Magyar Vízgazdálkodás - Víztükör, 1991 (31. évfolyam 1-6. szám)

1991 / 3. szám

Ml LESZ VELED FERTŐ TÓ? A Kisalföld nyugati szélén, \, a Hanság lápvilágával valamikor „ összefüggő Fertő-tó mint Közép-Európa legnagyobb és leg nyugatibb fekvésű szikes sztyeppe tava, különleges természeti szépséggel rendelkf egyedülálló jelensége, ^ <" 9 - _J Döntően alakítja Ausztria és ■. — Magyarország eif-egy részének természeti es gazdasági adottságap^É:b|WB,é^^^^^^ Vízjárása az elmúlt századokban rendkívül szeszélyes volt. Több kiszáradási folyamatot (1693., 1773., 1864-69.) és áradást (1674., 1786., 1853-56., 1882-84.) jegyeztek fel. A Rábaszabályozó Társulat Fertő leesapolási terveit is­mertető, 1901-ben kelt műszaki leírás szerint 1883-ban észlelték a múlt század legmagasabb vízállását 277 centi­métert, ami 116,47 m.A.f. szintnek felel meg. Ez 1 méterrel magasabb mint a tó jelenlegi átlagvízszintje. Vízszintszabályozását a múlt században épített Hanság­­föcsatoma, majd az 1912-ben elkészített Fenőszéli zsilip tette lehetővé. A jelenlegi leeresztő zsilipet (tüsgátat) Mck­­szikópusztán 1930-ban építették. A gátat 1944-ben felrob­bantották, majd 1955-56-ban helyreállították. A vízszint­szabályozást és a zsilip kezelését 1965. januártól a Magyar- Osztrák Vízügyi Bizottság által elfogadott előírás szerint végzik, amely a tó mindenkori vízszintmagasságán és a megelőző három naptári év csapadékának átlagán alapul. A szélsőséges vízrajzi és meteorológiai események a század­­forduló óta, az elvégzett vízi szabályozási munkák követ­keztében nem ismétlődnek meg, sőt 1965-től kezdve meg­szűntek a tó korábbi nagy vízszintingadozásai is. Mindezen beavatkozások sem küszöbölték ki azt, hogy szélsőségesen aszályos évek sorozata esetén a tó vízállása továbbra is károsan alacsony szintre süllyedhet, s éppen üyennek lehetünk tanúi napjainkban. Magyarország máso­dik legnagyobb természetes nagy tavának csak negyed része fekszik az ország területén, háromnegyed része a szom­szédos Ausztriához tartozik. Auszliia Magyajviszág A tó teljes területe 309,7 km2, ebből 234 km2 75,7 km2 felszíni vízgyűjtők 807,0 km2, ebből 714 km2 93,0 km2 nyílt víz 136,1 km2, ebből 124 km2 12,1 km2 A tó átlagos vízszintje 115,45-115,55 mAf. között van. NQ 3 százalékos nagyvize 115,80 mAf. migNQ 1 százalék 116,00 mAf. A KQ 3 százalék valószínűségű kisvizet 115,30 mA.f. rögzítették. Az einádasodás arányát jelenleg az alábbi számok jel­lemzik; magyar tórész 63,6km2 (85%) osztrák tórész 110,0 km2 (47%) az egész tónál 173,6 km2 (56%) A tó területén 116,00 mA.f. szint alatti területeket ért­jük. Ez az úgynevezett jogi partvonal, mely 1975-ben ke­rült kijelölésre. Ezt követte a tó terület állami (vízügyi) ke­zelésbe vétele, amely 1977-ben fejeződött be. A Fertőszéli zsilip megépítését követően egészen 1964- ig különböző okok miatt a tó vízszintjét viszonylag alacso­nyan tartották. Ennek következménye lett az erőteljes elná­­dasodási folyamat. Bizonyítható adatok szerint a múlt szá­zad végén mintegy 60 négyzetküométer volt az össz-nádas területe, amely gyakorlatilag 80 év alatt megháromszoro­zódott. Ez a folyamat az uralkodó (Ny-ÉNy) szélirányból következően a magyar tórészt érintette hátrányosan. Sze­rencsére a tóvízszint 1965. évben történt megemelése óta az elnádasodási folyamat jelentősen lelassult, így ma már nem fenyeget közvetlen.veszély a magyar tórész rövid időn belüli teljes elnádasodásával. A tó hossza 35 kilométer, átlagos szélessége 8-9 kilomé­ter között van, a legkisebb szélessége 7 kilométer, a legna­gyobb 15 kilométer. Teljes térfogata 400 millió m , ez azt jelenti, hogy rendkívül sekély, átlagos vízmélysége 1,3 mé­ter. A magyarországi tórész még ennél is sekélyebb, átlag 0,5 méter. Legnagyobb vízmélysége a magyar tórészen 1,6 méter, az osztrák részen 2-2,5 méter. A tó erősen feltőltő­­dött állapotban van, különösen a magyar tórész. A tó med­rében lerakodott iszapmennyiség mintegy 150 millió köb­méter. A Fertő egyedülálló természeti kincs, különösen a tó ví­zinövényzete és madárvilága. Védendő a táj jellegzetes ké­pe, a táj kulturális emlékei is. Mindezek indokolták, hogy az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 19/1977. sz. határozatával a Fenő tó Tájvédelmi Körzet lé­7

Next

/
Thumbnails
Contents