Magyar Vízgazdálkodás - Víztükör, 1991 (31. évfolyam 1-6. szám)
1991 / 1. szám
az üzemeltetésében működő dunakanyari fürdők helyzetének ismertetésével figyelemfelkeltő tájékoztatást kívánt adni a vállalat ilyen irányú tevékenységéről. Rámutatni az eddigi eredményekre, a nem kis erőfeszítésre, aminek az eredmények köszönhetők. Igyekezvén felvázolni a jövő lehetőségeit annak ellenére, hogy ma még igen sok a bizonytalanság, melyet egyértelműen a gazdasági helyzetre kell érteni. A műszaki feladatok világosak, az igények adottak, „már csak” a pénzügyi feltételeket kell biztosítani: mostanában talán jobb az a szó, hogy megszerezni. Reményeiket az táplálja, hogy a Dunakanyar Magyarország egyik gyöngyszeme és mindenkinek érdeke, hogy ez az üdülőkörzet minél magasabb szinten elégítse ki az idelátogatókat. Ehhez járulhatnak hozzá az itteni fürdők is. (X) - DMRV A „Mocskot" Duna Mohács alatt (bal part) A DUNAI HOLTÁGAK ÁLLAPOTA Fadd-Gerjen vonal az országhatárig (Duna 1515 km-től 1469 km-ig) A magyarországi folyómenti árterületek közül az egyik legszebb és talán ökológilag legértékesebb tájegység a Kalocsa és Baja közötti Duna szakaszhoz csatlakozó ártéri erdő és holtágrendszer. A térség legismertebb területe a Sió-csatorna torkolatától Délre elhelyezkedő Gemenc tájvédelmi körzet, ami egyéb értékei mellett Európa szerte híres vadászterület és több nagyvad számára biztosít egyedülálló élőhelyet. Előzmények A táj mai képe egyrészt az ármentesítési és folyószabályozási beavatkozások, másrészt a napjainkban világszerte jelentkező urbanizációs károk és eutrofizációs folyamatok hatására alakult ki. A térségben a múlt században nagyszabású folyamszabályozási munkákat végeztek elsősorban az ármentesítés érdekében, amelyek a század végére fejeződtek be. A beavatkozások keretében, a Fájsz és Mohács közötti Duna-szakaszon a 15 medervágás eredményeként 96 km-rel rövidült a folyó. Ennek következtében napjainkban a 46 km-es főmedert 30 km hosszúságú hcltágrendszer kíséri. Lényegében a század végén alakult ki a vidék mai formája, melyet később csak az árvédelmi töltések végső kiépítése formált kisebb mértékben. A folyó jobb partján a területet a Sió vágja ketté. Északon a Tolnai-, Fadd- Dombori Holt-Duna és a Bogyiszlói Holtág, Délen a már említett híres vadász és természetvédelmi terület, Gemenc található, egy jellegzetes holtágrendszerrel. Ez a terület még őrzi a korábbi Duna ártér jellegzetességeit. Három régi Duna-ág folyik benne a Grébec-, Rezét-, és a Cserta-Duna. A Duna bal, bajai oldalán, a Sugovica- és a Szeremlei Holtágak vannak. A szabályozások eredményeként javult és napjainkra megfelelőnek minősíthető a mentesített területek árvízvédelmi biztonsága, és a főmeder hajózási körülményei. Ebből a szempontból a vízépítési beavatkozásokat egyértelműen sikeresnek kell nyilvánítani, mivel azok megfeleltek a korszak elvárásainak, és ezáltal hozzájárultak a térség gazdasági fejlődéséhez. Kétségtelen tény viszont ugyanakkor a korabeli szabályozási elveknek megfelelően korlátozott lett vagy teljesen megszűnt a csatlakozó holtágak vízellátása, ami végül is hozzájárult az ökológiai állapot megváltozásához. A beavatkozások hatására a Fadd- Dombori, a Tolnai és Bogyiszlói Holtágaknak nincs közvetlen kapcsolata a Duna-mederrel, a gemenci és bajai holtágrendszer csak magasabb dunai vízállásoknál kap vízpótlást. Hasznosítás szempontjából a Fadd- Dombori sport és üdülési, a Sugovica Holtág üdülési célokat szolgál a Bogyiszlói-, Tolnai-, és Szeremlei Holtágak intenzív haltenyésztési és öntöző vízszolgáltatási igényeket elégítenek ki. A gemenci holtágaknak elsősorban természetvédelmi jelentősége van. A jelenleg kialakult víz és területhasználókat a jövőben is ebben a megbontásban célszerű megtartani, azzal a kiegészítéssel, hogy a tolnai és bogyiszlói holtágak felújításával az időközben megjelent üdülési igényekre is figyelemmel kell lenni. A holtágrendszer állapota A megjelent káros környezeti hatások csökkentése érdekében csak olyan beavatkozásokat lehet előirányozni, amelyek illeszkednek a korábban kialakult hidrológiai és ökológiai rendszerbe, illetőleg az eredeti állapot visszaállítását segítik. A területre jellemző meteorológiai, hidrológiai adatok a következők:
