Magyar Vízgazdálkodás - Víztükör, 1991 (31. évfolyam 1-6. szám)
1991 / 2. szám
tító kolerajárvány több, mint ezer áldozatot szedett. Tekintettel arra, hogy a járvány oka az ivóvízkutakat szennyező magas talajvízállás volt, a város vezetősége ekkor döntött egy vezetékes ivóvízhálózat kiépítése mellett. Augusztus 21-én született Kallivoda Andor (Újszász) erdőmémök, az Alföld-fásítás egyik szervezője. Aranyosmaróton, Nagyatádon, Szabadkán, Besztercén végül Kecskeméten mint erdőigazgató tevékenykedett. (+ 1936. jan. 11. Kecskemét) Szeptember 28-án fejezték be az ország első hévizkútjának fúrási munkálatait. A harkányi hévizfúrás Zsigmondy Vilmos bányamérnök nevéhez fűződik. Október 26-án született Kenessey Béla (Iváncsa) vízmémök, szakíró. Hosszú időn át a Vízügyi Közlemények szerkesztője volt. Az első világháborút követő évtizedben a hazai vízrajzi szolgálat vezetőjeként a vízügyi műszaki propaganda egyik irányítója volt. (+193.6. marc. 25. Budapest) 100 éve 1891-ben január 1-től a vízügyek egységes kezelésére - a korábbi négy minisztériumi osztályból - életremvták az Országos Vízépítészeti és Talajjavító Hivatalt. A Hivatal első főnöke Kvassay Jenő lett. 100 éve 1891-ben január 7-én született Horváth József (Budapest) gépészmérnök. 1948-tól az egységes vízügyi igazgatásban tevékenykedett, mint az Országos Vízügyi Főigazgatóság osztályvezetője. A szakágazat távlati terveinek kidolgozását irányította. (+ 1976. január 5. Budapest) február 10-én született Tőry (Tögl) Károly (Budatétény) folyammérnök. Pályájának első éveiben műegyetemi oktatóként, majd a győri folyammérnöki hivatal vezetőjeként dolgozott. A második világháború idején a Vízrajzi Intézet igazgatója volt. Gazdag folyammérnöki tapasztalatait később a Nemzetközi Duna-Bizottság-nál kamatoztatta. Szakirodalmi tevékenységéből kiemelkedik a „Duna és szabályozása” c. monográfia. ( + 1975. ápr. 17. Budapest) Április 12-én a Vasárnapi Újság hírül adta, hogy a „Balaton tudományos kikutatása tárgyában a Magyär Földrajzi Társaság által Lóczy Lajos elnöklete alatt kiküldött bizottság megkezdte működését...” A tó és környékének természeti (és társadalmi) viszonyait feltáró több évtizedes kutatómunka a magyar földrajztudomány nemzetközi méretekben is páratlan vállalkozása volt. Május 29-én született Mazalán Pál (Igló) bányamérnök, hidrológus. Jelentős szerepe volt a hazai ivó- és iparivízellátás fejlesztésében, valamint egyes külföldi és magyarországi kőolajfeltárásokban. (+ 1959. dec. 3. Budapest) Június 3-án elhunyt Patrubány Gergely Kutatócaónak a Balaton vizén. (Budapest) orvos, a település-egészségügy tudományának és gyakorlatának egyik hazai úttörője. ( + 1830. Erzsébetváros) Július 27-én született Sebestyén Olga (Nagyenyed) biológus, a biológiai tudományok kandidátusa. Több évtizeden keresztül a tihanyi Biológiai Kutató Intézet vezető munkatársa. Szakmai munkásságának elismeréseképpen a Nemzetközi Limnológiai Társaság első női alelnökévé is megválasztották. ( + 1986. nov. 25. Tihany) November 19-én született Németh Endre (Pécs) mérnök, egyetemi tanár. Mint kultúrmérnök behatóan foglalkozott a hazai halászati és öntözési viszonyok fejlesztésével. 1940 és 1962 között a budapesti műegyetem professzora, számos könyv és tankönyv írója, több külföldi tudományos szervezet kitüntetett tagja. ( + 1976. jún. 3. Budapest) Lám Jakab Tisza-szabályozásl tervének vázlata az 1840-es évekből 27
