiai Világszer­vezet (WMO) és a UNEP koordinálásá­val az üvegház-gázok kibocsátásnak korlátozását célzó egyezményé. Az ENSZ Közgyűlés határozatának meg­felelően e témákban 1990-ben Kor­mányközi Bizottságok alakultak és lét­rehozták az UNCED-et előkészítő nem­zetközi bizottságot is (PrepCOM). Az ENSZ konferenciát 1992. június 3—14. között Brazília korábbi fővarosá­ban, Rió de Janeiróban tartották, (Valójában a város középpontjától mintegy negyven kilométerre találha­tó, kifejezetten erre a célra kibővített konferenciaközpontban, a „Riocen­­terben" folytak a tárgyalások.) A kon­ferencia programja formálisan négy szakaszból állt. Június első két napjá­ban előzetes konzultációkat tartottak a szervezeti-szervezési kérdésekről. 3—11. között folyt a „miniszteri szintű" plenáris üléseken az általános vita, emellett pedig szakértői szinten tartot­ták az úgynevezett főbizottság és a nyolc munkacsoport üléseit, valamint alkalomszerűen az egyes regionális csoportok megbeszéléseit, Június 12-en és 13-án került sor a Földi Csúcs­­találkozóra és végül 14-én tartották meg a záróülést, A találkozó „látványos" része való­ban magas szintű volt: a konferencia hivatalos, június 3-i megnyitóján töb­bek között Boutros Boutros-Galhi ENSZ-főtitkár, XVI. Károly Gusztáv svéd király, Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnök, Mario Soares portugál elnök mondott beszédet, A Földi Csúcstalálkozóra pedig 110 or­szágból érkezett állam- vagy kor­mányfő. A plenáris ülésen, június 9-én mondott beszédet Keresztes K. Sán­dor, a csúcstalálkozó idején pedig jú­nius 13-án Göncz Árpád. A háttérben pedig — a szakmai bizottságok kere­tében — minden látványt mellőzve, nagyon fárasztó vita és kompromisz­­szumkeresés folyt a különböző környe­zetpolitikai, környezetvédelmi, pénz­ügyi, technológiai kérdésekben, Vé­gül is a 172 ország képviselői egy átvir­rasztott éjszaka után június 11-én reg­gel 6 órakor fejezték be e tárgyaláso­kat, Az elfogadott szövegtervezetek csakis közmegegyezéssel születhet­tek meg, márpedig rendkívüli érdekel­lentétekről volt és van szó. Öt dokumentum A riói konferencia napirendjén öt dokumentum szerepelt: a „Riói Nyilat­kozat a Környezetről és a Fejlődésről", „Feladatok a XXI. századra" (Agen­da—21), „Nyilatkozat az Erdőkre vo­natkozó Elvekről", „Keretegyezmény az Éghajlatváltozásról" és az „Egyez­mény a Biológiai Sokféleségről". A két nemzetközi egyezmény előkészítésé­re 1991-ben alakult Kormányközi Bi­zottságok 1992. májusára már elkészí­tették az egyezmények szövegterve­zetét. E két egyezményt az UNCED- en nyitották meg ünnepélyes aláírás­sal 1992. június 4-én, illetve 5-én és a konferencia zárónapjáig összesen 154 (!) ország képviselői írták alá azo­kat, A Magyar Köztársaság képvisele­tében e, két egyezményt június 13-án Göncz Árpád elnök látta el kézjegyé­vel. Az egyezmények fő célkitűzései: a

Next

/
Thumbnails
Contents