Magyar Vízgazdálkodás - Víztükör, 1991 (31. évfolyam 1-6. szám)
1991 / 1. szám
napsütéses órák száma: 2088 óra átlagos évi csapadék: 577 mm/év vízfelület párolgása: 690 mm/év az éves átlagos lefolyás: 1,0-1,2 1/s/km2. A Faddi Holtág hossza 11,2 km, vízfelülete 1,8 km2, tározott vízmennyiség közepes vízállásnál 5.5 millió m , a vízgyűjtő területe 201 km2 A Tolnai Holtág hossza 16,7 km vízfelülete 2,4 km , tározott vízmennyiség 3,2-3,5 millió m3, vízgyűjtő területe 71 km2. Bogyiszlói Holtág hossza 2,1 km, vízfelülete 1,0 km2, tározott vízmennyiség nem ismert, vízgyűjtő területe 25 km2. A holtágak vízminőségi jellemzői az elmúlt években az alábbiak szerint alakultak: Fadd Tolna Bogyiszló kémiai oxigénigény KOI 12-28 12-26 70-90 mg/l biológiai oxigénigény BŐI 6-9 5 6-26 11-40 mg/l oldott oxigén 6-12 10-12 8-10 mg/l a krolofill 29-116 43-119 266-480 mg/l jelenségek és ökológiai változások figyelhetők meg. A Sugovica feliszapolódott, a vízpótlás és a vízminőség a Duna vízállásának függvénye. A holtágrendszer felújítása kapcsán az elvégzendő feladatokat általánosságban a következőkben lehet összefoglalni: Meg kell oldani a holtágak rendszeres vízpótlását és a használati vízszintek állandósítását. A vízminőségromlás nemcsak a holtágak hanem a parti szűrésű vízbázis minőségét is ronthatja, ezért a kérdést komplexen kell kezelni. A vízpótlást a Faddi és Tolnai Holtágak esetén dunai vízkivételre kell alapozni, amelynek vízminőségi és ökológiai vonatkozásait részletesen kell vizsgálni. A csatlakozó bajai és gemenci árterületen található mellékágak vízpótlás lehetőségeit javítani kell, oly módon, hogy az alacsonyabb vízállásoknál is biztosítható legyen. A Gemenci Holtágak vízpótlását öszsze kell hangolni a hajózási és szabályozási szempontokkal, a megoldás nem ronthatja a főmeder lefolyási viszonyait. A külső terhelés csökkentése érdekében meg kell oldani a térség településeiben a csatornázás és a szennyvíztisztítás kérdéseit, egyidejűleg a vízgyűjtőn levő egyéb szennyezőforrásokat meg kell szüntetni. A holtágrendszereken, a belső terhelés csökkentése, a vízminőség javítása és a frissvíz akadálytalan továbbvezetése érdekében a káros feliszapolódásokat el kell távolítani. Az esetleges kotrások mértékét á hasznosítási követelmények és az ökológiai érdekek szabják meg. Az egyes holtágakon belül vizsgálni kell a használati igényeket, érdekeltségi viszonyokat. Ezek egyeztetésével, összehangolásával lehet és kell a legcélszerűbb megoldásokat megtalálni. Az érdekviszonyok tisztázása vezethet el a kiviteli és üzemelési kötségek megosztásához. Az általános feladatkitűzéseken túlmenően a beavatkozások részletes terveit széles körű vizsgálatokkal és az ökológiai tanulmányokkal kell megalapozni. A beavatkozások várható hatása A szabályozási munkáknak a helyreállítási célok mellett a különböző használati igényeket kell kielégíteni, a lehetőségek és a természeti adottságok figyelembevételével. Ennek megfelelően a Sió csatorna felett, attól északra az üdülési célú hasznosítás, a haltenyésztési és a mezőgazdasági öntözési igények kielégítése mellett, a parti szűrésű vízbázis védelme a feladat, a későbbi ivóvíz kitermelési lehetőséggel. A beavatkozások (kotrás, csatornázás stb.) után a felszíni vizek vízminőségének javulása és a térség idegenforgalmi fejlődése várható. Délen, Baja környékén, a Sugovica az üdülési lehetőségeket hivatott elsődlegesen szolgálni, ami az előzőekhez hasonlóan a térségi idegenforgalomra fog kedvezően hatni. Ilyen megoszlásban Északról és Délről mentesíteni lehetne a gemenci természetvédelmi területet attól erőteljesen jelentkező humán hatásoktól. A gemenci ártérben szigorúan meg kell akadályozni a szervezetlen tömeges turizmus növekedését, illetőleg azt szervezett és korlátozott keretek közé kell szorítani. A további építkezések