Magyar Vízgazdálkodás - Víztükör, 1991 (31. évfolyam 1-6. szám)
1991 / 3. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS Ugyanakkor elérte, hogy a munkák végzését engedélyezte saját területén a román fejedelem, Alexandru Ghika és a török porta. Széchenyi tisztában volt azzal, hogy a hajózási gondokat tökéletesen megoldani nem tudja. Ehhez a kor technikai feltételei még hiányoztak. Ezért már a királyi biztos kinevezésének első pillanatától a Duna bal partján húzódó vontató és szekérút építésén fáradozott. Terveiben az útépítés fontos stratégiai szerepet kapott. Azt mondta ugyanis: Ha a Porta nem járul hozzá ahhoz, hogy Vásárhelyi mérnökeivel a Vaskaput felmérje, és a mederben a szükséges munkákat elvégeztessék, akkor ő sem fog hozzájárulni, hogy az utat a törökök is használhassák. Számítása helyesnek bizonyult, mert a Szultán végül is engedélyezte a munkálatokat, ezzel egyidejűleg azt is, hogy megnyissák birodalmát nagy riválisa, Ausztria felé! Széchenyinek számos egyéb természetű nehézséget kellett még leküzdenie, valamennyi közül azonban leginkább ezen múlott vállalkozása sikere. Az al-dunai munkálatok több mint tíz évig tartottak. A legtöbb energiát a 122 km-es út megépítése igényelte. A hat zuhatagos mederszakaszban végzett szikiarepesztéssel és robbantással pedig elérték, hogy a gőzhajók már közepes vízállásnál is közlekedni tudtak. 1845-ben újabb nagyszerű, általa is nagyon óhajtott feladatot bíztak rá. A Közlekedési Bizottmány elnökeként lehetősége nyílott arra, hogy a Tisza szabályozásának nagy művébe fogjon. Bár mindenütt a Tisza-mentén azt tapasztalta, hogy az emberek várva-várják; „történjék már elvégre valami gyökeres”, mégis óriási gondot jelentett neki egy egységes szabályozási terv elfogadtatása. Tudta ugyanis, hogy csak egy átfogó szabályozási koncepció vezethet sikerre. Rá jellemző módon, rendkívül gondosan felkészülve látott munkához. 1847. szeptember 27-én szekéren szervező körútra indult a Tisza völgyében. Központi irányítással működő szabályozási társulatok létrejöttét szorgalmazta, közben meghallgatta a vármegyék és városok küldötteit, terveit és elképzeléseit. Hazatérve, megírta „Eszmetöredékek különösen a Tisza szabályozását illetőleg' c. röpiratát, melyben megfogalmazza máig érvényes elveit a vizek szabályozásáról: A folyókat nem magukban elszigetelve, hanem egész vízgyűjtő rendszerüket figyelembe véve kell tekinteni, és míg a mocsarakat lecsapoljuk, nem feledkezhetünk meg - ahol erre mód kínálkozik az „irrigatior, azaz öntözési feltételek biztosításáról sem. Heves viták után, csekély módosítással, elfogadták Vásárhelyi Pál átfogó szabályozási tervét, és 1846. január 19-én megalakult a Tiszavölgyi Társulat. Még ez év augusztus 27-én ünnepélyes külsőségek között Tiszadobnál megkezdődtek a Tisza-szabályozás munkái, melynek keretében 1890-ig 112 átvágást végeztek a folyón, és általa 3 millió katasztrális hold mezőgazdaságilag hasznos új területhez jutott az ország. * írásai és gyakorlati munkássága a vízgazdálkodás legnagyobbjai közé emelték Széchenyi Istvánt. Születésének 200 évfordulóján méltán emlékezünk nagy tisztelettel reá, remélvén, hogy példáján okulva Magyarország - mely „meglehetősen van” - „jobban lesz!’... DR. NÉMETH MIKLÓS a Közlekedési-, Hírközlési- és Vízügyi Minisztérium helyettes-államtitkára SZÉCHENYI a hajózásért - és az utódok... A Széchenyi bicentenárium évében talán megengedhető, hogy mintegy leltárt - vagy hagyatékjegyzéket - készítsünk mindarról, amit a magyar, de azon túl az egész európai hajózás érdekében tett Ezt követően megkíséreljük azt is, hogy felvázoljuk, mit tenne ma a nemzetközi és a hazai hajózás fejlesztéséért, vagyis - más oldalról nézve - mit tegyenek az utódok az ö szellemében. Széchenyi történelmi érdemeinek számbavétele során felsorolható: • az egész országot átfogó vízszabályozási és közlekedésfejlesztési programot alakított ki; • felismerte a vízszabályozás és közlekedésfejelsztés szoros öszszefüggéseit a mezőgazdaság és az ipar fejlődésével; • céljául tűzte ki, hogy a magyar gazdaság terményeit és termékeit ki lehessen juttatni a külhoni piacokra; Gőzhajók első kikötője Pesten 11
