Magyar Vízgazdálkodás - Víztükör, 1991 (31. évfolyam 1-6. szám)

1991 / 2. szám

ION-SZERVÍZ Nagykanizsán Az ION-SZERVÍZ Nagykanizsán működő Kft., amely megalakulásától kezdve foglalkozik üzemi és lakossági igényeket kielégítő vízkezeléssel, az energetikai vízelőkészítésen túlmenő szennyvízkezeléssel. Továbbá felület­kezelési műveletek, technológiák, - zsírtalanítás, pácolás, foszfátozás, vegyszer- és öblítővíz-takarékos eljárá­sok - folyamatainak teljeskörű megol­dásával. A Kft. tevékenységének szakmai át­tekintése előtt a világ legfejlettebb víz­kezelési technológiáját - amelyet az ION-SZERVÍZ több berendezésénél alkalmaz - szeretném bemutatni, mégpedig a membrántechnológiát. A membrántechnológiák alkalmazá­sa az utóbbi években egyre nagyobb jelentősséggel bír. A ok ott keresendő, hogy egy olyan elválasztási folyamatról van szó, amelynél alig van szükség vegyszerekre, és részben az oldatok el­őkészítésével, részben mentesítésével anyagok nyerhetők vissza. Egyik-másik esetben mind a koncentrátum, mind a permeátum felhasználható. Ezen mo­dern módszerek között különösen fon­tos helyet foglal el a fordított ozmózis és az ultraszűrés. Az ozmózis jelensége közismert, azaz akkor lép fel, ha ugyanazon oldó­szer két különböző koncentrációjú ol­datát félig áteresztő (szemipermeábi­­lis) hártya választja el egymástól, mely az oldószer molekuláit a hígabb oldat­ból a töményebb felé engedi vándorol­ni - a membránon keresztül - mind­addig, amíg a két oldat koncentrációja kiegyenlítődik, azaz beáll a kémiai egyensúly. Azt a két oldat közötti hidrosztati­kai nyomáskülönbséget, ahol az oldó­szer molekuláinak membránon keresz­tüli áramlása megszűnik, annak ellené­re, hogy a két oldal koncentrációja még eltérő, a két oldat közötti ozmó­zisnyomás különbségének nevezzük. Ha a hidrosztatikai nyomáskülönség a membrán két oldalán nagyobb, mint az ozmózisnyomás különbség, akkor az oldószermolekulák a töményebb oldat­ból a hígabb oldat felé vándorolhat. Ez a fordított ozmózis jelensége. Az ozmózisnyomás arányos az oldat kon­centrációjával. A membránon áthaladó folyadéká­ram, amit ffltrációs sebességnek vagy permeabilitásnak nevezünk, arányos a fordított ozmózis során alkalmazott hidrosztatikai nyomás és az oldat oz­mózisnyomásának különbségével. Minél nagyobb a fordított ozmózis­ban alkalmazott hidrosztatikai nyomás az ozmózisnyomásnál, annál gyorsabb a szeparációs folyamat. Azonban a leg­több fordított ozmózis folyamatban az alkalmazható nyomás felső határa - a membrán mechanikai szilárdsága és gazdasági megfontolások miatt - max. mintegy 104 kPa/ = 100 bar. A membránszeparációs folyamat­ban a legfontosabb szerepe a membrá­noknak van. A membránoknak a kö­vetkező követelményeknek kell eleget tenni:- jó elválasztóképesség (szelektivi­tás), Rausch Ferenc 1797-ben Budán kiadott munkája, amely az Institu­­tum Geometrlcum mérnökhallgatói­nak tankönyve volt. COMPENDIVM HYDROTECHNICVM CONSCRIPTYM г I к FRAirCISCVM КAVSCH, Лмлткм S. Demitiii ok Syrmio, Canonicvm Сот«' ciKiKM, Proto-Notarivm AforroLicvw, ЛЛ. LL. te Philоюгиме Doctoum, SS. Thcoixhhae Baccalav­­*KVM FoRMATVM, Socjktatii Oicoxomicak Ixnaio-Ilf AVlTRIAK CoMMXMJRVM, VT IN UlQlA VltflVM« IITATX PílTINlNIl Mathciii Piucticak Pao­­rXlfORXM Pvblicvm Okoinarivm. В Y D Л К, T Y РI S Ж £ Q 1 Л eV V N.I^ I R S I T A T I S. 'ШÍS?::V- . - nagy fajlagos átbocsátóképesség (pei meabilitás),- nagy ellenállóképesség a szétvá­lasztandó eleggyel szemben,- állandó üzemi szilárdság, amely a szerelési és tárolási feltételeknek megfelel. A membránok jelentősen eltérőek lehetnek mind anyagukat, mind szer­kezetüket, mind működési funkcióju­kat tekintve. A sokféle lehetséges osz­tályozás közül itt - a teljesség igénye nékül - az irodalomban leggyakrab­ban alkalmazott felosztást ismertetem. A szemipermeábilis (féligáteresztő) membránok szerkezetüket tekintve az alábbiak lehetnek:- Porózus szerkezetű membránok a legegyszerűbb típust képezik, a póru­sok átmérője 10 p,m - 50 p.m tarto­mányon belül van. Készülhetnek: fé­moxidokból fémekből, grafitból, poli­merekből.- Homogén vagy diffúziós memb­ránok sűrű filmek, egyik tipikus képvi­selője a szilikongumi-film.- Asszimmetrikus membránokat főleg olyan szeparációs folyamatokban használók, amelyekben a hajtóerő a nyomáskülönbség. Ezek a membránok tartalmaznak egy nagyon vékony (0,1- 0,2 p.m) polimerréteget, egy erősen porózus 100-200 pjn vastagságú réteg felületén. Ez a hordozó réteg nem be­folyásolja a membrán szeparációs tu­lajdonságait és az átbocsátóképessé­gét, csupán mechanikai támasztékul szolgál. A szimmetrikus membránok­kal szembeni, - amelyek „mélységi” szűrők - előnye - a nagyobb a perma­­bilitása,- az át nem eresztett részecskék a felületén gyűlnek össze.- Ioncserélő membránok olyan erősen duzzasztott gélek vagy mikro­porózus szerkezetek, amelyekben a pórusok falán rögzített pozitív töltésű membránok anioncserélők, mivel anio­nokat kötnek meg az oldatból. A membránszeparációs folyamatok ipari méretű megvalósítása nemcsak a megfelelő szeparációs jellemzőkkel rendelkező membránokat, hanem kompakt, megbízható és viszonylag ol­csó berendezést is igényelnek. A membránokból ezért ún. modulokat alakítanak ki. Sztámos modultípus lé­tezik, amelyek közül az alábbi alaptí­pusok jöhetnek számításba. 1. síkmembrán modul 2. spirál modul 3. csőmodul 4. kapilláris modul Általában az első három modul cél­­lulóz-acetátból készül, a kapilláris mo­dul poliamid anyagú. A cellulóz-acetát anyagú membrán tulajdonságai a külső ráhatásokkal szemben a legkedvezőbbek. Üzemi hő­­mérsékleti és pH tartománya: 15 °C-nál pH= 2-8 30 °C-nál pH = 3-6 A polamid és poliimid membránok biológiai és kémiai hatásokkal jóval el­lenállóbbak. Üzemelési tartománya pH= 4-11. Bármilyen membránra érvényes, hogy kapacitásuk, visszatartó képessé­gük az idővel csökken. Ennek okai: a) - a membrán kompresszió, b) - a koncentrációs polarizáció, 2$ Ez Itt a reklám helye..

Next

/
Thumbnails
Contents