tiltásával gondoskodni kell a meglevő engedély nélküli épületek és létesítmények lebontásáról. A gemenci holtágakban a folyamatos vízpótlás várhatóan a jelenleg kiszáradó területeket újraéleszti, s így helyreállítható a korábbi ökológiai egyensúly, nem költözik el vagy változik meg az ide jellemző állatvilág, illetve újra életre kelnek a mocsaras klímát kedvelő növények. Ennek árán Európa egyik egyedülálló növény- és állatvilág- életterét őrizhetjük meg. Összefoglaló következtetések Az előzőekben bemutatott térség Magyarország középső részén helyezkedik el, a magyar-jugoszláv határ közvetlen közelében. A vonzáskörzet kb. 10 000 km-re becsülhető. A terület értéke, mind természetvédelmi, mind gazdasági, ezen belül elsősorban üdülési, sportcélokat tekintve, jelentős. A tartós emberi szempontból használat következtében azonban napjainkra a térség erősen károsodott, ami elsősorban a Dunához csatlakozó holtágrendszer elöregedésében mutatkozik meg. Ez napjainkra olyan mértékű, hogy elsősorban a korábbi őshonos növény és állatvilágot veszélyezteti, de már nem képes kielégíteni az egyre növekvő üdülési igényeket sem. Az utóbbi terjeszkedésével további potenciális veszélyt jelent a természeti értékekre vonatkozóan is. Az elmondottak felvetik a sürgős beavatkozások szükségességét. Tekintettel viszont a kérdéscsoport bonyolultságára, a műszaki intézkedéseket alapos feltáró munka és megfontolások után lehet meghatározni, tervezni. A vázolt előkészítő munkára többek között az egyes holtágak eltérő állapota és feltártsági szintje miatt is szükség van. A feltáró, előkészítő munkákat a térség ökológiai értékeinek, hidrológiai, morfológiai viszonyainak feltárásával és ezen belül az összefüggések tisztázásával kell kezdeni. Ennek széles körű társadalmi elemzése és elfogadása után lehet és szabad a területi fejlesztési elképzeléseket és műszaki terveket kidolgozni. A tervek véglegesítése előtt feltétlenül vizsgálni kell a beavatkozások ökológiai visszahatásait. Dr. Hajós Béla A többi holtágról nincs értékelhető adatunk. Amint az látható, a holtágakon a rendszeres vízpótlás hiánya, a külső és belső terhelések növekedése, a vízminőség romlásához, nagyfokú eutrofizációhoz vezetett. Jelenlegi állapotukban egyrészről a már kialakult vízhasználatokat veszélyeztetik, másrészt a tervezett fejlesztéseket akadályozzák. A fejlődő üdülési igények és a motorizációval összefüggő hatások az egyes holtágakat különböző mértékben, de érintik, ami kihat a vízfelületek állapotára és meghatározza a fejlesztési elvárásokat. Az üdülési és sportcélú igény a Fadd- Dombori Holtág esetén jelentkezett a legerőteljesebben, amelynek kielégítése érdekében az elmúlt évtizedben kotrásokat végeztek, strandokat alakítottak ki és befejezés előtt áll az üdülőterület csatornázása. Bizonytalan viszont, a vízszintszabályozás, mivel a Dunára telepített vízkivételi mű üzembe helyezése a vízállás és vízminőség függvénye. A Tolnai Holtágban a szabályozások befejezése óta felújítás célú beavatkozást nem végeztek. A vízfelület az itt is egyre erőteljesebben jelentkező üdülési igényeket nem tudja kielégíteni, a feliszapolódás a romló vízminőség és a kiegyenlítetlen vízállások miatt. A vízpótlás a Dunára telepített szivattyús vízkivétel segítségével oldható meg, amelynek üzemeltetéséhez gazdasági kérdéseket kell tisztázni és a különböző használati érdekeket kell összehangolni. A Bogyiszlói Holtág napjainkban a település szennyvizének befogadója, erősen feliszapolódott, vízhasználatra alkalmatlan. Vízjárása kiegyenlítetlen, a vízpótlás megoldatlan, alacsonyabb vízállások esetén közvetlen közegészségi és környezeti veszélyek forrása lehet. A Gemenci holtágrendszer feliszapolódott, vízpótlása bizonytalan. A vízrendszerekben, a vízfelületek csökkenése a kapcsolódó területeken kiszáradási 9
